A szúnyogok és mi, problémák és megoldások


A szúnyogok és mi, problémák és megoldások
Olvasási idő: 9 perc

Hazánkban több, mint 50 csípőszúnyog faj honos. 

Ami közös bennük, hogy a nőstény szúnyogok alkalmanként gerinces állatok vérét szívják. A legtöbb szúnyogfajnak meghatározott táplálékpreferenciája van, több faj például a madarak vagy éppen a kétéltűek vérét részesíti előnyben. A csípőszúnyogok csak egy kis csoportja kedveli az emberi vért. Vannak olyan fajok azonban, melyek emberi és állati vért egyaránt szívnak. A hím szúnyogok, de gyakran a nőstények is lágyszárú növények nedveit, elsősorban virágok nektárját szívják, ebből fedezik energia- és folyadék szükségletüket.

A szúnyogok fejlődésmenete a következő:

  • a szúnyog tojásaiból (petéiből) szúnyoglárvák kelnek ki, ehhez állóvízre van szükség;
  • a lárvák a vízben fejlődnek, növekednek, majd bebábozódnak;
  • a bábokból kikelnek a kifejlett szúnyogok, melyek képesek szaporodni;
  • a megtermékenyített nőstény a tojásait vagy víz felszínére, vagy a víz közelébe helyezi el (a nőstény szúnyogok jelentősen több tojást tudnak lerakni, ha vért szívnak);
  • a nyári hőmérséklet mellett akár egy hét alatt kifejlődhetnek a szúnyoglárvák.

Néhány deciliter vízben több száz szúnyog fejlődhet. 

Folyók, tavak partján nyáron tömegével fordulhatnak elő a szúnyogok. Ugyanakkor a természetes vizektől távol is találkozhatunk velük. Ennek oka egyrészt az, hogy a szúnyogok terjedését a légmozgás segíti, a szél kilométerekre sodorhatja őket szaporodási helyüktől. Másrészt számos olyan szúnyogfaj van, melyek lárvái a különböző tárgyakban, kisebb vízgyűjtő edényekben, de akár a keréknyomban megülő esővízben is fejlődnek. Ezek a szúnyogok az ország minden településén előfordulnak a tavaktól, folyóktól, mocsaraktól függetlenül. Városi környezetben rengeteg olyan tárgy van, melyekben az összegyűlő esővíz lehetővé teszi a szúnyogok szaporodását.

Miért viszket a szúnyogcsípés? Miért van az, hogy a szúnyogcsípés jobban feldagad, mint máskor?

Miért viszket a szúnyogcsípés? Miért van az, hogy a szúnyogcsípés jobban feldagad, mint máskor?

A szúnyog csípésekor a nyálával számos különböző anyagot juttat szervezetünkbe (pl. különböző fehérjéket, véralvadásgátlót, emésztő enzimeket). Az idegen anyagok jelenlétére szervezetünk allergiás reakcióval válaszol, melynek jellemző tünetei: viszketés, fájdalom, duzzanat, bőrpír. Mint más allergiás reakcióknál is, javarészt az ember immunrendszerétől és a bejutó testidegen anyag mennyiségétől függ a tünetek súlyossága. Van, akinél alig észlelhető a csípés, míg másoknál nagyobb duzzanat, komolyabb bőrpír, illetve viszketés jelentkezik. 

„Egzotikus”, „trópusi” szúnyogfajták megjelentek, megjelenhetnek Magyarországon?

A médiában gyakran találkozhatunk olyan hírekkel, hogy „súlyos betegségeket terjesztő trópusi szúnyogok” jelennek meg hazánkban. Ezek a hírek gyakran téves vagy félreérthető információkat közölnek.

Európában az elmúlt két évtizedben több olyan szúnyogfaj jelent meg, melyek korábban nem fordultak elő az európai földrészen. Ezek alapvetően trópusi területeken élő szúnyogfajok. Elsősorban a megnövekedett személy- és áruforgalom eredményezte bejutásukat és tovaterjedésüket Európában. Életmódjuk miatt sikeresen meg tudtak telepedni a legtöbb dél-európai országban, a városi környezet kedvez szaporodásuknak. Az éghajlat szab határt terjedésüknek. 

