Hogyan változtatja meg a mesterséges intelligencia az építészek, építőmérnökök munkáját?


Hogyan változtatja meg a mesterséges intelligencia az építészek, építőmérnökök munkáját?
Olvasási idő: 4 perc

Bernard Marr világhírű futurista, influencer és az üzleti, technológiai élet gondolatvezére, aki nagy szenvedéllyel igyekszik a technológiát az emberiség javára fordítani.

A több mint 20 bestseller könyves szerző rendszeresen ír rovatot a Forbesnak, és a világ számos ismert szervezetének ad tanácsot. Ez az ember, akit a világ 5 legjobb üzleti influencere közé soroltak nemrég arról elmélkedett, hogyan változtatja meg a generatív mesterséges intelligencia az építészek és építőmérnökök munkáját.

Mivel idáig hallható az érintettek felhördülése, gyorsan tisztázzuk, hogy nem összemosni kívánjuk a két szakmát. Az építőmérnököket ugyanis gyakran összekeverik az építészmérnökökkel. Bár mindketten a körülöttünk lévő világot alakítják, az építészek épületek tervezésével, az építőmérnökök pedig az épített infrastruktúra és egyéb különleges szerkezetek megvalósításával foglalkoznak. Munkájuk magában foglalja az aprólékos kutatás és tervezés egyensúlyát az innováció és az alkotás képességét. De egy település nemcsak épített környezetet, hanem fenntartást, működtetést igénylő műszaki létesítményrendszer, amely egyfajta csapatként működik.

Mai világunkban a mesterséges intelligencia ezen a területeken is megjelent.

Bernard Marr azzal senkinek nem mond újat, hogy a generatív AI-eszközök lehetővé teszik az építészek, építőmérnökök számára a munkafolyamatok egyszerűsítését és a munkájuk ismétlődő elemeinek automatizálását. Így korlátozott emberi figyelmüket olyan feladatokra összpontosíthatják, amelyek valódi találékonyságot és kreativitást igényelnek.

Egyetértünk Marr-ral abban, hogy a mesterséges intelligencia gyorsan létrehozhat tervezési ötleteket, generatív tervezési algoritmusok segítségével jelöltek létrehozásához a rendelkezésre álló erőforrások és anyagok felhasználásával. Képes szimulációkat és digitális ikreket alkalmazni, projektmenedzsment- és költségvetési terveket generálni. Sőt, még az épületek és városi struktúrák építését is fenntarthatóbbá teheti.

A digitális iker fogalma már évtizedekkel korábban megszületett. Egy folyamat digitális replikáját értjük alatta, aminek működése költségvetési és tervezési célokból már szimulálható és modellezhető. Viszont egy fizikai gyártási eszköz digitális vagy virtuális ábrázolásához hatalmas adatmennyiségre van szükség. A digitális iker egy folyamatos tanulási platform vagy keretrendszer. Segítségével például egy folyamat, egy termék funkciói futtathatók valós adatok alapján.

Bernard Marr emlékeztet rá, hogy a generatív mesterséges intelligencia funkció ma már számos szabványos CAD-eszköz jellemzője. Mindez pedig azt jelenti, hogy építészek és mérnökök gyorsan felfedezhetnek és iterálhatnak új tervezési koncepciókat. Ezeket a terveket azután olyan mutatók alapján lehet értékelni, mint a szerkezeti integritás, a hatékonyság és a fenntarthatóság. Továbbá a tervezők egyszerűen megadhatják az AI-eszköznek egy projekt céljairól, helyszínéről, környezetéről, szerkezeti követelményeiről és anyagairól szóló részleteket, és máris elkezdődhet a megfontolásra szánt ötletek generálása.

A Zaha Hadid Építésziroda, amely olyan projektekért felelős, mint az arab sivatagban található, homokdűne ihlette Bee’ah székház, mesterséges intelligenciával generált képeket használ a legmodernebb szerkezetek koncepciójának kialakításához. Ez lehetővé teszi a fenntarthatósággal, az anyagválasztással és az esztétikával kapcsolatos különféle elképzelések gyors megjelenítését és értékelését.

A létrehozott digitális ikrek olyan épületek vagy építmények virtuális ábrázolására

A létrehozott digitális ikrek olyan épületek vagy építmények virtuális ábrázolására is alkalmasak, amelyek pontosan úgy viselkednek, mint valós társaik.

