Kézikönyv pedagógusoknak a Magyar Nemzeti Múzeumtól

Tovább...

Láthatóak lesznek a pécsi mamut maradványai

Tovább...

Vízforrásokat jelölhettek a Húsvét-szigetek óriási szoborfejei?

Tovább...

A dzsentri, mint pusztuló nemesség

Tovább...

Magyar Nemzeti Múzeum és a régészet

Tovább...

ÉVEZREDEK

mert minden nem történhet egyszerre

A Nobel-díj a világ egyik legnevesebb díja, amely a kimagasló szellemi teljesítmény legnagyobb nemzetközi elismerése. De ki is alapította a díjat? Alfred Bernhard Nobel (kémikus, vegyészmérnök, feltaláló, a Nobel-díj megalapítója) 1833. október 21-én született Stockholmban. Családja eredetileg Angliából származott és Nobeliusnak hívták őket, de a 18. század elejétől már Svédországban éltek. Édesapja, Immanuel Nobel építész …

A Halloween eredetileg az ősi kelta ünnepből, a samhain-ból ered, amelyhez két elméletet is kapcsoltak a történészek. Az első szerint a Halloweenkor a pogány kelta törzsek a halál istenét ünnepelték. Ezen a napon, október 31-én a druidák, (kelta papok) emberáldozatot mutattak be istenüknek, akit a feltételezések szerint Cromnak hívhattak. Azért mutattak be áldozatot, mert úgy …

A közismert mondás, aminek több változata (fénylik, ragyog, csillog stb.) is létezik, a középkorból származik. Akkorról, amikor Salamon volt Magyarország hetedik királyaként a trónon 1063-ban. A trónviszályok során, a mogyoródi csatában 1074. március 14-én Géza és László (Salamon unokatestvérei), seregeikkel és egy kis külső hercegi segítséggel győzelmet arattak Salamon felett. A győzelem ellenére azonban I. Géza, …

2.740.558 fő volt kíváncsi “Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” című kiállításra Kínában. Több mint 2,7 millió ember tekintette meg Kína négy nagyvárosában – Sanghajban, Pekingben, Jünnanban és Hszianban – a Magyar Nemzeti Múzeum “Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” című kiállítását. Ez …

A Homo erectus több mint 1,8 millió évvel ezelőtt jelent meg Afrikában, eljutott Ázsiába és Európába, valamint Indonéziába is. A hozzájuk kapcsolható elméleteknek se szeri, se száma. Egyeseket elfogadnak, másokat elvetnek. Mivel nagyon sok elmélet feltevéseken alapul, így előre leszögezzük, ez a “lustaság kiindulópont” is csak egy megközelítés, nem biztos, hogy általánosítható egy egész fajra, …

A világ dolgainak több mint 95 %-ára van tudományos magyarázat. A maradék 5 % az, amivel még nem foglalkoztak vagy nem találták meg még rá a magyarázatot. A pokolról, annak hangjairól és az alvilág kapujáról is vannak legendák, amik a tudományosan magyarázható tényekre odafigyelve teljesen logikussá válnak, még akkor is, ha így egy cseppet vesztenek …

Michelangelo impozáns méretű szobrát és a hős Dávidot régen a firenzei hatalom szimbólumaként ünnepelték. A merész ótestamentumi hős, Dávid legyőzte az elpusztíthatatlannak hitt Góliátot. De a szobor a vizsgálatok nemcsak a legapróbb részletekig hasonlít az emberre, hanem, ahogy az az embereknél is lenni szokott az idő megviselte a bokáit. Bár a márvány pusztulása az emberi élethez …

Milyen valószínűséggel érhették el Norvégiából Grönlandot, illetve fedezhették fel Amerikát a viking hajósok? Az ELTE Biológiai Fizika Tanszék Környezetoptika Laboratóriumának kutatói, Száz Dénes és Horváth Gábor tisztázta ezt, egy  az égboltfény polarizációját is felhasználó, kifinomult navigációs módszerrel. A csaknem 15 éven át tartó kutatás során a Környezetoptika Laboratórium kutatói először az égpolarizációs viking navigáció (ÉVN) légköroptikai …

