Július elsején, szerdán nyílt meg a Városi Oázis a Fővárosi Állat- és Növénykert Biodómjában.

Alig néhány hete még akár szkeptikusok is lehettünk volna, azt gondolva, hogyan lesz itt megnyitó. De a Fővárosi Állat- és Növénykert munkatársai, partnerei roppant elkötelezett munkával valóban megnyitották a Biodóm Városi Oázisát. Az új, közel egy hektáros fedett bemutatótérben igazi trópusi-szubtrópusi látnivaló és mintegy harminc élethű és életnagyságú őshüllő várja a közönséget. 

A június 30-án tartott hivatalos megnyitón Gajdos László élő környezetért felelős miniszter (a Nyíregyházi Állatpark volt igazgatója), Karácsony Gergely főpolgármester és dr. Sós Endre, az Állatkert főigazgatója köszöntötte az egybegyűlteket, de az eseményen részt vett az Indonéz Köztársaság magyarországi nagykövetségének delegációja is. Az előljárók abban talán egyetértettek, hogy a Biodóm az Állatkert szerves és fontos része, amely újragondolt koncepciójával a lehetőségekhez igazítva támogatható elgondolás, ám ehhez mindenkinek érdemes lesz hátra hagyni a múlt rossz emlékeit. Szerintünk kiemelten dicséretes, hogy az állatkert munkatársai elkötelezettek, kitartóak és kreatívak mind a rossz, mind a jobb helyzetek idején.

Amióta az Állatkert jelenlegi főigazgatója, dr. Sós Endre az intézmény élére került, ő és az általa vezetett csapat folyamatosan azon dolgozott, hogy a beruházás elakadása ellenére az Állatkert programokat, látnivalókat, élményeket kínáljon a nagyközönségnek a Biodóm térségében is, ésszerű, és az intézmény profiljába illeszkedő módon hasznosítva létesítményt. Ennek részeként 2023 végén, illetve a 2024-es és a 2025-ös évben is számos program és időszaki látnivaló volt a Biodómban, a lampionfesztiváltól a fényművészeti tárlaton és fotókiállításokon át egészen az időszaki őslény kiállításig.

Mind az állatok, mind a növényállomány bővülni és dúsulni fog az elkövetkező időszakban.

A jelenleg bemutatott állatfajok közül az egyik legérdekesebb a hulmán (Semnopithecus entellus), ami egy közepes termetű majomfaj. Ez az India és Banglades területén honos majom a természetben ritkulóban van, ezért az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) tenyészprogramot tart fenn a faj természetvédelmi célú állatkerti szaporításának összehangolása érdekében. A Biodómban látható hulmánok is e tenyészprogram keretében érkeztek a közelmúltban Csehországból, illetve Bulgáriából. Indiában Hanumánnal, a hindu vallás majomfejű és -farkú szent alakjával kapcsolják össze őket és szerepelnek A dzsungel könyvében is. A Budapesti Állatkert látogatói utoljára 74 éve láthattak hulmánokat.

Különlegesség még a kritikusan veszélyeztetett bali seregély (Leucopsar rothschildi),

amely a természetben kizárólag az Indonéziához tartozó, nagyjából Békés vármegyével megegyező nagyságú Bali szigetén, azon belül is elsősorban a sziget nyugati részén található nemzeti parkban él. Vadonbeli állományát 50 egyednél kevesebbre becsülik, így a faj állatkerti szaporítása különösen fontos. Így ennél a fajnál is életre hívtak egy európai állatkerti tenyészprogramot. A díszes pávafácánt (Polyplectron napoleonis) palawani pávafácánnak, illetve Napóleon-pávafácánnak is nevezik.

Előbbi név arra utal, hogy ez a madárfaj a Fülöp-szigetekhez tartozó Palawanon őshonos. Utóbbinak pedig az a háttere, hogy a fajt a tudomány számára elsőként, 1831-ben leíró francia természettudós, René Lesson nagy tisztelője volt az akkor már egy évtizede halott Napóleonnak. Mi több, a faj tudományos leírásának alapja egy festmény volt, amely Nicolas Huet természettudományi festő és szakrajzoló készített a madárról. Ezt a festményt Lesson Masséna herceg, a neves amatőr ornitológus gyűjteményében látta, aki viszont Napóleon híres hadvezére, André Masséna fia volt. A díszes pávafácán természetes élőhelyén ritkulóban van, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a faj természetvédelmi helyzetét sebezhetőnek minősíti.

A luzoni kéregpatkány (Phloemys pallidus) szintén a Fülöp-szigeteken, Luzon szigetének északi és középső területein honos. A rágcsálók rendjébe, azon belül az egérfélék családjába tartozik. 2-3 kilogrammos súlyával valójában ennek a családnak az egyik legnagyobbra növő képviselője. Jellegzetes bundája és színezete miatt némileg egy óriáspandát imitáló plüssjátéknak néz ki. Bundájának gyümölcsös-pézsma aromájú illata van. Ez az állat ideje nagy részét a fák ágai között tölti. Karmos ujjaival remekül alkalmazkodott a fák kérgén való közlekedésre, ezért is kapta a kéregpatkány nevet.

A fentieken túl több más érdekes állatfajt is láthat a közönség a Városi Oázisban, például a veszélyeztetett szakisima-szigeti fűgyíkot (Takydromus dorsalis), a természetvédelmi státusza szerint sebezhető besorolású, csak Madagaszkáron honos Henkel-laposfarkúgekkót (Uroplatus henkeli), vagy a világ harmadik legnagyobb termetű szárazföldi teknősének számító sarkantyús teknősöket (Centrochelys sulcata).

A Városi Oázis fő karakterét az idővel dúsuló növényzet fogja uralni.

Az egyébként is hatalmas terület közel egy harmadát már így is növényzet borítja (az összes ültetőfelület 2950 m²) és van egy hatalmas vízesés is. A Biodóm épülete eleve úgy készült, hogy a központi csarnokba növényeket lehessen telepíteni. Az épület kivitelezése során kialakított 150 ültetővályúba a növények betelepítéséhez 276 m³ üveghab drénréteget, illetve 1740 m³ speciális termőközeget (trópusi növényeknek való föld) hordtak be. Ez utóbbi mennyiség 70 darab, nyerges vontatóval vontatott félpótkocsi szállítási kapacitásának felel meg. A növények telepítése még 2021-ben kezdődött a filmiparból „nyugdíjba vonult” pálmákkal. A Biodómban látható, tekintélyes méretű kanári datolyapálmákat (Phoenix canariensis) és közönséges datolyapálmákat (Ph. dactylifera) ugyanis eredetileg a Marvel Studios részben Magyarországon forgatott minisorozatának, a Holdlovagnak (Moon Knight) a díszleteként használták. A forgatás utána kapta meg őket az Állatkert, amiket külön logisztikai kihívás volt az épületbe beszállítani.

A betelepített növények több különböző forrásból származnak. Egy részüket ajándékba kapta az Állatkert magánszemélyektől. Ezek nagy része sokáig szeretettel gondozott, de a lakást, lépcsőfordulót kinőtt növények, amelyek most olyan helyre kerülnek, ahol kedvükre nőhetnek tovább. Más részüket újonnan vásárolta az Állatkert. A növénybeszerzésre 11,5 millió forintot költöttek. A Biodómba betelepített növények jelentős részét azonban az Állatkert kertészei maguk szaporították és nevelték az elmúlt öt évben, tudatosan készülve a Biodóm növényesítésére. Az Állatkert háttérkertészetéből a Biodómba betelepített, saját nevelésű növények értéke megközelíti az 50 millió forintot.

A szerdai nagyközönségi megnyitás előtt kvízjáték várta a családokat, illetve délelőtt 10 órakor egy kerekasztal beszélgetést is tartottak a Biodóm épületéről.

Ezen a három vezető tervező, dr. Paulinyi Gergely, dr. Reith András és dr. Anthony Gall, valamint az Állatkert főigazgatója, dr. Sós Endre vettek részt. A beszélgetés moderátora Gundel Takács Gábor volt.

A most megnyíló Városi Oázishoz nem kell külön belépőjegy. A létesítmény a szokásos állatkerti belépőjegyekkel és bérletekkel látogatható, ugyanúgy, mint az Állatkert bármely más része, állatháza.