Így válik lehetővé, hogy stressz-tesztet hajtsanak végre. Vagy megtudják, hogyan bírja az objektum a gyaloglást, az időjárást vagy a földrengést, mielőtt egyetlen tégla is a helyére kerülne. Modellezhető az épületek vagy közterek energia- és a vízhasználata, valamint az emberek és járművek mozgása. Marr kiemeli, hogy közvetetten is jelen van a mesterséges intelligencia. Mert a projektmenedzsmentben a rutinfeladatok, mint például az értekezletek ütemezése, a jelentések összeállítása, valamint a szabályozási és megfelelőségi dokumentumok iktatása is automatizálható. Ráadásul a nyelvi modellek elemezhetik az összetett épület- és övezeti szabályozásokat. Előrejelző betekintést nyerhetnek olyan problémákba, amelyek késedelmet vagy szűk keresztmetszetet okozhatnak az építés során. Ezeket természetes nyelven lehet közölni. Ami azt jelenti, hogy a lehetséges problémákat nagyobb valószínűséggel veszik észre a korai szakaszban. Ezzel csökkentve a költséges hibák és késések kockázatát.

A szerző egy másik példát is hoz, amelyben arról van szó, hogy Kínában az építészek generatív tervezési eszközökkel terveztek meg egy 500 szobás szállodakomplexumot, amit aztán négy és fél hónap alatt építettek fel az alapoktól kezdve. Ebből már látható, hogy a módszer az építési projektek és épületek fenntarthatóságának, energiahatékonyságának javítására is használható. Ezeket a követelményeket már a tervezési szakaszban figyelembe lehet venni, és a mesterséges intelligencia felhasználható az ökológiai hatást és kibocsátást minimalizáló tervezési jellemzők és anyagok azonosítására.

a generatív AI-eszközök lehetővé teszik az építészek, építőmérnökök számára a munkafolyamatok egyszerűsítését és a munkájuk ismétlődő elemeinek automatizálását

Marr jó hírrel is szolgál, mert szerinte sok más iparághoz képest az eszközkészletek már viszonylag kiforrottak. Az iparági standard CAD-platform, az Autodesk már évek óta kínál generatív funkciókat. Az Alphabet leányvállalata, a Sidewalk Labs pedig olyan eszközöket hoz létre, amelyek célja, hogy a tervezőknek segítsenek fenntarthatóbb és környezetbarátabb városi tereket létrehozni a mesterséges intelligencia segítségével.

Végül az építészet és az építőmérnöki tudományok jövője terén jóslásokba bocsátkozva azt mondja, hogy:

„E területek szakemberei, akik képesek saját készségeiket a generatív mesterséges intelligencia révén bővíteni, azt fogják tapasztalni, hogy jelentősen növelhetik termelékenységüket. Kevesebb időt töltenek majd munkájuk hétköznapi, mindennapi aspektusaival, mint például a megfelelőségi jelentések készítése vagy az összetett koncepciók vizualizációkon keresztül történő kommunikálása az ügyfeleknek. Ez felszabadítja őket, lehetővé téve, hogy több időt töltsenek személyesen az ügyfelekkel, hogy jobban megértsék azok igényeit. Ezáltal hatékonyabbá válnak, illetve tágabb, stratégiai szemléletet tudnak kialakítani a projekttervezés és -végrehajtás tekintetében.”

Mivel az emberi kommunikációs készségek, a konfliktusmegoldás, a kreativitás és az innováció – olyan dolgok, amelyekre a mesterséges intelligencia egy darabig nem lesz képes – minden szakmában egyre jobban felértékelődnek és keresettek lesznek. Ez az az építészek, építőmérnökök esetében sem lesz másként. Mar szerint éppen ezért fontos, hogy az építészek és építőmérnököknek legalább alapvető ismeretekkel rendelkezzenek a feltörekvő technológiákról. Bár nem kell majd technikai AI-szakértővé válniuk, meg kell érteniük az adatok szerepét és az automatizált döntéshozatalt, valamint az AI hibáinak, az adatok pontatlanságának és az elfogultságnak a veszélyeit.

Természetesen, amikor az emberek által használt épületek, utak, hidak és építmények tervezéséről van szó, nem ruházhatjuk át az összes felelősséget a gépekre.

A biztonságért végső soron továbbra is az embereknek kell felelniük. Ezért nagyon fontos, hogy fejlesszük a gépek munkájának felügyeletéhez szükséges készségeket, és meggyőződjünk arról, hogy biztonságosan működnek. Annak megértése, hol lehet biztonságos rájuk bízni a döntések meghozatalát, és hol kell fenntartani az emberi felügyeletet, végső soron etikai kérdés. Csakúgy, mint szinte minden más szakember esetében. Az építészeknek és az építőmérnököknek is szükségük lesz a mesterséges intelligencia használatának etikai vonatkozású megalapozására. Ha megértjük, hogy a mesterséges intelligencia miként tudja az emberi kreativitást kiegészíteni és fokozni, nem pedig helyettesíteni, akkor lehetőség nyílik az átalakulásra, miközben a termelékenység, a hatékonyság és a fenntarthatóság is növekszik. Mindezt úgy, hogy közben új utakat nyitunk az épített környezetben létrehozható alkotások terén.



Previous Az Ipar 4.0 és 8 technológiai pillérének megértése
Next Idén korábban ébredtek a poloskák

No Comment

Leave a reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

tizennyolc − tíz =