Hazánkban a közegészségügyi szakemberek 2014 óta célzottan vizsgálják az behurcolt szúnyogfajok elterjedését. Három olyan behurcolt szúnyogfajt észleltek hazánkban, melyek eredeti élőhelye Délkelet-Ázsia. Az ázsiai bozótszúnyogot (tudományos neve: Aedes japonicus) és a koreai szúnyogot (Aedes koreicus) megtelepedettnek tekintjük, de csak a dél-nyugati országrész egyes területein. Az ázsiai tigrisszúnyogot (Aedes albopictus) pedig pontszerűen tudták kimutatni néhány településen, megtelepedése bizonytalan, az időjárás függvénye. Jóllehet az idegenhonos szúnyogfajok elterjedése hazánkban néhány kis területegységre korlátozódik, megjelenésükre a jövőben az ország több területén számítani lehet. 

A behurcolt szúnyogfajok valóban képesek lehetnek kórokozók terjesztésére, de ehhez a kórokozónak is jelen kell lenniük az adott területen. Az általuk terjesztett betegségek hazánkban csak ritkán és csak behurcolt esetként fordulnak elő. A fenti szúnyogfajok pedig csak kis számban és kis területen vannak jelen, ezért jelenleg nem jelentenek számottevő járványügyi kockázatot.

Milyen betegségeket terjeszthetnek a csípőszúnyogok? 

Milyen betegségeket terjeszthetnek a csípőszúnyogok? A hazánkban előforduló szúnyogok által terjesztett legfontosabb betegség a nyugat-nílusi láz. Szintén szúnyogok közvetítésével terjed, de járványügyi szempontból kevésbé számottevő az usutu vírus és a dirofilariosis (bőrférgesség). Magyarországon szúnyogok terjesztette egyéb fertőzést csak behurcolt esetként írtak le. Ez azt jelenti, hogy a beteg külföldön kapta meg a fertőzést, majd hazatérése után diagnosztizálták a megbetegedését. Trópusi területeken a malária, a sárgaláz, a zika, a japán-encephalitis, a dengue és chikungunya a legfontosabb szúnyog által terjesztett fertőzés. A „trópusi betegségek” közül Európában a dengue vírus (Franciaországban és Horvátországban) illetve a chikunygunya vírus (Olaszországban és Franciaországban) okozott idáig kisebb kiterjedésű járványokat. 

Hogyan terjesztik a betegségeket a szúnyogok? Milyen szúnyogfajok veszélyesek? 

A csípéskor a szúnyogok nyála bejut szervezetünkbe. Betegséget akkor okozhat, ha a nyállal együtt életképes kórokozók is a szervezetünkbe jutnak. 

A fertőzés átviteléhez több feltételnek kell egyszerre teljesülnie: 

  • A szúnyognak hordoznia kell a kórokozót. Ezt a szúnyog korábbi csípésével veheti fel egy fertőzött álltból vagy emberből. A kórokozónak kellően nagy mennyiségben kell jelen lennie a gazdaállat (fertőző forrás) vérében, hogy a szúnyog felvehesse.
  • A szúnyogban a kórokozónak általában fejlődnie vagy szaporodnia kell, illetve be kell kerülnie a szúnyog nyálába. Ehhez legtöbbször időre (napok, vagy akár hetek) és megfelelő hőmérsékletre van szükség. A kórokozók esetenként magát a szúnyogot is legyengíthetik, megbetegíthetik.
  • A szúnyognak a kórokozót fertőzőképes állapotban, megfelelő mennyiségben kell átadnia a következő vérszívással az új gazdának.
  • Az új gazdának fogékonynak kell lennie a fertőzésre.

Tehát nem minden szúnyogfaj alkalmas betegségek terjesztésére és a kórokozóknak is csak egy kis csoportja terjedhet szúnyogok csípésével.A fentiekből is látszik, hogy a folyamat meglehetősen bonyolult. Tehát nem minden szúnyogfaj alkalmas betegségek terjesztésére és a kórokozóknak is csak egy kis csoportja terjedhet szúnyogok csípésével. Még egy fajon belül is eltérő az egyes szúnyogok fertőzést terjesztő képessége és ezt az éghajlat is befolyásolja. 
A tudomány mai állása szerint a hazánkban a nyugat-nílusi láz terjesztéséért főként az országszerte gyakori dalos szúnyog (Culex pipiens) tehető felelőssé, de más hazai szúnyogfajokban is kimutatták már a vírust. A dirofilaria terjesztésére valószínűleg számos hazai szúnyogfaj alkalmas, a kórokozót több fajban is kimutatták.

