Áttörés – láthatatlan köpeny, lopakodó technikával


Áttörés - láthatatlan köpeny, lopakodó technikával
Olvasási idő: < 1 perc

Az elmélet, miszerint egy tárgy körül irányítani és hajlítani lehet a fényt, ami azután szabad szemmel láthatatlanná válik, a láthatatlan köpeny elmélete.

Áttörés - láthatatlan köpeny, lopakodó technikávalKönnyűnek tűnhet a hollywoodi filmekben, de a való életben nagyon nehéz létrehozni, mert nincs a természetben olyan anyag, ami ilyen módon képes lenne megtörni a fényt. A tudósoknak azonban sikerült olyan mesterséges nanoszerkezetet létrehozni, ami képes erre a feladatra. De az már nagy kihívás, hogy elég anyagot készítsenek ahhoz, hogy ezt a valóságban is elkészíthessék.

Debashis Chanda munkája a Floridai Egyetemen lehet, hogy megtörte a jeget. Az Advanced Optical Materials márciusi száma bemutatja, hogy Chanda és néhány optikai, illetve nanotechnológiai szakember, kifejlesztettek egy nagyobb darab, többrétegű 3D-s anyagot, ami a látható színképtartományon működik. Ezt egy úgynevezett nTP technológiával sikerült kivitelezniük, melyen a környező törésmutatók befolyásolhatók, ami a fény terjedésének irányításáért felelős.

„Ezeket a metaanyagokat nagy mennyiségben tudjuk előállítani az nTP technológiával, mert elég egyszerű és lehetővé teszi az újszerű, nanoméretű eszközök létrehozását.”

Az nTP összetett, fém/dielektromos lemezeket készít és pakol egymásra, mint egy nyomtató. Ez egy 3D-s nyomtatóként működik, 3D-s szerkezet lesz belőle és nanoméretű mintát követ, tehát ugyanolyan lesz az egész felület, ami elősegíti, ha olyan elektromágneses rezonancia éri, és ezáltal a kutatók irányítani tudják a fényt.

A csapat a technika fejlesztésével reméli, hogy képesek lesznek nagyobb darabnyi anyagokat létrehozni, ami elősegítené azt, hogy később már igazi eszközöket hozhassanak létre. Például, ezzel a technikával akár nagyméretű, metaanyag elnyelőt is tudna készíteni, ami lehetővé tenné, hogy a harci repülőgépek a felderítő rendszerek előtt is láthatatlanok maradjanak.

 



Previous Muslicák és az emberi kommunikációért felelős gének
Next Akármit tenni jobb, mint semmit

No Comment

Leave a reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

kettő × négy =