Árpád-kori templomot találtak Lakiteleken


Wilhelm Gábor, a Kecskeméti Katona József Múzeum régésze szerint a júniusban kezdődött, pusztatemplomnak vélt romok feltárásakor egy Árpád-kori templom téglafalai kerültek a felszínre.

Wilhelm Gábor, a Kecskeméti Katona József Múzeum régésze szerint a júniusban kezdődött, pusztatemplomnak vélt romok feltárásakor egy Árpád-kori templom téglafalai kerültek a felszínre.

Wilhelm Gábor, a Kecskeméti Katona József Múzeum régésze szerint a júniusban kezdődött, pusztatemplomnak vélt romok feltárásakor egy Árpád-kori templom téglafalai kerültek a felszínre.hajdani Felsőalpár település helyén, a Tőserdei Pálinkaház területén, Lakiteleken a XI. századi templom ásatásán három régész, Rosta Szabolcs, dr. Sárosi Edit és Wilhelm Gábor vesz részt. Kiderült, hogy a templomot a XIV. században alakították szögletes szentélyűre és akkor bővítették ki a hajót is. Hasonló állapotú templomok felfedezése ritkaság a Dél-Alföldön, ahol a XVIII-XIX. században az újra benépesülő vidék lakói a kőhiány miatt a templomromok többségét elhordták. A most feltárandó falakat feltehetően egy előrelátó földbirtokos, Kiss Albert mentette meg az utókornak, miután az 1920-as években homokkal temettette be romokat.

A középkorban a területen egy nagyon fontos, királyi útvonal haladt keresztül, amely Szolnokot és Szegedet kötötte össze. A XIX. század eleji térképek egy kápolnadombot is jeleztek a helyszínen, amely az egykori Felső-Alpár településhez tartozott. A sószállító útvonal mellett feküdt Felső-Alpár, amely apátsági és királyi birtok is volt, valamint itt vezetett át egy rév a Tiszán. 

Egy helyi szóbeszéd szerint az ásatások helyszínét azért tölötték fel homokkal, mert 1920 körül a terület földbirtokosa betemettette a leleltet, hogy ne hordják szét. A pusztatemplom korát a falazás technikája, a téglák kora, valamint az úsztatott mészhabarccsal történt kötés alapján a XII. és XIII. századra teszik a régészek. A templom falainak az alapja 2,5–3 méterrel a jelenlegi talajszint alatt van, viszont az ásatás egy több méter magas domb felé halad, ahol komolyabb leletek, akár magasabb falak is előkerülhetnek.

2012-ben, a lakiteleki árvízvédelmi gát építésekor már voltak itt régészeti feltárások és a felsőalpári templomtól mintegy 500 méterre Wilhelm Gábor régész településmaradványokat tárt fel. Akkor az egyik házból aranygyűrű került elő. A feltárás bebizonyíthatja, hogy Lakitelek nem gyökértelen település, hanem több mint 900 éves történelemmel rendelkezik.

A feltárás látogatható, és segíteni is lehet.

MTI fotó: Újvári Sándor



Previous Hatalmas égi gyűrűt fedeztek fel a magyarok
Next Pentakvark - Újfajta egzotikus részecske a nagy hadronütköztetőben

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.