Miért perlik az amerikai írók az OpenAI-t?


Miért perlik az amerikai írók az OpenAI-t?
Olvasási idő: 3 perc

Mióta az olyan generatív mesterséges intelligencia modellek, mint a ChatGPT és a Bard ismertek lettek, a kormányok szerte a világon azzal a bonyolult kérdéssel küszködnek, hogyan szabályozzák az AI-t.

Most viszont perlik az amerikai írók az OpenAI-t. 17 népszerű szerző (köztük David Baldacci, Sylvia Day, John Grisham, Jonathan Franzen, George R. R. Martin, Jodi Picoult és George Saunders) is az Authors Guild (az Egyesült Államok legrégebbi és legnagyobb írói szervezeta) mellé állt egy OpenAI elleni perben. Tömeges, szisztematikus lopásnak és szerzői jogsértésnek tartják könyveik felhasználását a vállalat nagy nyelvi modelljeinek (LLM) kiképzésére. A per egy olyan csoportos kereset, amely becslések szerint több tízezer szerzőt egyesít. Vannak köztük olyanok is, akiknek több műve is érintett. Az OpenAI pedig jogsértett művenként 150 000 dollárral tartozhat.

Mivel folyamatosan fejlődik, és talán hamarosan az összes Microsoft Office eszközbe integrálják, a legújabb verzió, a ChatGPT4 még az elődjénél is gyorsabb, intelligensebb és fejlettebb feladatokra lesz képes. Például recepteket javasolhat egy nyitott hűtőszekrény képéből, vagy vázlatot hozhat létre egy webhely kódjának megírásához. Az OpenAI (csak egy a sok mesterséges intelligencia területén dolgozó vállalat közül) már dolgozik a ChatGPT5-ön is. Egyesek úgy gondolják, hogy ez modell, bizonyos szempontból, okosabb lesz, mint az ember. De amíg az Open AI társalapítója, Sam Altman szerint „az egész emberiség javára válik”, addig mások kevésbé biztosak ebben.

Visszatérve az írókra, akik a manhattani szövetségi bíróságon nyújtották be keresetüket, esküdtszéki tárgyalást követelve.

Jó, ha tudjuk, hogy ez nem az első eset, hiszen hasonló perek vannak folyamatban a Meta Platforms és a Stability AI ellen az AI-rendszereik betanításához használt adatok miatt. Az OpenAI ellen is több hasonló per indult, de a cég eddigi érvelése szerint és más mesterséges intelligencia vádlottak azt mondták, hogy az internetről vett adatok felhasználása az Egyesült Államok szerzői jogi törvényei szerint méltányos használatnak minősülnek.

Az Authors Guild vezetője, Mary Rasenberger nyilatkozatban fejtette ki, hogy a szerzőknek képesnek kell lenniük ellenőrizni, hogy műveiket felhasználja-e a generatív mesterséges intelligencia. Ha igen, akkor tudniuk kell, hogyan és azt is, hogyan védjék meg műveiket. Az Authors Guild szervezet arról is tájékoztatatta a bíróságot, hogy a 2023 márciusában végzett belső felmérésük szerint a válaszoló szerzők 90 százaléka úgy véli, hogy az íróknak kompenzációt kell kapniuk munkájuknak az MI kiképzéséhez történt felhasználásáért. (Csak azt nem mondták, hogy hány ember válaszolt a felmérésre.) Jonathan Franzen úgy véli, hogy a generatív MI a tartalomszolgáltatók régóta tartó kizsákmányolásának új korszakát jelenti. A szerzőknek pedig kellene, hogy döntési joguk legyen arról, felhasználhatják-e műveiket egy MI betanítására. Ha pedig úgy döntenek, hogy beleegyeznek, akkor megfelelő kompenzációt kell kapniuk.

Pontosan miért perlik az amerikai írók az OpenAI-t?

Pontosan miért perlik az amerikai írók az OpenAI-t?

