A déli félteke legnagyobb hulláma Új-Zélandon


A déli félteke legnagyobb hulláma Új-Zélandon

A déli félteke vélhetően legnagyobb, 28,8 méteres hullámát mérték kutatók Új-Zélandon a napokban. 

Úgy tűnik, nem csak a legendák vagy a hajószerencsétlenségek túlélőinek élénk fantáziájában léteznek a 20-40 méter magas nyílt tengeri hullámok. Az óriáshullámok (freak waves) tehetők felelőssé a hajósüllyedéssel járó katasztrófák többségéért. Például a Queen Elizabeth II luxus-óceánjárót 1995 februárjában egy 29 méter magas hullám kapta el az Atlanti-óceán északi részén. Az Atlanti-óceánon; a legnagyobb hullámok magassága feltehetően a 36 métert is meghaladta.

Korábban is azt gondolták, hogy az óriáshullámok időjárási frontok és alacsony nyomású övezetek közelében is létrejöhetnek, messze mindenféle áramlástól. Az ilyen hullámokat a fél napnál tovább tartó viharok gerjeszthetik. Ha ilyenkor a folyamatosan fújó szél olyan hullámot ér, amely a szélsebességgel szinkronban mozog, előfordulhat, hogy a hullám egyre magasabbra tornyosul. 

A mostani hullám méretét az Új-Zélandi Meteorológiai Szolgálat egy napelemmel működtetett bójája rögzítette az új-zélandi Campbell-szigetnél a Csendes-óceán déli részén a héten, ezzel megdőlt az eddigi 22,03 méteres rekord, amelyet 2012-ben Tasmániában mértek. Az északi féltekén ez nem újdonság, mert már ennél nagyobb hullámokat is regisztráltak. Szakértő szerint a viharok szinte akadálytalanul zúdulnak végig a Csendes-óceán déli részén, mivel itt nagyon kevés a szárazföld. 

A Campbell-sziget környéki terület már ismert a heves viharairól, eddig azonban bonyolult volt mérni a hullámok méretét. Tom Durrant, a MetService oceanográfusa szerint a nyolcemeletnyi hullámot a térségben uralkodó mély alacsony nyomású rendszer és a mintegy óránkénti 120 kilométeres szél okozta.
A bója három óránként húsz percet rögzít, így elképzelhető, hogy volt nagyobb hullám is, amelyet azonban nem regisztrált.

A Meteorológiai Világszervezet nem rögzít különálló hullámokra vonatkozó adatokat, hanem az egymást követő tengeráramlások átlagát, azaz csak a kiemelkedő hullámmagasságot. 

A rekorder hullám rögzítésekor tomboló vihar idején 14,9 méteres volt a kiemelkedő hullámmagasság. Ez rekord a Csendes-óceán déli részében, de az Atlanti-óceán északi részében 2016-ban közel 19 métert mértek. 

A folyadékdinamikában a szél keltette hullámok, azaz a víz-hullámok azok a felszíni hullámok, amelyek a vízszintes irányú légáramlás, azaz a szél hatására keletkeznek a vízfelszíneken. Ezek méretükben, élettartamukban is különbözőek lehetnek. A hullámzás nem-lineáris jellegű. A néhány centis és másodperc-perc élettartalmú hullámfodroktól a több méteres magasságú, órákig vagy napokig fennmaradó, akár több ezer kilométert is megtevő óriáshullámokig.

A hullámok magassága befolyásolja a hajózás biztonságát ezért, ennek objektív jellemzésére bevezették a szignifikáns hullámmagasság (significant wave depth, SWH) fogalmát. Ez a szám egy adott időtartam alatt megfigyelt hullámok legmagasabb egyharmadának átlagos magassága. A szignifikáns hullámmagasság egy mérőszám és a legmagasabb hullámok magassága általában ennek kétszerese is lehet.

Ha valaki nézegetné a hullámokat vagy azok magasságát annak ezt a honlapot javasoljuk.



Previous Mire figyel egész Finnország?
Next Megvan a teknősök neméért felelős gén

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.