A koronavírus-járvány miatti vészforgatókönyveknek se szeri, se száma. A felvásárlási láz pedig odáig fajult, hogy üresek a boltok bizonyos polcai.

Az Amazonon állítólag hiánycikk a WC-papír, arról nem is beszélve, hogy már kalkulátor is segíti azokat, akik azt szeretnék megtudni, meddig elég a meglévő WC-papírmennyiség bizonyos használat mellett. De vajon tudta-e, hogy a világ lakosságának hetven százaléka nem is használ WC-papírt? Helyette teljesen más anyagokat helyeznek előtérbe.

Philippe Charlier antropológus vezetésével készült egy átfogó tanulmány a régi higiéniai szokásokról. Yan Zhitui (531–591) kínai tudós már a 6. században azt írta, hogy inkább nem használja a Konfuciusz könyvéből származó papírt WC-papír céljára. Az első, direkt ilyen funkciót betöltő WC-papírt Kínában találták fel vagy ki 1391-ben. A lapokat eredetileg a királyi családnak szánták, melyek nagyok és illatosítottak voltak. A Szung-dinasztia idején már uralkodói rendelet támasztja alá, hogy a császár számára készített toalettpapír milyen széles és milyen hosszú legyen. Úgy tűnik ez az első alkalom, amikor az illemhelyen történő használatra készült papír.

A rómaiak, a nyilvános latrinákban, egy bothoz csatolt tengeri szivaccsal (tersorium) tisztították meg magukat. (De egy volt belőle mindenkinek egy adott helyen. Két esemény között pedig a botot tengervízbe vagy ecetes vízbe merítették. Ha ez nem volt kéznél, akkor simára csiszolt kavics- és agyagdarabkák biztosították a popsitörlés legjobb módját, ahogy az ókori görögök is. Ez utóbbi divat volt a vikingeknél is, viszont ők bárány gyapjút is használtak. Az eszkimók még jobb WC-papír pótlót használtak, mert ők a tundra moháját, illetve télen a havat részesítették előnyben. A görögökre visszatérve azonban érdekesség, hogy voltak helyek (Knosszosz), ahol vízöblítéses WC-vel rendelkeztek. A világ legrégebbi ilyen berendezésének Kréta szigetén, a minószi palotában vannak a maradványai.

A középkori Japánban már egy lapos fémrudat használtak, az 1800-as évek Amerikájában pedig elterjedt a kukoricacső is, mint WC-papír. Európában egy ideig a legelterjedtebb popsitörlő-eszköz a rongy volt, amit általában kimostak és újra felhasználtak. Párizsban az emberek előszeretettel végezték a dolgukat a háztetőn. Ezért a XVI. század végén szabályzat követelte meg, hogy ha az ember az utcára kívánja önteni a bilije tartalmát, előbb kiabálnia kell. A Sears-katalógus viszont mindent megváltoztatott Amerikában, és nagymértékű ugrást jelentett a fürdőszobai technológiában. Ingyenes volt, többszáz puha, bevonat nélküli oldalt tartalmazott és közben egy kis olvasnivalóval is szolgált. Hogy ólmos volt-e, mint a régi újságpapírok? Valószínűleg.

Bár a mai értelemben vett lehajtható fedelű WC-csészét 1589-ben alkotta meg az angol Sir John Harrington, az a WC-papír, amelyet manapság használunk, csak 1857-ben került kereskedelmi forgalomba Amerikában, aranyérgyógyítási céllal, aloeval átitatva. De nem volt átütő sikere Joseph Gayetty amerikai feltaláló 500 laponként 50 centért árult termékének. Csak 1867-től kezdődött a ma ismert, perforált, gurigákban kapható toalettpapír elterjedése.

A hengerelt WC-papír szabadalmát 1891-ben adták ki, de Európába csak az 1920-as évek végén került.

Szórakoztató tény és a legtöbb háztartásban ma is vitát vált ki, hogy az eredeti szabadalmi rajzon a papír kívülről, nem pedig belülről lóg ki a gurigáról. Indiában viszont még mindig a bal kezüket és egy vödör vizet használnak az emberek, ha tisztálkodni akarnak. A környezetvédők szerint ez sem igazán környezetkímélő megoldás, mert nagy vízhasználatot igényel, akárcsak a toalettpapír-gyártás. Állítólag egy tekercs WC-papír gyártásához közel 150 liter vizet használnak fel. Olyan kalkulátor is van, amellyel a gyártás és a környezetvédelem problémáira világítanak rá.

A WC-papír szegmens bevétele Európában 2020-ban 14 583 millió eurót tesz ki. Magyarországon várhatóan 273 millió EUR lesz. A piac Európában várhatóan évente 1,6% -kal növekszik (CAGR 2020-2023), Magyarországon csak 0,02%-kal.