Mit kell tudni a nyugat-nílusi lázról? 

A betegség kórokozója a nyugat-nílusi vírus. A vírus a madarakról terjed madarakra szúnyogok közvetítésével, így marad fenn a természetben. Az ember és a lovak a szúnyogcsípések által szintén megfertőződhetnek és megbetegedhetnek. De fertőző forrásként nem szolgálnak, mivel vérükben a vírus csak kismértékben szaporodik fel, onnan azt a csípőszúnyog nem tudja felvenni. A legtöbb, embert érintő fertőzés tünetmentesen zajlik. A fertőzött személyek néhány százalékánál 3-14 nap lappangási idő után enyhe, influenzaszerű tünetek jelentkeznek: láz, fejfájás, izomfájdalom, melyhez bőrkiütések társulhatnak. A betegek tünetei többnyire 3-6 nap alatt maguktól gyógyulnak. Súlyos esetekben idegrendszeri tünetek lépnek fel agyvelőgyulladás, agyhártyagyulladás formájában, mely leggyakrabban idős embereket érint. A súlyos esetek kórházi ellátást igényelnek. A betegeknél csak tüneti kezelést lehet alkalmazni, nincs specifikus gyógymód. 

A betegség bejelentendő, az elmúlt 5 évre vonatkozó hazai adatok (nem csak a szúnyogcsípéssel terjesztett kórokra vonatkozóan) az alábbi linken érhetők el.

A fertőzés a szúnyogcsípéssel emberről emberre nem terjed, de szervdonációval és vérátömlesztéssel átadható, ezért a diagnosztizált fertőzések környezetében a véradást korlátozzák. 

Mit kell tudni az usutu vírusról?

A nyugat-nílusi vírushoz hasonlóan a fertőzés madarakról terjed az emberre a szúnyogok közvetítésével. A nyugat-nílusi vírusnál ritkábban fordul elő, kevésbé ismert. A fertőzések nagy része tünetmentes, vannak olyan betegek, akiknél általános rosszullét, fejfájás, láz, izomfájdalmak, esetenként kiütések jelentkeznek. A betegség 1-2 hét alatt magától gyógyul. Nincs szakirodalmi adat arról, hogy – bárhol a világon – súlyosabb, kezelést igénylő szövődményt okozott volna a betegség.

Mi az a Dirofilariosis (bőrférgesség, szívférgesség)?

A dirofilariosis egy élősködő fonálféreg által okozott betegség. Kórokozója a tudományosan Dirofilaria-nak nevezett parazita, amelynek több faja van. Európában a humán fertőzéseket többnyire a Dirofilaria repens okozza. Állatban és emberben is bőrdirofilariosist okoz. Hazánkban az emberi megbetegedések száma nagyon alacsony. Az Országos Közegészségügyi Intézet Parazitológiai Osztályán évente átlagosan 6 esetet diagnosztizálnak. A fertőzés a kutyáról, ritkábban a macskáról, szúnyog közvetítésével terjed az emberre. Az ember a féreg számára tökéletlen (paratenikus) gazda.

A féreg a szervezetben csak igen kis távolságokat képes megtenni, így általában az eredeti behatolás (szúnyogcsípés) közelében okoz kisebb-nagyobb elváltozást (bőr alatti csomót), melyben a féreg egy, többnyire nem ivarérett példányát találhatjuk meg, ami általában gyorsan elpusztul. A csomó alkalmanként fájdalmas lehet, bárhol előfordulhat, de leggyakrabban a felsőtestre (fej, szem, nyak, felső végtagok, mellkas) lokalizálódik. Belső szervekben csak kivételes esetben helyezkedik el. Kezelése a férget tartalmazó csomó műtéti eltávolításából áll. Emberi fertőzés esetén a parazita nem kerül a vérbe, így emberről emberre nem terjedhet a betegség. 

Kutyákban a csomók helyén a bőr sokszor nem mutat elváltozást, de előfordulhat enyhe bőrgyulladás, viszketés, szőrhullás. A legfontosabb a kutyák állatorvosi szűrővizsgálata és megelőző gyógyszeres kezelése. A macskák szívférgessége eltér a kutyákétól, mert a macska ellenállóbb a fertőzéssel szemben. Macskák esetében jóval kevesebb lárvából alakul ki kifejlett féreg, legtöbb állat véréből nem mutathatók ki féreglárvák (microfilariák). A kifejlett férgek élettartama is rövidebb, mint a kutyák esetében, sok cica nem is mutat tüneteket, és kezelés nélkül is megküzd az immunrendszerük a fertőzéssel. Magunkat a szúnyogcsípések elkerülésével védhetjük. 

