UNIVERZUM
a világ, ami körülvesz minketMágneses nulltér laboratórium alapkőletétel Fertőbozon
Letették a mágneses nulltér laboratórium alapkövét a Sopron melletti Fertőbozon, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézetének (MTA CSFK GKI) Széchenyi István Geofizikai Obszervatóriuma területén csütörtökön. A zéró mágneses tér laboratóriumban földi körülmények között válik lehetővé az interplanetáris térben jellemző mágneses környezet vizsgálata. A laboratórium építésére az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, …
Panorámafelvételek a Nemzetközi Űrállomásról
A Google térképszolgáltatásának utcanézeti alkalmazása, a Street View, a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomáson (ISS) készített panorámafelvételekkel bővült. Úgy tűnik, az emberrel történő első holdra szállás 48. évfordulójának és az elmúlt napoknak ez a legnagyobb híre. Mármint, hogy lehetővé vált a Google felhasználók számára, hogy saját maguk fedezzék fel az űrállomás mind a 15 modulját, és …
Magyar részvétellel indul exobolygó-kereső program
Az Európai Űrügynökség Tudományos Programtanácsának döntése eredményeként útjára indulhat a PLATO exobolygó-kereső program. Ráadásul a huszonhat távcsőből álló rendszer összeállításában és a mérési módszerek fejlesztésében fontos szerepet kap a magyar kutatók és mérnökök munkája. A PLATO (Planetary Transits and Oscillations of stars, vagyis Bolygótranzitok és csillagoszcillációk) programot 2014 februárjában választotta ki az Európai Űrügynökség (ESA) öt javasolt …
Van egy 10. bolygó?
Csillagászok úgy gondolják, hogy talán egy 10. bolygó kering a Nap körül, a Naprendszer Plutón túli részén. A bolygóméretű objektum a Nap körül keringhet, a Naprendszer Plutón túli jeges régiójában. A következtetésüket az Arizonai Egyetem csillagászati laboratóriumának (LPL) tudósai arra alapozták, hogy egy egyelőre nem látható objektum rejtőzhet a Kuiper-övben, a Neptunusz mögötti kisbolygóövben, ahol többezernyi jeges …
Különösen intenzív sarki fények az Uránuszon
A jeges Uránusz valaha észlelt legintenzívebb sarki fényeit figyelte meg, és egyben a bolygó korábban „elveszített” sarkait találta meg újra a Hubble űrteleszkóp. Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és az Európai Űrügynökség (ESA) csillagászati műholdja segítségével a csillagászok a Naptól az Uránusz felé áramlott két erőteljes napszél-kitörés okozta bolygóközi lökéseket és ezeknek az Uránusz sarki …
Orosz űrhajó – holdutazás a Föderációval
Megkezdődött a holdutazásra is alkalmas orosz Föderáció (Fegyeracija) űrhajók építése. A Föld-közeli pályán való repülésre és holdutazásra is alkalmas új orosz űrhajó építésének munkálatai aktív szakaszba léptek. Elkészült az egész tervdokumentáció, most az egyes részegységeket kezdik építeni. Az első, a tervek szerint 2021-re elkészülő űrhajót Föld-közeli pályán való repülésre tervezték. A négyfős legénység szállítására alkalmas űrhajót 80 …
Hegyomlás egy üstökösön
Az Európai Űrügynökség Rosetta űrszondája eddig nem látott jelenséget, egy hegyomlást, figyelt meg a 67P/Csurjumov–Geraszimenko-üstökösön. A felvételeket vizsgáló nemzetközi kutatócsoport tagja Tóth Imre, az MTA CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének tudományos tanácsadója is. Az ő publikációjukból tudjuk, hogy az omlás következtében feltárult az üstökösmag belső anyaga is. Ez azért fontos, mert az üstökösmagok a Naprendszer ősi …
Sötét energia nélkül is megérthető a táguló univerzum
Az ELTE kutatói a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society Letters című rangos nemzetközi csillagászati folyóiratban jelentették meg legújabb eredményeiket. Vizsgálataik szerint sötét energia nélkül is meg lehet magyarázni az univerzum gyorsulva tágulását. Az univerzum 13,7 milliárd évvel ezelőtt keletkezett az ősrobbanás során és azóta a világegyetem egyre tágul. Ezt mondja ki a megfigyeléseken …
Kilyukadt a Föld mágneses pajzsa
A Föld mágneses pajzsának kilyukadásáról rögzítettek adatokat indiai csillagászok, akik eredményeikről a Physical Review Letters című szaklapban számoltak be. A Föld mágneses pajzsa, vagyis a magnetoszféra védi a bolygó élővilágát a kozmikus sugárzástól. A Nap időnként töltött részecskék hatalmas felhőjét, úgynevezett plazmafelhőt lövell az űrbe, ez az esemény a koronakidobódás (corona mass ejection, CME), amely …
Két robottávcső épül Magyarországon
Csillagászati jelenségek megfigyelésére két új, 80 centiméter tükörátmérőjű automatizált távcső épül Magyarországon. A távcső többek között alkalmas lesz szupernóva-robbanások, gammakitörések és fekete lyukak okozta csillagpusztulások vizsgálatához a Magyar Tudományos Akadémia közleménye szerint. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által meghirdetett Stratégiai kutatási-fejlesztési műhelyek kiválósága című pályázati felhívásban az MTA …
Stephen Hawking határidőt szabott
Míg a NASA szerint az űrben körülbelül 4600 bolygó lehet alkalmas az emberi élet számára, Stephen Hawking a túlnépesedést tartja az egyik legégetőbb problémának és sürgetné a költözést. „Tovább kell vándorolnunk az űrbe az emberiség jövőjéért. Nem gondolom, hogy túlélhetünk további 1000 évet, anélkül, hogy hátra ne hagynánk törékeny bolygónkat.”– mondta a neves elméleti fizikus …
Holdraszállítási szerződést kötött a Puli Space
Az Astrobotic elnevezésű amerikai vállalat leszállóegységén foglalt helyet holdutazásához a Puli Space magyar űrprojekt. A Puli Space a harmadik Google Lunar XPRIZE (GLXP) csapatként foglalt helyet holdutazásához az Astrobotic leszállóegységén. A Puli csapatvezetője Pacher Tibor tájékoztatása szerint az Astrobotic Technology Inc. és a Puli Space Technologies Kft. a Tel Avivban zajló GLXP találkozón jelentették be, hogy aláírták …
Sikerrel becsült csillagközi távolság
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kutatói sikerrel becsülték meg a távolságot csillagközi felhők között, és ezrével fedeznek fel keletkező csillagokat a legnagyobb európai távcsövek segítségével. Amikor az égboltot fürkésszük úgy tűnik, mintha egyes felhők más felhők előtt, hozzánk közelebb lennének, azt azonban nehezen lehet megbecsülni, hogy mennyivel. …
Korszakalkotó égi mechanikai eredmény az ELTE-n
Az ELTE kutatói, Newton és Lagrange kétszáz esztendőnél is régebbi eredményei után, először találtak új egzakt megoldást a csillagászat és az űrkutatás egyik, központi jelentőségű kérdésére. Az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Csillagászati Tanszékének kutatói – Érdi Bálint professor emeritus és Czirják Zalán doktorandusz – először találtak explicit, egzakt analitikus megoldást az égi mechanikai …
Hozzászólások
Túlbonyolítjátok
TudományPláza
TudományPláza
Javítás
Palya Szilvia