Számos kisbolygón észlelték víz nyomát


Egy japán kutatócsoport először észlelte víz nyomát hidratált ásványok formájában számos kisbolygón az Akari infravörös műhold használatával.

Egy japán kutatócsoport először észlelte víz nyomát hidratált ásványok formájában számos kisbolygón az Akari infravörös műhold használatával.

Felfedezésük hozzájárul a víz Naprendszerben való eloszlása, a kisbolygók kialakulása és a Földön lévő víz eredetének megértéshez. A Kobei Egyetem, a Japán Űrügynökség és a Tokiói Egyetem kutatói eredményeiket a japán csillagászati társaság közleményeinek honlapján ismertették.

A Föld a Naprendszer egyedüli bolygója, ahol bizonyított a víz jelenléte.

Azt azonban nem tudni, hogyan lett víz a Földön. Számos közelmúltbeli tanulmány kimutatta, hogy a Naprendszer más égitestein is van vagy volt víz bizonyos formában. A kisbolygókról azt tartják, hogy általuk juthatott víz a Földre. Az aszteroidák felszínén nincs folyékony formában víz, vízzel egyesült, hidratált ásványok formájában van jelen.

A 2006 februárban felbocsátott Akari japán infravörös csillagászati műholdon infravörös kamerát (ICR) helyeztek el, amely lehetővé tette a kutatók számára, hogy  spektroszkópiával figyeljenek meg 66 kisbolygót és hozzájussanak azok közeli infravörös spektrumához. Ez először tette lehetővé, hogy a szakemberek tanulmányozzák a hidratált ásványok jellegzetességeit a kisbolygókon 2,7 mikrométer hullámhosszon.

Tizenhét C-típusú kisbolygó esetében erősítették meg az Akarival végzett megfigyelések hidratált ásványok jelenlétét.

Az S-típusú kőzet-kisbolygókról tudni vélik a szakemberek, hogy a C-típusúakkal ellentétben nem tartalmaznak vizet. A japán megfigyelések a legtöbb S-típusú kisbolygó esetében ezt megerősítették, de egyik új felfedezésük az volt, hogy kivételes esetben néhány ilyen aszteroida mutatta hidratált ásványok gyenge jeleit mutatja. Az ilyen S-típusú kisbolygón a víz más hidratált aszteroidákkal való ütközésből származhat.

Az S-típusú kőzet-kisbolygókról tudni vélik a szakemberek, hogy a C-típusúakkal ellentétben nem tartalmaznak vizet.

Az Akari műhold 2011 novemberében fejezte be működését.

A következő lehetőség, hogy 2,7 mikrométeres hullámhosszon spektroszkópiával kutassák az égitesteket 2021-ben jön el, akkora tervezi az amerikai űrkutatási hivatal James Webb űrteleszkópjának fellövését. 

Jelenleg a Hajabusza2 japán aszteroidakutató űrszonda és az OSIRIS-REx amerikai űrszonda a Rjugu és a Bennu kisbolygókat kutatja. Mindkét űrszondának megvan a képessége a 2,7 mikrométeres hullámhosszon való mérésére, hogy víz jeleit észlelhesse a kisbolygókon.



Previous Nincs egyetlen optimális emberi étrend
Next A ritka, ódon skót viszkik több mint harmada hamisítvány

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.