A szívférgességet szintén egy, a Dirofilaria családba tartozó fonálféreg, a Dirofilaria immitis okozza, mely a fent leírtakhoz hasonlóan szúnyogok csípésével terjed. Elsősorban kutyákat betegít meg, náluk a betegség súlyos lefolyású lehet. Magyarországon még nem diagnosztizáltak emberi megbetegedést, de világviszonylatban sem gyakoriak a humán megbetegedések. Az emberi fertőzések többnyire tünetmentesek. A féreg az emberbe jutva nem tud szaporodni és kifejlődni. Emberről emberre nem terjed. A szúnyogcsípés helyétől a parazita a vérárammal eljuthat különböző belső szervekbe, ahol később szöveti csomó képződik körülötte.

Hogyan segíthet a lakosság a szúnyogirtásban? 

Az ország bizonyos területei folyóink, tavaink környezetében, az ártéren fejlődő szúnyogok miatt fokozott szúnyogártalomnak vannak kitéve. A vízpartok környékén a nyári időszakban a turizmus, a forgalom is nagyobb mértékű. A központi szúnyogirtás főként ezekre a területekre csoportosítja erőforrásait. 

Viszont vannak olyan szúnyogfajok, melyek lárvái a különböző tárgyakban megülő esővízben fejlődnek. Ilyen szúnyogok az ország minden településén előfordulnak a tavaktól, folyóktól, mocsaraktól függetlenül. A szúnyoglárvák számára alkalmas vízgyülemek többnyire magánterületen, kertekben, esetleg üzemi területeken találhatóak, ezért nincs lehetőség arra, hogy a kártevőirtók a szúnyoglárvákat célzottan elpusztíthassák. Bár a földi és légi kémiai szúnyogirtás a kifejlett szúnyogok nagy részét elpusztítja, a szúnyoglárvákból kikelő rovarok akár napokon belül pótolhatják az elpusztított vérszívókat.

A szúnyoglárvák tenyészőhelyeinek a megszüntetése nyújt megoldást a kis vízgyülemekben fejlődő szúnyogfajok ellen, ezt magánterületen a tulajdonos, a terület használója/kezelője tudja elvégezni. Ez különösebb anyagi ráfordítást és vegyszerhasználatot nem igényel, a környezetre nézve nem káros. Az Európai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (ECDC) ajánlásai is a vízgyülemek felszámolását javasolják elsődleges módszerként. 

Kötelezhető-e valaki a szúnyogok irtására?

szunyoglajkIgen. A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 36§ szerint a vérszívó szúnyogok egészségügyi kártevőnek minősülnek, melyek ellen védekezni kell. 

36§ „(1) A fertőző betegséget terjesztő vagy egyéb egészségügyi szempontból káros rovarok és egyéb ízeltlábúak (a továbbiakban: rovarok), valamint a rágcsálók és egyéb állati kártevők (a továbbiakban együtt: egészségügyi kártevők) megtelepedésének és elszaporodásának megakadályozásáról, ártalmuk megelőzéséről, távoltartásukról, rendszeres irtásukról (a továbbiakban együtt: védekezés) gondoskodni kell.” 

„(4) Az egészségügyi kártevők elleni védekezésről, a költségek fedezéséről, valamint a szükséges rendszabályok és eljárások végrehajtásáról az érintett terület vagy épület tulajdonosa (bérlője, használója, kezelője), illetőleg a gazdálkodó szerv vezetője vagy üzemeltetője (a továbbiakban együtt: fenntartója) köteles gondoskodni.” 

Magánterületen tehát a tulajdonos/fenntartó kötelessége, közterületen pedig az önkormányzat felelőssége a kártevők elleni védekezés.

Mit tehet magánemberként, hogy kevesebb szúnyog legyen a környezetében? 

Szüntesse meg otthonában azokat a vízgyűjtőket, amelyek a szúnyogok szaporodását segítik! Ha környezetében észleli szúnyoglárvák fejlődését, hívja fel családtagjai, ismerősei figyelmét is a szúnyogok elleni védekezés fontosságára. 

