Néhány éven belül drónok szűrhetik ki a mezőgazdasági területeken virágzó parlagfüvet.

De a gépi látást már most is használják történelmi helyszínek felkutatására vagy műemlékvédelmi épületek felmérésére. A gépi látás ma még nem is sejtett távlatokat nyithat meg a tudományban. Azáltal, hogy a mozgókép alapú adatgyűjtés és annak kiértékelése egy gép általi működést indít el. A Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karán (PTE MIK) jelentős kutatások zajlanak a gépi látás mezőgazdasági hasznosítására. Hamarosan pedig a Zalaegerszegen megépített, a hazai járműipari kutatás-fejlesztési kapacitások erősítését szolgáló járműipari tesztpályával (ZalaZone) végeznek közös vizsgálatokat szenzorika, képfelismerés, automatizálás területeken. Az itt telepített korszerű smart környezet jelentősen előmozdíthatja a karon zajló drónok segítségével folyó kutatásokat.

A mindennapi élet szinte valamennyi területét átszövi az informatika, ám a kutatók folyamatosan keresik, milyen módon fordíthatnák még az emberiség javára e tudományt.

A PTE MIK-en évek óta zajlanak a jel- és a képfeldolgozással kapcsolatos kutatások, amelyek a különböző rendszerek komplexitása révén már a mesterséges intelligencia irányába mutatnak. Azt vizsgálják, hogy a számítógépek, kamerák és egyéb szenzorok miként képesek felfedezni, követni, észrevenni bizonyos célobjektumokat, illetve felismerni ezek valamilyen interakcióját, majd lekövetni a mozgásukat. A képi adatok ilyen mélységű feldolgozása már valós idejű reakcióra is lehetőséget ad, így működik például az összes önvezető jármű. Az, hogy vizuális információkra támaszkodnak ezek az eszközök, maga jelenti a gépi látást.

A karon 2012-ben kezdtek behatóbban foglalkozni drónokkal.

Először a Breuer Marcell Doktori Iskolához kapcsolódóan műemléki épületek felmérését, bejárását végezték e szerkezetekkel. Az ott szerzett tapasztalatok indították el a kutatókat arra a kérdésre való válasz megkeresésére, miként lehet ezeket az eszközöket biztonságos mérőplatformként üzemeltetni. Azaz meghatározott módon navigálni és a méréshez szükséges ideig egy helyben tartani. Azt is vizsgálták, hogy az egyes feladatokra milyen drónok alkalmasak és meddig képesek repülni egyhuzamban.

Majd a kutatások az agrárium irányába fordultak. Az egyik irány a parlagfű detektálásával kapcsolatban bontakozott ki, hiszen az allergiát kiváltó növényt érintően jelenleg a mezőgazdaságban az egyik legfontosabb kérdés az, hogy miként lehet pontosan felismerni a magasból. Az ilyen jellegű felméréseket a mai napig helikopterrel végzik, amely személy- és költségigényes, ráadásul jelentős mértékben függ az időjárási viszonyoktól.

Ezt nagyon jól ki lehetne váltani drónokkal. Oly módon, hogy a berendezés felismeri, hol található parlagfű, odarepül, felvételeket készít, esetleg térképet is összeállítana a parlagfű által uralt területekről és azok állapotáról. A kihívást egyelőre a növények levegőből való felismerése és detektálása, valamint a drónok repülési időtartama jelenti. Utóbbira a pécsi kutatók az üzemanyagcellában látják a megoldást, ilyen jellegű kutatások a világon is csak néhány helyen zajlanak.

Új irányt vehetnek a drónos kutatások a zalaegerszegi járműipari tesztpályával való együttműködés elindításával.

A ZalaZone tesztpálya a pécsi kar autonóm robotjainak és autonóm drónjainak működés közbeni kipróbálására teremt kiváló lehetőséget. A korszerű infrastruktúra biztosítja, hogy kamerákkal és egyéb szenzorokkal kövessék a járműveket. Mivel a környezetbe egy olyan felügyeleti rendszert építettek be, amely előreláthatóan a jövő városaiban is meglesz. A jövőben várhatóan a drónok is szerepet kapnak a városok, az épületek felügyeletében. Mint ahogy a forgalmi helyzetek, a forgalmi dugók figyelését is részben ilyen berendezésekkel oldják meg.

A drónok által rögzített információk akár a forgalomirányítást is befolyásolhatják, például a forgalom gyorsabb haladása érdekében online akár rövid időre is át lehet velük programozni a jelzőlámpákat. Ezek szimulálására és tesztelésére kiváló körülmények adódnak a zalaegerszegi pályán.