A szavak ereje – Varázsszavak - TUDOMÁNYPLÁZA

Olvasási idő: 2 perc

Akár hisszük, akár nem, bizony léteznek varázsszavak.

Ott van például a „Szeretlek!”, vagy a „Gyűlöllek!” szavunk. Mindenki ismeri a hozzájuk tartozó érzést függetlenül attól, hogy mi mondtuk vagy hallottuk valakitől. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy szeretünk valakit vagy kimondjuk: „Szeretlek!”. Testünket máris átjárja a boldogság és napsütés költözik a lelkünkbe. Mi történik olyankor, amikor a gyűlöletre gondolunk? Összeszorul a torkunk, a gyomrunk és szinte már émelygünk. Ez a szavak ereje.

Dr. Masaru Emoto, az alternatív gyógytudományok doktora, sokat kísérletezett a vízzel. Felfedezte, hogy a hópelyhek között nincs két egyforma alakzatú. (1988-ban Wisconsinban a tudósok egy hóvihar után mégis találtak két egyforma hópelyhet. – a Szerk.) Úgy gondolta, hogy a vízkristály az a vízben lévő rezgés képe. Tehát, ha egy vízkristálynak szép szimmetrikus alakzata van, akkor harmonikus rezgésben van. A rezgés pedig energia, információ. Gondoljunk a hangvillára! Megütjük a hangvillát, rezegni kezd és hangot ad ki. Ha van még egy, az előző hangvillánkkal egyforma hangolású hangvillánk, ugyanabban a szobában, akkor a másik átveszi a rezgést és ugyan halkan, de megszólal. Ám elegendő egy csöppnyi, 2 Hz-es eltérés a hangolásban ahhoz, hogy megakadályozza az információ áramlását. Ezen elméleten elindulva kísérletezni kezdett. Eleinte különböző műfajú zenéket játszott le vízzel teli tartályoknak. Azt tapasztalta, hogy a klasszikus zene, jó hatással van a víz szerkezetére, szimmetrikus kristályformákat képez.

Ezután azt vizsgálta, mi történik akkor, ha szavakat ragaszt a víztartályra.

A pozitív, illetve negatív töltetű szavak hasonló eredményre vezettek. Néhány példa:

Köszönöm. Forrás: Dr. Masaru Emoto – A víz rejtett titkai

Te, hülye! Forrás: Dr. Masaru Emoto – A víz rejtett titkai

Lélek - Forrás: Dr. Masaru Emoto – A víz rejtett titkai — Lélek – Forrás: Dr. Masaru Emoto – A víz rejtett titkai

Démon – Forrás: Dr. Masaru Emoto – A víz rejtett titkai

Testünk hány százaléka víz?

A Wikipédia szerint

„Az emberi test tömegének több mint a fele víz, felnőtt férfiaknál 60%, nőknél – a nagyobb testzsír-százalék miatt – 50%, míg a csecsemőknél 70%. Ennek 34%-a sejten kívüli, 66%-a sejten belüli víz. A sejten kívüli víztér egy része az érpályán belül, másik része az érpályán kívül helyezkedik el. A felnőtt ember sejtjei mindösszesen körülbelül 28 liter folyadékot tartalmaznak.”

Az én kísérleti alanyom tavaly nem a víz, hanem a lencse volt. És csak egy szóval.

Hogy a szavak ereje láthatóvá váljon, felírtam egy apró cetlire, hogy szeretlek. Vettem 3-3 db lencsét. Mindkét csoportot egy-egy kis tálkába helyeztem, egy vattára.

A tálkák azonos anyagból készültek, előzőleg valami salátaszerűséget tartalmaztak. A vattapamacsok, sima drogériában található arclemosó pamacsok voltak, nem sterilek, de egyazon csomagolásból származtak. A sima csapvizet fecskendővel spricceltem mindkét tálkába, amelyeket egymás mellé egy nyugati tájolású ablak párkányára helyeztem el. Az egyik alá becsúsztattam a cetlit, szöveggel felfelé és vártam. Ha kellett, kicsit öntöztem, de különösebben nem fordítottam rá nagy gondot. Pár nap elteltével kibújtak a csírák, de a „szeretett” csoport alatt bizony hamarabb. További pár nap elteltével már szemmel látható volt a különbség:

Újabb 2 nap elteltével, a szerkesztőség tagjai próbára akarták tenni a kísérletet.

„Tegyél át egy lencsét a „szeretett” csoportba, a „szerencsétlenek” közül!” Ezért van jobb oldalt csak kettő. Ráadásul engem is hajtott a kíváncsiság, így azt a lencsét választottam, ami még ki sem csírázott.