  • Az udvaron vagy nyitott teraszon tárolt vödröt, kannát, talicskát, gyermekjátékot, stb. úgy fordítsa, tárolja, hogy abban az esővíz ne tudjon összegyűlni!
  • Az állatok itatóvizét ne csak utántöltse, hanem rendszeresen cserélje friss vízre!
  • Az esővízgyűjtő hordót, víztárolót, stb. fedje le vagy sűrű hálóval takarja le!
  • Az ereszcsatornát, vízelvezető árkot tartsa karban, hogy a csapadékvíz elfolyhasson!
  • A takaróponyvát, mezőgazdasági fóliát, stb. olyan módon terítse le, hogy a víz ne álljon meg rajta!
  • Ne hagyja, hogy a virágcserepekben hosszabb ideig víz álljon. A temetői virágvázát töltse fel apró kaviccsal, sóderral vagy homokkal és erre öntse a vizet!
  • Ne tároljon a szabadban szétszórtan olyan hulladékot, például gumiabroncsot, stb. melyben a víz összegyűlhet!
  • A szitakötők és a békák ugyancsak pusztítják a szúnyogokat, így a kerti tó egy levegőztetővel vagy szökőkúttal, valamint falánk halakkal nem szúnyoggóc, hanem szuper kis megoldás.
  • Több szúnyogfaj a telet úgy vészeli át, hogy a kifejlett szúnyogok fagytól védett helyekre húzódnak be ősszel. A garázs, pince, akna, istálló stb. nyílászáróit tartsa zárva az őszi hónapokban, vagy szúnyoghálóval védje azokat.
  • Nem bizonyítottan, de virágültetéssel is lehet védekezni állítólag. Ilyen a muskátli, főleg a citromillatú, a macskamenta, a körömvirág,  a dohány, a rozmaring, levendula, bazsalikom vagy a kakassarkantyúka és az úgynevezett szúnyogriasztó.
  • A csípőszúnyogok távol tartására a következő vegyületek a leginkább hatékonyak: dietil-toluamid (más néven: DEET), pikaridin, etil-butil-acetil-aminopropionát (IR3535), citriodiol. Ezek Magyarországon is számos szúnyogriasztó szerben szerepelnek hatóanyagként.
  • Állítólag a szúnyogok nagyobb szélben nem támadnak, így ha egyszerűen csak bekapcsoljuk a ventilátort nyugodt éjszaka elé nézhetünk.
  • Felelős madárbarát gondolkodás. Számos madárfaj, köztük a széncinege, fecske és több vándorló énekesmadár is megeszi a szúnyogokat és a lárvákat. Érdemes beszerezni egy madáretetőt és élvezni, ahogy a madarak megszabadítanak a kertben ólálkodó szúnyogoktól.
  • Nem bizonyított, tehát saját megnyugtatásunk érdekében készíthetünk almaecetes, vizes, illóolajos keveréket, amelyet porlasztófejes tartóból spriccelhetünk szét a lakásban.

Mit tehet magánemberként, hogy kevesebb szúnyog legyen a környezetében?

Mit tehet a munkahelyén, hogy kevesebb szúnyog legyen a környezetében?

Hazai tapasztalat, de nemzetközi kutatások szerint is, egyes iparágak kedveznek a szúnyogok terjedésének és elszaporodásának. Ilyenek többek között az autóalkatrésszel, autóbontással foglalkozó telephelyek, kertészetek, hulladéklerakók, de minden olyan munka, mely folyamán az esővíz felfogására szolgáló vagy alkalmas tárgyak vannak. A nyári hőmérséklet mellett akár egy hét alatt kifejlődhetnek a szúnyoglárvák. Néhány deciliter vízben több száz szúnyog fejlődhet. 
Ha a munkahelyén tapasztalja szúnyoglárvák fejlődését, hívja fel munkáltatója, munkatársai figyelmét arra, hogy a szúnyogok elleni védekezés jogszabályban előírt kötelezettség. 

