Muslicák és az emberi kommunikációért felelős gének


Muslicák és az emberi kommunikációért felelős gének

Az emberi nyelv evolúciója folyamatosan meghökkenti azokat a tudósokat és nyelvészeket, akik azt tanulmányozzák, hogy az emberek hogyan tanulnak meg kommunikálni.

Muslicák és az emberi kommunikációért felelős génekFigyelembe véve, hogy a nyelvtanulás tapasztalat útján történik, ez a többszintű jellemvonás magába foglal jó néhány gént és változást az egyén viselkedésében a hibákból történő tanulás útján. A kisgyermekek a kommunikációs készségeket gügyögés útján szerzik, ezt addig csinálják, míg jutalmat nem kapnak egy-egy kimondott szóért. De nyelvtanulásban szerepet játszó génekről ma még a tudósok is keveset tudnak. Ma már, egy, a muslicákban azonosított gént felhasználva a Missouri Egyetem tudósai, egy nemzetközi együttműködés keretén belül, felfedezték az emberi nyelv eredetének elengedhetetlen elemét.
„Azzal, hogy elszigeteljük a szóban forgó géneket, fel tudjuk tárni az emberi nyelv biológiai alapját. 2007-ben a csapatunk felfedezte, hogy a muslicák genomjában található gén nagyon hasonlít az emberi „FoxP” génváltozathoz, és a legutóbbi kutatásunkban azt is megállapítottuk, hogy ez az egyik legfontosabb szereplője a viselkedés alapú, vagy a tapasztalati úton történő tanulásnak.” – mondta Troy Zars a Missouri Egyetem biológiai tudományok docense.

2010-ben Zars bemutatta eredményeit a Dahlem Colloquium Szeminárium sorozaton, amit a Freie Egyetem és a berlini Max Plank Institute for Molecular Genetics támogatott. Itt találkozott Bjoern Bremmbs-szel, a regensburgi Egyetem neurogenetika professzorával, Constance Scharff-fal, a berlini Freie Egyetem biológia professzorával és Juergen Rybak-kal, a Max Plank Institute for Chemical Ecology evolúciós neuroetológiai csoportvezetőjével. Ők Ezekiel Mendozával, Julien Colombbal és Hans-Joachim Pfluegerrel konzorciumot alapítottak, abból a célból, hogy a muslicák tapasztalati úton történő tanulását tanulmányozzák.

A kutatók olyan muslicákat tanulmányoztak, melyeknél módosították a FoxP gént. Ebben a kísérletben, – ami annyira pontosan próbálta szimulálni az emberi nyelvtanulást, amennyire csak lehet – a muslicáknak különböző mozdulatok kellett végrehajtaniuk egy egyedi építésű szimulátorban, ahol meg kellett jegyezniük, hova repülhetnek és hova nem. A muslicákat arra képezték ki, hogy kerüljék az egyirányú repülést, arra kényszerítve őket, hogy különböző manővereket hajtsanak végre.
A csapat felfedezte, hogy a módosított FoxP génnel rendelkező muslicák nem teljesítették a feladatot, szemben azokkal, amelyeken nem hajtottak végre génmódosítást. Ez hasonlít a FoxP mutációval rendelkező emberek esetére, ahol a kommunikáció megváltozott. Az ezt követő vizsgálatokból kiderült, a változás a muslicák agyának szerkezeti felépítésében azt jelzi, hogy a tapasztalati úton történő tanulás ennek a génnek a megfelelő működésétől függ.

Ezek a felfedezések azt sugallják, hogy a nyelv egyik gyökere 500 millió évre vezethető vissza, azokhoz az ősökhöz, akik „kifejlesztették” a hibából való tanulás képességét. „Ezeknek az ismertetőjeleknek az azonosítása a muslicákban egy kezdőpontot ad ahhoz, hogy megértsük azokat a géneket, amelyekben a hibából való tanulás és a fajok közti kommunikáció zajlik” – mondta Zars -, illetve ezek az eredmények segíthetnek abban, hogy megértsük, hogyan merülnek fel az emberekben a kommunikációs hiányok alapjai.”



Previous Jellegzetes ételillatok dekódolása
Next Áttörés - láthatatlan köpeny, lopakodó technikával

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.