Az Einstein Teleszkóp megépítése


Az Einstein Teleszkóp megépítése
Olvasási idő: < 1 perc

Újabb mérföldkőhöz érkeztek az Einstein Teleszkóp (a gravitációs kutatások egyik kiemelt infrastruktúrája) megépítését előkészítő munkálatok.

A budapesti 12. Einstein Teleszkóp Szimpózium keretében a több mint 1200 kutatót képviselő résztvevők, hivatalosan is létrehozták az Einstein Teleszkóp Kollaborációt

A gravitációs hullámok kutatásában a 2016. február 11.-i dátum fémjelez egy meghatározó mérföldkövet, mert a LIGO/VIRGO Kollaboráció ekkor jelentette be a régóta keresett gravitációs hullámok első sikeres
kísérleti megfigyelését. Azóta az Egyesült Államokban működő LIGO, illetve az olaszországi VIRGO  detektorokban számos gravitációshullám-észlelés történt, ami jelentősen bővítette tudásunkat a Világegyetem működéséről. Ezzel azonban még csak a kezdeténél tartunk a gravitációs jelek megértésének.

Éppen ezért szükségessé vált egy, az előzőeknél sokkal érzékenyebb berendezés megépítése.

Ez lesz majd az Einstein Teleszkóp, mely a tervek szerint egy egyenlő oldalú háromszög alakú, pár száz méterrel a föld alatt telepített objektum lesz, 10 kilométeres oldalhosszúsággal. Ez a berendezés önmagában is képes lesz a jelforrások irányának meghatározására. Továbbá a jelenlegi berendezéseknél nagyságrendekkel több jelforrást is észlelni tud majd. A megépítés előkészítése hosszú évek óta tartó folyamat, mely komoly nemzetközi együttműködéssel zajlik, magyar kutatók aktívan részvételével. Az obszervatórium megépítésére korábban több helyszín, többek között a Mátra is felmerült, de végül két ország maradt versenyben, Olaszország és Hollandia. Az a következő években dől el, hogy végül hol kerül sor az Einstein Teleszkóp megépítésére.

2022. június 7-8. között a Wigner Fizikai Kutatóközpont szervezésében, Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia Székházában lezajlott 12. Einstein Teleszkóp Szimpózium fontos eseménye volt a kollaboráció megalakulása. Az előkészítést végző intézetek, egyetemek, kutatócsoportok között magyar részről a Wigner FK mellett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, a debreceni Atommagkutató Intézetben (Atomki), valamint a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontban (CSFK) alakultak kutatócsoportok. A helyszínen több mint százan, míg online közel háromszázan követték az előadásokat. De a konferencián egyeztették a projekt jelenlegi állását, az aktuális tudományos és technológiai kihívásokat és a finanszírozási lehetőségeket is.



Previous T@T Kuckó – élményalapú tanulást segítő digitális tér
Next Egyedi munkavédelmi alkalmazás

No Comment

Leave a reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.