  • A szabadban tárolt hulladékban, gumiabroncsokban, karosszériaelemekben az esővíz összegyűlik. Ezeket fedett helyen kell tárolni, ha ez nem oldható meg, fóliával kell letakarni. Kertészetekben a locsoló edényekben és a virágládák alatt, cserepekben, megálló vizet hetente legalább egyszer ki kell önteni és újra cserélni. Úgy öntözzön és a mezőgazdasági fóliát úgy terítse le, hogy ne képződjenek tócsák!
  • A teherautók ponyváján az esővíz tócsákat képezhet. Ez a téli időszakban a jégtömbök kialakulása miatt veszélyes, de nyáron is érdemes a vizet leborítani a ponyváról, mert abban is szúnyoglárvák fejlődhetek, sőt „utazhatnak” új területekre.
  • Az ipari medencékben, nyílt víztároló tartályokban szúnyoglárva-irtó szerrel lehet elpusztítani a szúnyoglárvákat. Amennyiben a munkahelyen ilyen, illetve hasonló berendezések előfordulnak, a hatékony védekezéshez javasolt kártevőirtó szakvállalkozó segítségét igénybe venni.
  • Állattartó telepek épületeiben, istállóban, baromfi ólban, stb. nagy számban fordulhatnak elő szúnyogok és más vérszívó rovarok, melyek az állatokat is megbetegíthetik. A fagymentes helyekre gyakran húzódnak be a kártevők, hogy a telet átvészeljék. Az általános és rendszeres kártevőirtás mellett az épületek nyílászáróit is védje szúnyoghálóval.

Hogyan kerüljük el a szúnyogcsípéseket? 

Hogyan kerüljük el a szúnyogcsípéseket?Ha szabadban tartózkodunk és a szúnyogok nagy számban vannak jelen, használjunk bőrre kenhető vagy fújható rovarriasztó szereket. Főleg este és hajnalban, amikor a szúnyogok aktívabbak viseljünk hosszú szárú, hosszú ujjú ruházatot, hogy csökkentsük a csípésnek kitett bőrfelületet. A teraszon füstképző úgynevezett szúnyogirtó „spirált”, lámpaolajat vagy olyan illóolajokat (citrom, narancs, levendula, rozmaring, szegfűszeg, borsmenta, geránium) lehet használni, melynek riasztó hatása van a szúnyogokra nézve. Zárt térben a legfontosabb a nyílászárók szúnyoghálóval történő felszerelése, mely hosszú távú és vegyszermentes megoldás.

Az engedélyezett irtószerekről az ANTSZ honlapján egy kereső segítségével ide kattintva lehet tájékozódni

Budapesten hol és mikor van júniusban földi kémiai szúnyoggyérítés?

Földi kezelések időpontjai Kerület Terület
2019.06.11. 2019.06.18. III. Római part – Pók u. ltp. – Csillaghegy- Békásmegyer ltp. – Kaszásdűlő- Római kemping – Mocsáros – Gázgyár óvoda környéke – Harsány lejtő környéke
2019.06.12. 2019.06.19. 2019.06.26. IV. Káposztásmegyeri ltp. I-II. – Külső Szilágyi út – Szilas patak mente közigazgatási határig – Bányató körüli területek – Homoktövis ltp. – Újpest-Megyeri ltp. – Megyeri-Váci-Fóti utak által határolt rész – Városi Kórház, Károlyi Kórház
2019.06.15. IX. Nagyvárad tér parkjai – Szent István Kórház – Szent László Kórház – Merényi Kórház – Rákóczi híd-Petőfi híd közötti, Duna parti terület
2019.06.15. X. Népliget – Újhegyi ltp.
2019.06.17. XI.

Gellérthegy – Budai Parkszínpad – Feneketlen tó környéke – Goldmann ltp. – Lágymányos Rákóczi híd -Petőfi híd közötti, Duna parti terület

2019.06.12. 2019.06.19. 2019.06.26. XIII. Marina-part – Népfürdő park – Vizafogó – Hélia Hotel park – Kereskedelmi és Hitel Bank park – Szent István park
2019.06.06. XIV. Városliget – Rákospatak, Körvasút
2019.06.16. XVI. Rákosszentmihály – Szilas-patak mente Szent György lakótelepig – Cinkota parkjai
2019.06.16. XVII. Agyaghegyi dűlő – Helikopter lakópark – Akadémia Újtelep, Madárdomb.
2019.06.16. XVIII. Pestszentlőrinc – Pestszentimre mocsaras területei melletti lakóövezetek
2019.06.03. 2019.06.17. XXI. Csepel Duna-part
2019.06.03. 2019.06.17. XXII. Dunatelep – Horgásztelep – Budafok és Budatétény nyílt vízfelszínei mentén – Rózsakert – Baross Gábor ltp.
2019.06.04. 2019.06.18. XXIII. Soroksár Óváros


Previous Szúnyogok - nyári ellenségeink
Next Neutropénia - a kemoterápia gyakori mellékhatása

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.