Az MTA-ELTE Lendület Evolúciós Genomika Kutatócsoport vezetője, Szöllősi Gergely János és kutatótársai DNS-szekvenciákban tárták fel az evolúció lenyomatait. Az örökítőanyag fajok közti átadásának emlékei olyan korokról is tudósíthatnak, melyekből nem maradtak fenn ősi élőlények fosszíliái. A földi élet történetéről kézzelfogható bizonyítékokkal egy nevezetes esemény, a körülbelül félmilliárd évvel ezelőtt bekövetkezett „kambriumi robbanás” utáni időszakból rendelkezünk. Ekkor jelentek …

Egy második világháborús amerikai repülőgép-hordozó roncsait fedezték fel Ausztrália közelében. A Lexington repülőgép-hordozót körülbelül 3 kilométeres mélységben találta meg a Microsoft cég társalapítója, Paul Allen vezette keresőcsapat, a Korall-tengerben, 800 kilométerre Ausztrália keleti partjaitól. Nagyjából hat hónapig tartott a hajó felkutatásának megtervezése. A Lexington az egyik legelső amerikai repülőgép-hordozó, amelyet valaha építettek, Lady Lex néven ismert, és …

Egy 127 millió évvel ezelőtt kikelt madárfióka megkövesedett maradványaira bukkantak. Bár a fosszíliát még évekkel ezelőtt fedezték fel a spanyolországi Las Hoyas lelőhelyen, ám egészen mostanáig nem nagyon tanulmányozták. A mezozoikus korból, 250-66 millió évvel ezelőtt élt ősmadarak fosszíliái nagyon ritkák és a fiókák megkövesedett maradványai még a ritkábbnál is ritkábbnak számítanak. Ez a most …

Dromedárokat, azaz egypúpú tevéket ábrázoló életnagyságú sziklafaragványokat fedeztek fel Szaúd-Arábia északnyugati részén régészek. A régészek szerint az időszámításunk előtti, vagy szerinti 1. századból származó leletek egyedülállónak számítanak a térségben. A CNRS francia kutatóközpont, valamint a szaúdi turisztikai és nemzeti örökségvédelmi bizottság munkatársai az Antiquity című folyóiratban számoltak be a felfedezésükről. Ez új fényt vet az Arab-félsziget sziklaművészetének …

Az ELTE TTK Biológiai Intézet Embertani Tanszékének két oktatója, Szeniczey Tamás és Hajdu Tamás egy erdélyi rézkori sorozat embertani elemzésével és genetikai minták gyűjtésével járult hozzá ahhoz a nagyszabású munkához, amelynek eredményeként kiderült, hogy Délkelet-Európa volt az őskor egyik genetikai és kulturális csomópontja. A 82 intézet részvételével készült tanulmányhoz az ELTE TTK Biológiai Intézet Embertani Tanszéke  mellett részt …

Ötszáz év után derült ki, milyen betegség pusztított az aztékok körében a XVI. században. A mai Mexikó területén élt ősi aztékok körében az 1545 és 1550 közötti öt évben 15 millió emberrel – a lakosság nagyjából 80 százalékával – végzett egy rejtélyes betegség a mai Mexikó és Guatemala (egy részének) területén. A pusztító kórt az aztékok …

Újraírhatják Amerika benépesedésének történelmét egy csecsemő Alaszkában talált 11,5 ezer éves maradványai.  A maradványok genetikai elemzése alapján szakértők arra következtettek, hogy a gyerek egy korábban nem ismert ősi embercsoporthoz tartozott. Így, amit a DNS-ből kiderítettek, az alátámasztja azt az elméletet, amely szerint a kontinensre mintegy 20 ezer éve egyetlen hullámban Szibériából érkeztek bevándorlók. Az akkori alacsonyabb …

MENU

Back