A cinkotai bányató és egy fokozottan védett szitakötő


A cinkotai bányató és egy fokozottan védett szitakötő - Leucorrhinia pectoralis
Olvasási idő: 3 perc

Csobaj-bánya Cinkota nyugati felén, Cinkota alsó hévmegállótól néhány perc sétára található.

A 25 hektáros “L” alakú területet Északkeletről a H9-es HÉV vonala, keletről a Kukoricás és a névadó Csobaj utca, délről a Lucernás utca telkei, nyugatról a Bíztató út, északról pedig a Honfoglaló utca határolja. A Csömör határában eredő és a Szilas-patakba torkolló mintegy 2 km-es Caprera-patak Csobaj-bánya keleti sarkánál keresztezi a HÉV vonalát és halad tovább azzal párhuzamosan déli irányba. Mindezt azért mondjuk el, mert biztosan sokan vannak, akik nem ismerik a cinkotai bányató vagy Csobaj-bánya történetét.

Miről nevezetes a bányató?

A XVI. kerület e részén az 1700-as években a Cinkota ó-falu, a Szilas-patak és Csömör által közrefogott domboldalon még szántók, legelők és szőlők voltak. Földje az 1728-as Pest-Pilis-Solt vármegyei összeírás szerint főként vörhenyes homokos, kisebb részben fövenyes és kavicsos volt. Az 1850-60-as évekig a domb szántókkal és szőlőkkel körülölelt fennsíkján időszakosan vizenyős-lápos terület volt, amit parcellákra osztottak. A domb fennsíkján feltörő számos forrást, a földművelés érdekében, betömték a tulajdonosok, így állandó vízűvé lett a domb oldalában csörgedező patak.

A korabeli adatok alátámasztják, hogy a patakon duzzasztással nyert egykori fürdő s az erről elnevezett patak a Caprera nevet kapta. A fákkal és gyeppel körbevett nyílt uszodához, ami a Beniczky birtokhoz tartozott, a szőlők között fasoros utak vezettek Cinkota központjából. Itt 1890 körül, a falutól északra, a fürdőtől délnyugatra fekvő dombtetőn az uraság kavicsbányát nyittatott. Az egészen az 1970-es évekig használt egykori sóderbánya helyén (Csobaj-bánya) alakultak ki a cinkotai bányatavak. Ezeknek mára mindössze egyetlen képviselője maradt, ez viszont gazdag és változatos állatvilágot mutat. A civilek és több szakértő szerint a tó környezete számos védett állatfaj élő-, pihenő- és szaporodóhelyévé vált, ezért kiemelt ökológiai jelentőséggel bír. A tóban lévő féltucat halfaj mellett több védett kétéltű (tavi és erdei béka, barna varangy), a tó körül számos madárfaj, rókák és őzek is élnek.

2021 elején a CSOBAJ Kft. – a bányaterület nagyobbik, magánkézben lévő részének többségi tulajdonosa – még abban tavaly betemette volna a bányatavat és hozzákezdett volna az ingatlan beépítéséhez.

Bár ez nem történt meg, szerintünk megnyugtató és elfogadott területfejlesztési terv nem született. Még akkor sem, ha tudjuk, hogy 5,77 hektár a budapesti XVI. kerületi önkormányzat tulajdona, aminek nagyobbik részét valamikor közösségi parkká alakítják. De terveznek ide egy 2022 és 2024 közötti időszakban megépülő (?) idősotthont a tóparti zöldterületre, amely most kiserdő. Pontos információink nincsenek, mert nem azzal akartunk foglalkozni, hogy miért kell az idős embereket az erdőbe száműzni, mégha jó szándékkal is történik.

Az élővilág nem emberi részével foglalkozva adjuk hírül mi is a tényt, amire a 2021 tavaszán létrehozott Önkéntes csoport weboldalán bukkantunk. A terepi felmérés és a korábbi észlelések adatai alapján összesen 24 szitakötőfaj jelenléte ismert eddig a területről, ám a fauna biztosan eléri a 30 fajt is, ami a hazai Odonata-fauna (65 faj) közel fele! Egy természetfotós pedig egy fokozottan védett közösségi jelentőségű, Budapesten eddig néhányszor észlelt, Natura 2000 jelölő fajra is bukkant, a lápi álarcos-szitakötő egy hím példányára. Mellesleg ez egy fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 100 000 Ft példányonként. Valószínűsíthető, hogy a faj nem egyetlen példányban van jelen és nem három alkalommal ugyanazt az egy példányt látták.

De jó, ha mindenki tudja, hogy Csobaj-bánya területén eddig észlelt fajok között számos védett vagy fokozottan védett is található.

A színes pöttyök egy-egy védett, vagy fokozottan védett állatfaj jelenlétét mutatják, míg a szürke pöttyök a védelmet nem élvező gerinces fajokat jelölik rendszertani bontásban. Forrás: www.csobajbanya.hu
A színes pöttyök egy-egy védett, vagy fokozottan védett állatfaj jelenlétét mutatják, míg a szürke pöttyök a védelmet nem élvező gerinces fajokat jelölik rendszertani bontásban. Forrás: www.csobajbanya.hu

A félnapos felmérés során további három védett szitakötőfaj is előkerült, a kisfoltos laposacsa, a zöldszemű karcsúacsa és a mediterrán légivadász. Lepkék közül három védett, de gyakori fajt észleltek, a csőröslepkét, a kis színjátszólepkét és a nagy gyöngyházlepkét. Mindezeken felül védett óriás-tőrösdarazsat, védett pettyes gőtéket és a madarak közül a fokozottan védett törpegémet is látták. 

A cinkotai bányató vízfelszíni kiterjedése körülbelül fél hektár.

Mivel a vizes élőhelyek könnyen regenerálódnak a kavicsbányatavak vonzóak lehetnek olyan rovarok számára, melyek természetes élőhelyei eltűnőben vannak. A vízirovarok repülés közben keresik fel újabb élőhelyeiket. Akár egy kis kerti tóba is hamar beköltözhetnek különböző vízi rovarok, például a vízibogarak, vagy a vízipoloskák. De a szitakötők is viszonylag rövid idő alatt felfedezik maguknak a nagyobb kiterjedésű, újabban létrejött vizes élőhelyeket. A júniusban zajlott terepi felmérést megkönnyítette, hogy a szitakötők számos faja ekkor repül, így nagyszámú szitakötő faunát lehetett észlelni, ráadásul vízihálózással a lárvák is begyűjthetőek, vizsgálhatóak.

A lápi álarcos-szitakötőnek igen kevés publikált budapesti adata ismert és országszerte is szórványos elterjedésű. A kavicsbányatavak csak másodlagos élőhelyei, így a faj előkerülése igen komoly eredmény! Ciklikusan tavaszi fajról van szó, repülése áprilistól július közepéig tart. Kifejezetten szereti a fertőket, mocsarakat, lápokat, kis tavakat, holtmedreket, tározókat, halastavakat. Lárvái sekély 1-1,5, de legfeljebb 3 méter mély mederben a hínár és mocsár között tartózkodnak. Általában a felső fél méteres vízrétegben az üledék felszínén fordulnak elő. Lárvája ragadozó, ami főleg vízi makro-gerinctelenekkel táplálkozik.

Egy félnapos felmérés kifejezetten nem mondható teljes körűnek.

Így a jó hírek mellett vannak aggasztóak is. Olyan kezelésre váró negatív biológiai folyamatokkal kell szembenézni, mint az inváziós növényfajok megjelenése és az idegenhonos növényfajok túlzott elszaporodása az őshonos flóra kárára. Ezeket a problémás tendenciákat csak egy komplex és hosszútávú kezelési terv kialakításával és végrehajtásával lehetne eredményesen orvosolni. Bár a terület növénykultúrája erőteljesen degradált állapotú, természetvédelmi jelentőségét felértékeli, hogy városias környezetben jött létre.



Previous Tarsolylemezek – A honfoglaló elit kincsei
Next Szent Iván éj, nyári napforduló – Mennyit tudsz róluk?

No Comment

Leave a reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.