H-UNCOVER – csak 3 főnek lett pozitív a koronavírus tesztje


H-UNCOVER – csak 3 főnek lett pozitív a koronavírus tesztje
Olvasási idő: 3 perc

Csupán 3 főnek lett pozitív a koronavírus tesztje a mintegy 10 500 főből, a Semmelweis Egyetem vezetésével megvalósult országos, reprezentatív koronavírus-szűrővizsgálat eredménye szerint.

A szűrővizsgálatra 2020. május 1-16. között került sor. A nemzetközi viszonylatban is jelentős kutatás azt vizsgálta, hogy a járvány lecsengésekor mennyi volt a koronavírussal fertőzött személyek száma hazánkban, illetve hányan fertőződhettek meg és szerezhettek immunitást. Erről a július 1-jén H-UNCOVER sajtótájékoztatón számoltak be. Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora külön hangsúlyozta, hogy a kutatási eredményekből jól látszik, a korán bevezetett, szigorú intézkedések segíthettek megfékezni a járvány elterjedését hazánkban.

A Központi Statisztikai Hivatalnak nagy szerepe volt a reprezentatív koronavírus szűrővizsgálat előkészítésében és lebonyolításban, illetve a kapcsolatfelvételben. Mag Kornélia a KSH elnökhelyettese kiemelte, hogy a koronavírushelyzet kapcsán is megbízható, pontos adatok alapján születhettek meg a megfelelő döntések. A KSH által kiválasztott 17 787 főből 10 575 fő tett eleget a meghívásnak és vett részt a vizsgálatokban. Közülük 10 474 fő volt, aki a kérdőívet is kitöltötte, így ők adták a felmérés vizsgálati populációját.

A KSH által kiválasztott 17 787 főből 10 575 fő tett eleget a meghívásnak és vett részt a vizsgálatokban.

A H-UNCOVER felmérés reprezentatív a magánháztartásokban élő teljes 14 év feletti lakosságra.

A KSH elnökhelyettese azt is elmondta, hogy a mintába 489 település került be. Ebbe beletartozik Budapest összes kerülete és az ország nagyobb települései. A szűrésekben pedig a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem 1245 munkatársa és csaknem 400 önkéntes vett részt.

A H-UNCOVER vizsgálat a Semmelweis Egyetem vezetésével, valamint az előbb felsorolt további három egyetem, illetve a KSH együttműködésével, és az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával valósult meg. A szervezést és a mintavételt az Országos Mentőszolgálat, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata, a Nemzeti Népegészségügyi Központ, a kormányhivatalok, az önkormányzatok, a háziorvosok és a körzeti megbízottak segítették. A kiválasztott személyeket levélben, telefonon, ügyfélkapun keresztül értesítették. Akiket nem tudtak elérni, azokat személyesen keresték meg regisztrált címükön. A szűrésben 187 szűrőcsapat vett részt, akik 387 meghatározott szűrőponton, valamint 5 szűrőbuszon vettek mintát.

A vizsgált személyek közül mindössze háromnak lett pozitív az aktuális új koronavírus fertőzöttséget mutató PCR-tesztje. 70 főnél pedig azt mutatta a vérvizsgálat, hogy átesett a SARS-CoV-2 okozta fertőzésen. Ezek a számok a teljes 14 év feletti, nem intézményben élő lakosságra vonatkoztatva a vizsgált időszakban azt mutatják, hogy az aktív fertőzöttek száma 2421-re becsülhető. Azoknak, akik már átestek a fertőzésen, úgynevezett szeropozitívak, 56 439-re tehető a számuk.

Így mind az aktív fertőzöttségi ráta (2,9 fő 10 ezer lakosból), mind az átfertőzöttség aránya (68 fő 10 ezer lakosból) alacsonynak mondható.

Dr. Berényi Ervin a Debreceni Egyetem Klinikai Központjának elnöke kiemelte, hogy az országos szűrővizsgálat végrehajtása során soha nem látott összefogás valósult meg az orvosképző egyetemek, háziorvosok, jegyzők, polgármesterek és a kormányhivatalok között. A szakember azt is elmondta, hogy a vizsgálatok azt is kimutatták, hogy ha közösségbe megyünk, akkor nagyobb eséllyel elkaphatjuk a fertőzést. Ezért a nyári szabadságolások alkalmával sem árt megfontolni az úti célt.

A soron következő hozzászóló Dr. Sebestyén Andor, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjának elnöke kiemelte azokat a megyéket, ahol 75 százalék fölött volt a vizsgálatban résztvevők aránya. Ezek Veszprém, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megye, de Pest megye is megközelítette ezt az arányt. Ezen kívül ismertette a fertőzöttség és az átfertőzöttségben mutatkozó regionális különbségeket. Budapesten kívül ez a szám Nyugat-Dunántúlon, valamint az Észak-Alföldön volt a legmagasabb.

A vizsgálat eredményeit bemutató sajtótájékoztató kitért arra is, hogy az egyes régiókban milyen egyéb szempontok befolyásolták a fertőzöttséget.

Ezt Dr. Lengyel Csaba a Szegedi Tudományegyetem Klinikai Központjának elnöke foglalta össze. Az egyik ilyen szempont volt az életkor, mely globálisan egyértelműen az idősek fertőzöttségét mutatta. Ugyanakkor a régiós elosztást megfigyelve Kelet-Magyarországon valóban az idősebb emberek fertőzöttsége volt a legmagasabb arányban. De a központi és a dunántúli régiókban a fiatal fertőzöttek száma nagyobb volt. Ez pedig a határon átnyúló mobilitásnak köszönhető. A másik szempont a nemek közötti különbség, de ebben az esetben nem mutathatók ki komoly eltérésbeli arányok.

Ugyanakkor a régiós elosztást megfigyelve Kelet-Magyarországon valóban az idősebb emberek fertőzöttsége volt a legmagasabb arányban, de a központi és a dunántúli régiókban a fiatal fertőzöttek száma nagyobb volt.

A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy az orvosképző egyetemeken továbbra is zajlanak szűrővizsgálatok annak érdekében, hogy őrszemként, pontosan előre tudják jelezni az esetleges második hullám megjelenését. Valamint a H-UNCOVER keretében további két keresztmetszeti szűrést terveznek elvégezni, 2021. május 1-jéig.



Previous Ritka, római kori összecsukható vasszék került elő Baranyában
Next Jeladó palackokkal kutatják a hulladék útját

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük