Járványellenes intézkedések


Járványellenes intézkedések
Olvasási idő: 3 perc

Járványellenes intézkedések esetében jó az út, de még sokáig ki kell tartani.

A londoni Imperial College megbízásából végzett legújabb modellszámítások a Magyarországon is meghozott szigorúbb járványellenes intézkedések megalapozottságát támasztják alá. A jó irány az, hogy csillapítás helyett elfojtásra kell törekedni, mert csak így tud megbirkózni az egészségügy a helyzettel. Addig, amíg megszületnek az egyéb eszközök a járvány leküzdésére szigorú, a mindennapi életmódunkat megváltoztató intézkedéseket kell újra és újra bevezetni.

A londoni Imperial College professzora, Neil Ferguson vezetésével összeállt szakértői csoport modellszámításokat végzett annak felmérésére, hogy milyen hatással lennének az Egyesült Államokban, illetve Nagy-Britanniában a különféle korlátozó intézkedések az új koronavírus terjedésére, a kórházi kapacitások kihasználtságára és a járvány halálozási mutatóira. A felhasznált számítógépes modellt a vizsgált országok részletes demográfiai adataira alapozva építették fel, és lényegében egy, a valódit leképező „minitársadalmat” hoztak létre otthonokkal, munkahelyekkel, iskolákkal és a köztük közlekedő emberekkel. Ebben a szimulált világban engedték szabadjára az új koronavírus modelljét. Melynek egészségre gyakorolt hatásait, fertőzőképességét a való világban eddig megismert statisztikai adatok szerint határozták meg.

A tanulmány legfontosabb kérdésfelvetése az volt, hogy elegendő-e enyhébb kényszerintézkedésekkel csillapítani a járvány lefolyását,

vagy nagyobb járulékos megrázkódtatások árán keményebben be kell avatkozni. A mai helyzetben egy magyar olvasónak ez már nem lehet kérdés. Azonban Nagy-Britanniában még néhány nappal ezelőtt sem volt egyértelmű, hogyan dönt a kormány. Fergusonék tanulmánya nagy szerepet játszott abban, hogy végül a szigorúbb intézkedések mellett tette le a voksát.

Az új koronavírusra az eddigi statisztikák szerint az a jellemző, hogy egy olyan társadalomban, ahol nem vezetnek be semmiféle óvintézkedést, egy beteg átlagosan 2,4 embernek adja át a fertőzést. Ezt az értéket jelölik R-rel, a „szabadon eresztett” vírus fertőzőképessége pedig R0=2,4.

A csillapítás azt jelenti, hogy ezt az értéket lejjebb szorítják, de még 1 felett marad, vagyis a fertőzöttek és a fertőzésen átesettek összlétszáma folyamatosan nő, csak lassabb ütemben. Ez nem más, mint a közösségi médiában terjedő „lapítsd le a görbét” (flatten the curve) elgondolás. Röviden: R>1.

Az elfojtás azt jelenti, hogy a kényszerintézkedések következtében annyira megritkulnak a fertőzés átadását segítő találkozások, hogy egy beteg átlagosan 1-nél kevesebb embernek adja át a fertőzést. Ennek következtében a fertőzöttek és a fertőzésen átesettek összlétszáma viszonylag gyorsan lecseng. Röviden: R<1.

A kutatók rendkívüli intézkedések egész sorozatát vázolták fel.

Az intézkedések első csoportja a társadalom kisebb részét érinti:

  • a tüneteket mutató betegek elkülönítése;
  • a tüneteket mutató beteggel egy háztartásban élők önkéntes karanténja;
  • a hetvenévesnél idősebbek szociális távolságtartása (a háztartáson kívüli kontaktusok csökkentése).

Az intézkedések második csoportja a teljes társadalmat érinti:

  • iskolák, egyetemek bezárása;
  • szociális távolságtartás a teljes társadalomban (a háztartáson kívüli kontaktusok csökkentése).

Fontos hozzátenni, hogy a szimulált járványellenes intézkedések definícióinál számítottak arra, hogy egy szabad társadalomban nem lehet minden polgár mellé rendőrt állítani. Tehát biztosan lesznek olyanok is, akik fittyet hánynak az intézkedésekre, és ezzel gyengítik a hatásukat.

A szimulációt lefuttatták ezen intézkedések különféle kombinációival, és elsőként azt vizsgálták, hogy ezek mely kombinációi vezetnek csillapításhoz (R>1), és hol lép át a helyzet elfojtásba (R<1).

Az eredmények azt mutatták, hogy a járványellenes intézkedések első, a társadalom kisebb részét érintő csoportjának elemei sem önmagukban, sem kombinációikban nem alkalmasak arra, hogy elfojtsák a járvány terjedését. Vagyis ezt a bizonyos R értéket 1 alá vigyék le. Ezen még az sem változtat, ha emellett még az iskolákat, egyetemeket is bezárják.

Az igazán rossz hír pedig az, hogy a szimulációk az összes ilyen csillapítási szcenárióban azt mutatták, hogy az egészségügyben rendelkezésre álló intenzív osztályos kapacitásoknak többszörösére lenne szükség a súlyos betegek ellátásához.

Tehát a szimulációk szerint szükség van a teljes társadalmat érintő, drasztikus intézkedésekre – amilyenek bejelentéséről nap mint nap hallhatunk Magyarországon. A kutatócsoport publikációja számunkra eddig legfeljebb elméleti jelentőséggel bír, és (a helyzethez képest) nyugodtan konstatálhatjuk, hogy a Magyarországon bevezetett rendkívüli intézkedések valóban arányban vannak a probléma súlyával.

Ferguson szakirodalmi adatokra támaszkodva azt írja, hogy legkorábban nagyjából egy-másfél év múlva van esély arra, hogy elérhetővé váljon egy hatékony, tömegesen elérhető vakcina.

Az elfojtás (R<1) stratégiájának alkalmazásával a szimulációk szerint valóban le lehet szorítani a járvány szintjét az egészségügy ellátóképességeinek határa alá. Azt gondolhatnánk, hogy minden rendben van, elbántunk a vírussal, azonban a helyzet sajnos nem ilyen egyszerű. Mivel az elfojtás stratégiája hatékonyan leszorítja a fertőzöttek számát, a vírus nem fertőz meg nagy tömegeket. Következésképpen nem kezd kialakulni semmiféle nyájimmunitás, amikor a fertőzésen átesettek maguk is lassítani kezdik a terjedést.

Amint feloldják az intézkedéseket, a lakosság ugyanolyan védtelen lesz a vírussal szemben, amilyen a járvány kitörésének első napján volt.

Mivel az új koronavírus már az egész világon jelen van, és a járványellenes intézkedések egyike sem 100%-os hatásfokú, nagy optimizmusra vall azt feltételezni, hogy a vírus egyszer csak eltűnik: az utolsó fertőzött is kiheveri, és nem hallunk róla többet. A csillapítás stratégiája mellett érvelők egyik reménysége éppen ez volt. Ha a veszélyeztetett csoportok védelme mellett átsöpör a társadalmon a járvány, kialakul a nyájimmunitás, ami lehetővé teszi a hosszú távú, viszonylag zökkenőmentes együttélést az új vírussal, ha már tökéletesen úgysem lehet megszabadulni tőle.

Fergusonék modellszámításai azonban azt mutatják, hogy az intézkedések feloldását követően a járvány hamarosan újult erővel beindul. A csillapítás (a jelenlegi kórházi kapacitások mellett) pedig még mindig jelentős halálozással jár.

A kutatócsoport a jelen helyzetben azt az eljárást látja követhetőnek, ha az intenzív osztályokon új koronavírus-fertőzés miatt kezeltek számának alakulása szerint „be- és kikapcsolják” a szélesebb körű rendkívüli intézkedéseket (mint a szociális távolságtartás és az iskolák bezárása). A modellszámítások azt mutatják, hogy ilyen, szélesebb körű rendkívüli járványellenes intézkedések fenntartására a vakcina elérhetőségéig hátralevő idő nagyjából kétharmadában szükség lehet.



Previous Érdekes tények a koronavírusról
Next Az egerek arckifejezései érzelmek széles skáláját mutatják

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük