Egy frissen publikált magyar kutatás a természetes vizek gyógyszerhatóanyag-tartalmát vizsgálta.

A budapesti agglomeráció kisvízfolyásaiból vett minták alapján a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói arra keresték a választ, hogy a gyógyszermaradványok a természetes vizekben milyen hatással vannak a halakra.

Dr. Staszny Ádám, a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet szakértője figyelmeztetett, hogy a jelenleg használatos szennyvíztisztítási technológiák a legtöbb gyógyszerhatóanyag-maradványt nem képesek kiszűrni. Ezek így többé-kevésbé akadálytalanul jutnak át a szennyvíztelepeken. Ezt igazolja az is, hogy a mintákban 54 különböző hatóanyagot tudtak kimutatni a természetes vizekben.

A kutatócsoport arra is kíváncsi volt, hogy a hatóanyagok jelenléte és az adott vízben élő halak alakja között kimutatható-e valamilyen összefüggés.

Az 54 hatóanyag közül négyről derült ki egyértelműen, hogy a halak test- és pikkelyalakjának megváltozását okozzák.

Ezek például a hangulatjavítók hatóanyagát jelentő citalopram, a szív- és érrendszeri betegségekre használt propranolol, a reumás fájdalmak esetén alkalmazott kodein, valamint a koszorúér-betegség kezelésére használt trimetazidin voltak. (A gyógyszermaradványok vajon utalnak-e arra, hogy a Budapest agglomerációjában élő emberek búbánatos, köszvényes szívbetegek? – a Szerk.) Dr. Staszny Ádám rámutatott arra is, hogy ezek a hatóanyagok igen kis koncentrációban, pusztán nanogramm/literes nagyságrendben fordultak elő a természetes vizekben, ami azt jelenti, hogy az emberi szervezetre nem fejtenek ki semmilyen hatást.

Ám a halakra összességében mégis kimutatható hatást gyakoroltak a gyógyszermaradványok a természetes vizekben.

A feltárt jelenség pontos mechanizmusának megértéséhez további vizsgálatok szükségesek. De jelenleg úgy tűnik, ez a módszer ígéretes lehet az ökotoxikológiai gyakorlatban is. Hiszen a szemmel nem látható alakmódosulások vizsgálata új típusú adatokkal segítheti a mikroszennyezők környezeti kockázatainak becslését is.