Két robottávcső épül Magyarországon


Két robottávcső épül Magyarországon - TUDOMÁNYPLÁZA
Olvasási idő: < 1 perc

Csillagászati jelenségek megfigyelésére két új, 80 centiméter tükörátmérőjű automatizált távcső épül Magyarországon.

Két robottávcső épül Magyarországon - TUDOMÁNYPLÁZAA távcső többek között alkalmas lesz szupernóva-robbanások, gammakitörések és fekete lyukak okozta csillagpusztulások vizsgálatához a Magyar Tudományos Akadémia közleménye szerint. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által meghirdetett Stratégiai kutatási-fejlesztési műhelyek kiválósága című pályázati felhívásban az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (MTA CSFK) és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) által alkotott konzorcium Tranziens Asztrofizikai Objektumok nevű projektje 687 millió 369 ezer 737 forint összegű támogatást nyert.

A projekt elsődleges célja olyan új, ismeretlen vagy kevéssé ismert természetű asztrofizikai jelenségek felfedezése és kutatása, amelyek a Földön megszokottól nagyon eltérő körülmények között keletkeznek. Mindezek vizsgálatára a konzorcium külön erre a célra új, automata üzemű robottávcső-rendszert fejleszt ki és helyez üzembe magyarországi csillagvizsgálókban. Ezek a modern távcsövek egyben a magyarországi megfigyelő csillagászat műszerparkjának megújítását is szolgálják.

A projekt legfontosabb eredménye egy új, számítógép-vezérelt csillagászati mérőrendszer kifejlesztése lesz. Ennek során a szakemberek két, egyenként 80 centiméter tükörátmérőjű csillagászati távcsövet telepítenek az MTA CSFK Piszkéstetői Obszervatóriumába, illetve az SZTE Bajai Obszervatóriumába. A két távcsövet folyadékhűtésű elektronikus (CCD-) kamerával, valamint speciális csillagászati színszűrőkkel szerelik fel, majd interneten keresztül összekapcsolva képessé teszik őket az automatikus mérésvezérlésre és adatgyűjtésre.

A kutatók az újonnan beüzemelt automata mérőrendszerrel olyan rövid idejű, izgalmas jelenségeket is tanulmányozhatnak majd, mint a gammakitörések optikai utófénylése, a gravitációshullám-források esetleges elektromágneses sugárzása vagy a gyors rádiókitörések optikai megfigyelése.

A projekt megvalósulásával nemcsak Magyarországon, hanem regionális szinten is egyedülálló csillagászati mérőrendszer válik elérhetővé a kutatók számára. A mérőrendszer, teljes egészében, a tervek szerint 2018 végére készül el. A négyéves projekt szakmai megvalósítása január 2-án kezdődött el.



Previous Genetikailag kódolt online szokások
Next A legrégebbi smiley jel

No Comment

Leave a reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

12 − 7 =