Beazonosították több magyar uralkodó földi maradványait


Beazonosították több magyar uralkodó földi maradványait
Olvasási idő: 2 perc

Beazonosították több magyar uralkodó földi maradványait, ezzel új mérföldkőhöz értek a Szegedi Tudományegyetem kutatói.

Antiókhiai Anna (1153-1184), III. Béla magyar király első feleségének csontjai után, Szent László király (1040-1095) földi maradványait, továbbá Halicsi Endrét (1210-1234) vagyis András magyar királyi herceget is sikerült azonosítani egy most zajló projekt eredményeként. De több magyar uralkodó földi maradványa is azonosításra vár még.

Valóban Árpád-házi királyaink nyugszanak a székesfehérvári osszáriumban?

Ez volt az egyik fő kérdése annak a projektnek, amely Dr. Neparáczki Endre, a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatócsoportjának igazgatója, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Biológia Intézet Genetikai Tanszékének munkatársa vezetésével zajlik a Szegedi Tudományegyetemen. A válasz egyértelműen: „Igen, több magyar uralkodó földi maradványa is itt található.”

A napokban fejeződött be azoknak a koponyáknak a vizsgálata, amelyeket a Szegedi Tudományegyetem munkatársai a Székesfehérvári Középkori Romkertből szállíthattak el Szegedre. A kutatás vezetője elmondta: az osszáriumban több, mint 900 ember csontmaradványa található összekeveredve. A Szegedi Tudományegyetemen vizsgált 400 emberi maradványból DNS-mintát vettek. A kutatók célja, hogy – ezeket a mintákat a korábban meghatározott profilokkal összevetve – több magyar uralkodót is azonosítani tudjanak.

A csontokat szénizotópos kormeghatározásnak is alávetették, amelynek következtében bizonyítást nyert, hogy a székesfehérvári sírhelyet a IX. századtól a XVI. századik használták temetkezésre.

A csontokat szénizotópos kormeghatározásnak is alávetették

A szegedi tudósok vizsgálatának biztos kiindulópontja a korábban megtalált III. Béla király DNS-mintája volt. Ennek segítségével sikerült feltérképezni az Árpád-házi rokonokat. Eddig Antiókhiai Anna (1154-1184), III. Béla magyar király első feleségének csontjait, valamint Szent László király (1040-1095) földi maradványait, továbbá Halicsi Endrét (1210-1234) vagyis András magyar királyi herceget sikerült azonosítani.

Corvin Jánostól (1473-1504), Mátyás király (1443-1490) fiától és unokájától, Kristóftól (1499-1505) is rendelkeznek DNS-mintával a kutatók, ezért már csak néhány lépésre vannak attól, hogy Mátyás király földi maradványait is beazonosíthassák. Árpád-házi Mária nápolyi királyné koponyája vizsgálata után pedig kiválaszthatóak lesznek a csontkamra leletei közül az Anjou királyaink maradványai is. Ehhez azonban a kutatóknak Nápolyba kell utazniuk, hogy az ottani uralkodói sírokból mintát vegyenek.

A székesfehérvári osszáriumbeli csontmaradványok vizsgálatának célja egyrészt, hogy méltó sírhelyet kaphassanak az egykori magyar uralkodók,

másrészt, hogy – az összegyűlt információk feldolgozása alapján – jobban megismerjük királyainkat. A szegedi kutatók ugyanis minden koponyát beszkenneltek és ennek alapján arcrekonstrukciót készítenek. Mivel a DNS információ a szem- és hajszínt is magában hordozza, hamarosan egy szoftver segítségével, VR szemüvegen keresztül nézhetünk majd szembe több Árpád-házi uralkodóval.



Previous A használt arcmaszk energiává alakulhat
Next Fitofotodermatózis – bőrreakció, amit a füge is kiválthat

No Comment

Leave a reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.