Befejeződtek a régészeti feltárások a Bakonybél-Szentkúton
A régészeti feltárások az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) által támogatott Királyok, szentek, monostorok kutatási program keretében 2022 májusa és júliusa között zajlott a Bakonybél-Szentkút lelőhelyen a régészeti feltárások. Az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) szervezésében, az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének kutatója, Nagy Szabolcs Balázs vezetésével megvalósult projekt (Bakonybél-Szentkút lelőhely) keretében a szakemberek többek között a …
Beazonosították több magyar uralkodó földi maradványait
Beazonosították több magyar uralkodó földi maradványait, ezzel új mérföldkőhöz értek a Szegedi Tudományegyetem kutatói. Antiókhiai Anna (1153-1184), III. Béla magyar király első feleségének csontjai után, Szent László király (1040-1095) földi maradványait, továbbá Halicsi Endrét (1210-1234) vagyis András magyar királyi herceget is sikerült azonosítani egy most zajló projekt eredményeként. De több magyar uralkodó földi maradványa is …
A Győri Szent László Herma valóban Szent László koponyáját őrzi
A Magyarságkutató Intézet és a Szegedi Tudományegyetem kutatói igazoltak először a világon szent ereklyét. Archeogenetikai vizsgálatokkal igazolták a Szent László koponya ereklyéjének eredetiségét a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának és a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékének kutatói. Szent László teljes genom szekvenciáját hasonlították össze három további egyén, név szerint III. Béla király, Antiochiai Anna királyné és …
800 éves az Aranybulla
800 éve adták ki az Aranybullát, mely nem csak a kor emberére volt nagy hatással, hanem sok száz évre előre meghatározta a magyar jogállamiságot. Az Aranybulla kiadásának éve, azaz 1222 sokunk számára ismerős lehet korábbi tanulmányaikból, viszont azzal feltehetőleg kevesen vannak tisztában, miért volt annyira jelentőségteljes akkor, a középkor derekán. Ez volt az első olyan …
A tihanyi Királykriptában feltárt csontok egy része 11. századi eredetű
Szénizotópos vizsgálatok igazolják a tihanyi Királykriptában feltárt csontok egy részének 11. századi eredetét. A tihanyi bencés monostort alapító I. András királyunk szűkebb családjához – és talán magához az uralkodóhoz is – tartozhatnak azok a csontok, amelyek tudományos vizsgálatának első lépéséről most számoltak be a Bölcsészettudományi Kutatóközpont kutatói. A régészeti hitelesítő feltárás után a szakemberek több …
Szkíta ékszer és avar kovácsműhely
Egy különleges szkíta ékszer és egy avar kovácsműhely maradványai is előkerültek Kecskemét-Hetényegyházán, az északi elkerülő út befejező szakaszát megelőző próbaásatások során. Két helyszínen összesen négy korszak emlékei kerültek felszínre a kecskeméti Katona József Múzeum munkatársainak feltárása során. Az egyik legkülönlegesebb lelet egy, a Krisztus előtti VI. századból származó szkíta ékszer: az eredetileg bronzból öntött spirálcsüngőt …
Árpád-kori templomot találtak Lakiteleken
Wilhelm Gábor, a Kecskeméti Katona József Múzeum régésze szerint a júniusban kezdődött, pusztatemplomnak vélt romok feltárásakor egy Árpád-kori templom téglafalai kerültek a felszínre. A hajdani Felsőalpár település helyén, a Tőserdei Pálinkaház területén, Lakiteleken a XI. századi templom ásatásán három régész, Rosta Szabolcs, dr. Sárosi Edit és Wilhelm Gábor vesz részt. Kiderült, hogy a templomot a XIV. században alakították szögletes szentélyűre és akkor …
