A Győri Szent László Herma valóban Szent László koponyáját őrzi


A Győri Szent László Herma valóban Szent László koponyáját őrzi
Olvasási idő: 2 perc

A Magyarságkutató Intézet és a Szegedi Tudományegyetem kutatói igazoltak először a világon szent ereklyét.

Archeogenetikai vizsgálatokkal igazolták a Szent László koponya ereklyéjének eredetiségét a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának és a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékének kutatói. Szent László teljes genom szekvenciáját hasonlították össze három további egyén, név szerint III. Béla király, Antiochiai Anna királyné és egy eddig azonosítatlan Árpád-házi férfi genom adataival.

Az Árpád-házi kutatások indítója és az archeogenetikai vizsgálatok origója a Prof. Dr. Kásler Miklós vezette kutatócsoport által meghatározott első uralkodóházi személy, III. Béla genomja. Amellett, hogy a kutatás bizonyította szent királyunk ereklyéjének hitelességét, az eredmény jelentőségét tovább növeli, hogy Szent László genomját biztos pontként használva tisztázódott az eddig megtalált királyi maradványok személyazonossága is. Illetve újabb fontos információkkal szolgáltak az első uralkodóházunk eredetéről.

Szent László genomját biztos pontként használva tisztázódott az eddig megtalált királyi maradványok személyazonossága is

A Győri Egyházmegye által őrzött Szent László Hermában elhelyezett ereklye természettudományos vizsgálatai (antropológiai, morfológiai elemzés, CT vizsgálat, fogazat vizsgálata stb.) először 2017-ben történtek. Azonban az akkori genetikai analízisek sikertelenek maradtak, a koponya eredetiségét nem tudták bizonyítani. A Magyarságkutató Intézet 2021-ben kapta a felkérést, hogy próbáljon meg sikeres DNS vizsgálatot végrehajtani, melyhez a Győri Egyházmegye is hozzájárult. A kutatócsoport a DNS kivonását foggyökérből egy speciális, roncsolásmentes eljárással 2021. június 4-én végezte el. A korábbi információkkal szemben a szent király genetikai örökítőanyaga olyan kiváló minőségben és nagy tisztaságban megőrződött, hogy a szekvenálást és az elemzéseket egy ma élő ember genom vizsgálatához hasonló magas felbontással lehetett elvégezni.

Az Y kromoszóma elemzése kétséget kizáróan bizonyította, hogy a vizsgált egyén az Árpád-ház egyenes ági férfi tagja.

Szekvenciája tökéletesen megegyezik III. Béla szekvenciájával. Ez egyben azt is cáfolta, hogy a XV. században tűzvészben megsérült Hermába, a felújítást követően idegen koponyát helyeztek volna. Így a koponya hitelessége is egyértelműen igazolódott.

Ezt követően a kutatók összehasonlították egymással az eddig feltárt Árpád-házi maradványok teljes genomját, hogy megállapítsák az egyének között fennálló rokonsági viszonyokat. A vizsgálat Szent László és III. Béla között ötöd fokú rokonságot mutatott ki, ami pontosan megfelel a tényleges rokoni kapcsolatuknak. Ez az eredmény egyben azt is igazolta, hogy a XIX. században Székesfehérváron feltárt királyi maradvány valóban III. Béla királyé, nem pedig Könyves Kálmáné, aki a lovag király unokaöccse, azaz másodfokú rokona volt.

2019-ben a Székesfehérváron feltárt, majd a Mátyás-templomban elhelyezett maradványok között genetikai módszerekkel azonosítottak egy másik Árpád-házi férfit is, akinek személyazonosságát azonban nem tudták megállapítani. A maradvány Árpád-házi mivoltát egy 2021-es közleményben a teljes Y kromoszóma szekvenciájának meghatározásával erősítették meg. A vizsgálatokból kiderült, hogy a kérdéses személy másodfokú rokona mind III. Bélának mind a feleségének, Antiochiai Annának, tehát csakis a királyi pár unokája lehet. A történeti adatok, a királyi családtagok temetkezési helyei és az elhalálozási életkorok ismeretében az illető egyén legnagyobb valószínűséggel Endre magyar királyi herceg, Halics hercege, II. András fia volt.

A genom elemzések egyértelműen jelezték, hogy Szent László genomja jóval magasabb keleti, Ázsiai örökséget tartalmaz, mint a többi királyi családtagé, akikben a dinasztikus házasságok során ez már kimutathatatlan szintre hígult. Így például III. Bélának és az unokájának genomja már a mai magyarokéhoz és horvátokéhoz hasonlít legjobban. A legnagyobb felbontású (úgynevezett qpAdm) elemzések azt mutatták, hogy Szent László genomjának keleti összetevője megegyezik a kutatócsoport által nemrég azonosított, a honalapító elitre jellemző komponenssel. Ez körülbelül 15%-át teszi ki a lovagkirály genomjának.

Ez az eredmény alátámasztja a Turul nemzetség és a magyar honalapító elit közös származását

Ez az eredmény alátámasztja a Turul nemzetség és a magyar honalapító elit közös származását és cáfolja azt a lehetőséget, hogy – egyes elméletekkel szemben – az Árpád-ház egy idegen származású uralkodó család lehetett volna, akit egy külső hatalom ültetett a magyarok élére. Az adatok egybevágnak a Képes Krónikában is olvasható információkkal. Ezek szerint a honalapító magyarok maguk közül választottak hét vezért. A leggazdagabb és legnagyobb hatalmú vezér volt a megyer törzsből Árpád, Álmos fia.



Previous Négy neutronból álló, proton nélküli atommag
Next A használt arcmaszk energiává alakulhat

No Comment

Leave a reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.