Mi legyen a 2019. év madara? A 2019. év madara szavazás a partimadarakra koncentrál.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indított az „Év madara” programját, amelynek célja a természetvédelmi problémákban érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. Az MME részéről a döntés több szakterület képviselőit tömörítő munkacsoporti egyeztetéseket követően születik meg. A 2019 év madara szavazás választható fajai: gólyatöcs, gulipán és nagy póling.
A július 23-án 12 óráig tartó internetes szavazás lezárultával a legtöbb voksot kapott faj elnyeri a 2019. év madara címet. A szavazás azért a megelőző év közepén történik, hogy a döntést követően legyen idő előkészíteni a nyomtatott és egyéb anyagokat január 1-jére.
A versenyzők bemutatása
A partimadarak nem az éjszakai bulizásról nevezetesek, hanem ők a part mentén élő vízi- vagy gázlómadarak.
A Gólyatöcs egy gólyára emlékeztető, fokozottan védett madár (természetvédelmi értéke 250 000 Ft), melynek fekete-fehér színezetű, hosszú lába és egyenes csőre van. Főleg szikesek területeken, nedves réteken, elöntéseken, belvizeken lehet megfigyelni. Öt alfaja a világ szinte összes kontinensén megtalálható. Kopár, sekély vízborítású helyeken, laza telepeket alkotva és egyesével is költ, hazánkban sokszor a gulipán társaságában. Fészkét úgy alakítja ki, hogy lehetőség szerint víz vegye körül, a növényzeti borítottság 50 százalék körül alakuljon, magassága körülbelül 30 cm legyen.
Magyarországon rendszeres fészkelő, a költőpárok száma az adott év csapadékviszonyaitól függően 200-1000 pár között alakul. Fészke kis talajmélyedés, amibe növényi törmelékeket hord. Fészekalja 3-5 tojásból áll, a kotlási idő 25-26 nap. A fiókák fészekhagyók, felszáradás után elvezeti őket a tojó a fészektől, egy hónapos korukban már képesek repülni, de szüleikkel még ezután is összetartanak. Főleg vízi rovarokat és más gerincteleneket szedeget össze a víz színéről és a partról. Védelmének alapját a még meglévő természetes szikes tavak megőrzése és az egykori fészkelőhelyek rehabilitációja jelenti.
Vonuló madár. Tavasszal március-áprilisban érkezik meg a trópusi Afrikából, a költési időszak végén korán útra kel, többségük augusztusban el is hagyja hazánkat.
A Gulipán egy felfelé hajló csőrű vonuló partimadár, amely Eurázsiában és Észak-Afrikában a tengerpartok és a kontinentális sós tavak mentén költ. Telepesen, rendszerint a vízhez közel, alacsony növényborítottságú területen, szigetszerű kiemelkedéseken, a talajon fészkel. Kisszámú, de rendszeresen fészkelő madár hazánkban. Tradicionális költőhelyei a Kiskunsági szikes tavak, de az Alföld más területein és a Dunántúlon is fészkel. Hazai állománya a csapadékviszonyok függvényében ingadozik, 100-850 párra tehető.
Fészke legtöbbször egy egyszerű talajmélyedés. Fészekalja általában 4 tojásból áll, melyből a fiókák 22-24 nap múlva kelnek ki. A fiókák fészekhagyók, a szülők vezetik és védelmezik őket, míg el nem érik röpképességüket 35-42 napos korukban. Csőre a speciális táplálkozásmódhoz igazodott – a víz színén oldalirányú kaszáló mozdulatokat végez, eközben apró rovarokat, rákokat szűr ki a sekély vízből. A szikesek rekonstrukciója, megfelelő kezelése hosszú távon biztosíthatja a hazai állomány fennmaradását. Mivel halastavakon, ülepítőkön is megjelenik, költésükre tekintettel fokozott figyelemmel kell lenni ezek vízszintjének szabályozásakor. Tavasszal márciusban érkezik vissza, a telet a mediterrán térségben és Afrikában töltik. Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.
A Nagy póling a legnagyobb termetű hazai vonuló partimadár, feltűnően hosszú, lefelé hajló csőrrel. Jellegzetes „pó-li, pó-li” hangját sokszor hallatja, innen ered népi neve – a szélkiáltó. Eurázsia mérsékelt és hideg övi tőzeglápjain és turjánosain fészkel. Magyarország vizenyős rétjein, turjánvidékein és lápjain szórványosan és csak kis számban költ. Hazai fészkelő állománya csak 20-60 párra tehető. Fészkét a vizenyős élőhely szárazabb foltjain, főleg száraz fűből építi. Legtöbbször négy tojást rak, melyeken a két szülő felváltva kotlik 29-30 napig. A fészekhagyó fiókák felszáradásuk után követik szüleiket, 5-6 hetes korukban már röpképesek.
Hosszú és hajlott csőrével képes mélyen az iszapba és a laza talajba nyúlva férgeket és egyéb apró gerinctelen zsákmányállatokat keresgélni. Száraz táplálkozóterületeken ugyanez a csőr precíziós rovarcsipeszként segíti a táplálkozásban. A hazai állomány védelme csak jellegzetes költőhelyeinek, a turjánosoknak megőrzésével biztosítható, és ugyanez mondható el Európai populációjáról is, ami csökkenést mutat. Jelentős, a hazai fészkelő állományt messze meghaladó számban vonul át az Alföldön február és április, valamint augusztus és november között. A telet Európa déli területein, Afrikában és Ázsia déli részén tölti. Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 000 Ft.
A szavazások szabályai szerint egy IP címről csak egy szavazat adható le. Ha már valaki leadta a szavazatát, a szavazófelületen az aktuális eredmények jelennek meg.
No Comment