Az írók keresetéből kiderül, hogy az OpenAI veszélyezteti a szépirodalmi írók megélhetési lehetőségeit. Mivel általuk lehetővé válik, hogy bárki ingyen vagy nagyon olcsón hozzon létre irodalmi szövegeket. Nyilván olyat, amiért fizetni kellene az íróknak, mert alapból nem lehetne azt csak úgy kitalálni. Továbbá az Authors Guild keresete azt állítja, hogy az OpenAI nagy nyelvi modelljéhez, betanításához használt adatkészletek olyan szövegeket tartalmaztak a szerzők könyveiből, amelyeket illegális online „kalóz” könyvtárolókból vehettek át. Ennek folyománya, hogy a mesterséges intelligencia-eszközök képesek származékos művek, olyan anyagok generálására, amely a szerzők művein alapul. Természetesen úgy, hogy azokat utánozzák, összefoglalják vagy parafrazálják, amivel a könyvpiacot is károsítják.

Douglas Preston, regényíró, aki szintén csatlakozott a perhez, azt mondta, megdöbbent, amikor arra kérte a ChatGPT-t, hogy írja le a könyveiben szereplő kisebb szereplőket. Mert az olyan részletes információkat adott vissza, amelyek nem voltak elérhetők a regényekről szóló kritikákban vagy a Wikipédia-bejegyzésekben.

„Ekkor azt kérdeztem: „Istenem, a ChatGPT elolvasta a könyveimet, hány könyvemet olvasta? Mindent tudott, és akkor rossz érzésem támadt.”

Itt bennünk is felmerülhet egy kérdés. Jogos-e, hogy perlik az amerikai írók az OpenAI-t? Ha az írók is feljárkálnak a ChatGPT-vel szórakozni, akkor bevallják-e majd azt a lehetséges, kétirányú folyamatot, amikor alkotói válságukban esetleg megkérdezik, jó promtolással, a mesterséges intelligenciát, hogyan fejeznének be egy művet. Mindez nagyon is reális lehet, hiszen mindannyian Gogol köpönyegéből bújtunk ki.

De ma még nagyobb a veszélye annak, hogy az Amazonon már most is megszaporodtak az olyan mesterséges intelligencia által generált könyvek, köztük az útikalauzok, valamint a növények és gombák termesztéséről szóló könyvek, ami például arra késztette a New York-i Mikológiai Társaságot, hogy figyelmeztetést adott ki  az MI által generált útmutatók elkerülésére. (Az Amazon is új irányelveket tett közzé a saját kiadású könyvek esetében. Ez megköveteli, hogy közöljék, használtak-e mesterséges intelligenciát szövegek létrehozására.)

A kereset konkrét ChatGPT kérésekre is hivatkozik.

A következők miatt is perlik az amerikai írók a céget. Például részletes vázlatot kértek A Trónok harca előzménykönyvéhez, Martin A jég és tűz dala című sorozat meglévő könyveinek azonos karaktereit használva.

George Saunders szerint talán ez a per kísérlet arra, hogy a technológiai világot arra ösztökélje, beváltsa gyakori nyilatkozatait, miszerint a kreativitás oldalán áll. Nemrégen a ChatGPT-t lehetett arra kérni, hogy a szerzői jogvédelem alatt álló könyvekből származó szöveg idézeteit nagy pontossággal adja vissza. Most viszont az ilyen felszólításokra általában a következő kijelentéssel válaszol: „Nem tudok szó szerinti kivonatokat szolgáltatni szerzői jogvédelem alatt álló szövegekből”. A szerzők szerint ebből látszik, hogy az OpenAI óvatosabb lett a szaporodó panaszok miatt.

Viszont az OpenAI kijelentette, hogy a követelések „tévesen értelmezik a szerzői jog fogalmát, nem veszik figyelembe azokat a korlátozásokat és kivételeket (beleértve a méltányos használatot), amelyek megfelelően teret engednek az olyan újításoknak, mint a nagy nyelvi modellek, amelyek jelenleg a mesterséges intelligencia élvonalába tartoznak”.



Previous Űrpaprika – Paprika az űrben
Next Szeptember 23. az Európai Ökogazdálkodás Napja

No Comment

Leave a reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

nyolc − 4 =