Ha túlélésre kényszerülünk vagy nem találunk a boltokban WC-papírt, akkor van néhány alternatív helyettesítő. Ha hiszi, ha nem a folyami kavicsokat a szakértők is jó választásnak tartják, ami bár nem különösebben nedvszívó, de állítólag jobb, mint egy kukoricacsutka. Emellett a Douglas, azaz a duglászfenyők rügyei is puhák, de szóba jöhet egy maroknyi fűcsomó is, ami szorosan összefogva egyfajta kefét alkot, így használható tisztálkodási célra. Mielőtt bárki száját cifra károm hagyná el, a szakértők adnak néhány más ésszerű ötletet is!

A moha puha, nedvszívó és tele van jóddal, ami természetes csíragyilkos. Az ország egész területén nő, nem csak a fák északi oldalán. Valószínűleg magától értetődő, hogy már a nadrág letolása előtt alkalmas darabokat kell keresni.

A molyhos ökörfarkkóró hasonló a gyapjas tisztesfűhöz, de a levelei még puhábbak, még nedvszívóbbak. A történelem folyamán az ökörfarkkórót szinte mindenki és mindenre használta. Egyes indián törzsek „elszívták” a mentális betegségek kezelésére. Más népek, a növényben található kumarin miatt, a leveleket megfázás, hörghurut és asztma kezelésére használták. A korai európai telepesek a növény magvait használták a halak megbénításához. Manapság az ökörfarkkóró leveleit fáradt túrázók használják talpbetétként. A növényben található nyálkaanyag csökkenti az enyhe gyulladást. A szaponinoknak köszönhetően gyulladáscsökkentő, illetve a szaponinok és a flavonoidok együttes hatása gátolja a hisztamin kiválasztását, így gyulladásgátló és antihisztamin tulajdonsággal rendelkezik.

A gyapjas tisztesfű (Stachys byzantina), nálunk ismertebb nevén nyuszifül talajtakaróként, sziklakerti növényként láthatjuk. Levelei viszonylag nagyok, elég lágyak és nedvszívóak. Azt mondják, hogy használata olyan érzést kelt, mintha egy felhőn ülne az ember, miközben használja. A nyuszifülnek állítólag természetes antibiotikus tulajdonságai is vannak.

A vörös szil vagy más szilfák levelei ugyan nem lágyak és nedvszívóak és olyanok, mint a csiszolópapír. Viszont jól tisztítanak, ez is valami. Bár mi eddig csak arról hallottunk, hogy a rügyeit az úgynevezett rügyterápia hasznosítja. Illetve, hogy a vörös szil kérgének belseje mézgát tartalmaz, amely hatásos gyomorrontásra, megfázásra, torokfájásra, sebgyógyulásra, gyomorfekélyre, égési sebekre.

A narancseperről azt mondják, hogy ez az egyik legjobb törlőkendő, de csak egy kis ideig. Az érett gyümölcs túl nagy ahhoz, hogy beférhessen a megfelelő területre, így a fiatal gyümölcs a megfelelő választás a mi célunkhoz. A felületén lévő kis résekről és dudorokról azt állítják, hogy ideális textúrát nyújt a tisztításhoz. Gondoskodjon róla, hogy sértetlen gyümölcsöt használjon, mert az narancseper ragacsos gyümölcslevet tartalmaz, ami nem lehet túl jó érzés a használat során.

Aki nem akar zöldeket beszélni és használni, annak az ökotudatosok a textilből készült, mosható WC-papírt ajánlják. De ha gáz van, akkor a régi pólók nem takarítórongyok lesznek? Azt azért kevesen mondják el, hogy csak pisilés után használják ezeket.

A COVID-19 miatt volt para Hongkongban, ahol február 17-én egy fegyveres banda 600 tekercset lopott el. Japánban állítólag egy Twitter-bejegyzés indította el a lavinát. Ausztráliában a Northern Territory News március 4-én nyolc oldalas vécépapír-melléklettel jelent meg, azaz WC-papírként használható üres lapokat fűztek az újságba.

BREAKING NEWS: WE JUST HAD IT CONFIRMED THAT OUR FAMOUS TOILET PAPER LIFTOUT LAST WEEK INCREASED PRINT CIRCULATION BY 17% ON THE WEEK BEFORE!!!

YES, 17%!!!#ToiletPaperEmergency pic.twitter.com/xw3T58F84C

— The NT News (@TheNTNews) March 12, 2020

A bidéforgalmazók viszont biztos örülnek a járványnak, mert megnőtt a forgalom a világban. 

A duguláselhárító szakemberek szerint a többrétegű papírok okozzák a legtöbb háztartási problémát,

mert ezek lassabban oldódnak fel a vízben, így a lefolyóban is sokáig ott maradnak. Emiatt jön létre a dugulás. De, sokan papír helyett is nedves törlőkendőt használnak, ami még nagyobb eséllyel növeli a „drágám nem folyik le a trutyi” kockázatát. Ha eljön a vég és természetes alapanyagokkal próbálkozunk, azzal is vigyázni kell, honnan szedjük a növényeket, mert hát a permezett törlőpapír az alfelünknek sem jó.