A koronavírus-járvány miatti vészforgatókönyveknek se szeri, se száma. A felvásárlási láz pedig odáig fajult, hogy üresek a boltok bizonyos polcai.
Az Amazonon állítólag hiánycikk a WC-papír, arról nem is beszélve, hogy már kalkulátor is segíti azokat, akik azt szeretnék megtudni, meddig elég a meglévő WC-papírmennyiség bizonyos használat mellett. De vajon tudta-e, hogy a világ lakosságának hetven százaléka nem is használ WC-papírt? Helyette teljesen más anyagokat helyeznek előtérbe.
Philippe Charlier antropológus vezetésével készült egy átfogó tanulmány a régi higiéniai szokásokról. Yan Zhitui (531–591) kínai tudós már a 6. században azt írta, hogy inkább nem használja a Konfuciusz könyvéből származó papírt WC-papír céljára. Az első, direkt ilyen funkciót betöltő WC-papírt Kínában találták fel vagy ki 1391-ben. A lapokat eredetileg a királyi családnak szánták, melyek nagyok és illatosítottak voltak. A Szung-dinasztia idején már uralkodói rendelet támasztja alá, hogy a császár számára készített toalettpapír milyen széles és milyen hosszú legyen. Úgy tűnik ez az első alkalom, amikor az illemhelyen történő használatra készült papír.
A rómaiak, a nyilvános latrinákban, egy bothoz csatolt tengeri szivaccsal (tersorium) tisztították meg magukat. (De egy volt belőle mindenkinek egy adott helyen. Két esemény között pedig a botot tengervízbe vagy ecetes vízbe merítették. Ha ez nem volt kéznél, akkor simára csiszolt kavics- és agyagdarabkák biztosították a popsitörlés legjobb módját, ahogy az ókori görögök is. Ez utóbbi divat volt a vikingeknél is, viszont ők bárány gyapjút is használtak. Az eszkimók még jobb WC-papír pótlót használtak, mert ők a tundra moháját, illetve télen a havat részesítették előnyben. A görögökre visszatérve azonban érdekesség, hogy voltak helyek (Knosszosz), ahol vízöblítéses WC-vel rendelkeztek. A világ legrégebbi ilyen berendezésének Kréta szigetén, a minószi palotában vannak a maradványai.
A középkori Japánban már egy lapos fémrudat használtak, az 1800-as évek Amerikájában pedig elterjedt a kukoricacső is, mint WC-papír. Európában egy ideig a legelterjedtebb popsitörlő-eszköz a rongy volt, amit általában kimostak és újra felhasználtak. Párizsban az emberek előszeretettel végezték a dolgukat a háztetőn. Ezért a XVI. század végén szabályzat követelte meg, hogy ha az ember az utcára kívánja önteni a bilije tartalmát, előbb kiabálnia kell. A Sears-katalógus viszont mindent megváltoztatott Amerikában, és nagymértékű ugrást jelentett a fürdőszobai technológiában. Ingyenes volt, többszáz puha, bevonat nélküli oldalt tartalmazott és közben egy kis olvasnivalóval is szolgált. Hogy ólmos volt-e, mint a régi újságpapírok? Valószínűleg.
Bár a mai értelemben vett lehajtható fedelű WC-csészét 1589-ben alkotta meg az angol Sir John Harrington, az a WC-papír, amelyet manapság használunk, csak 1857-ben került kereskedelmi forgalomba Amerikában, aranyérgyógyítási céllal, aloeval átitatva. De nem volt átütő sikere Joseph Gayetty amerikai feltaláló 500 laponként 50 centért árult termékének. Csak 1867-től kezdődött a ma ismert, perforált, gurigákban kapható toalettpapír elterjedése.
A hengerelt WC-papír szabadalmát 1891-ben adták ki, de Európába csak az 1920-as évek végén került.
Szórakoztató tény és a legtöbb háztartásban ma is vitát vált ki, hogy az eredeti szabadalmi rajzon a papír kívülről, nem pedig belülről lóg ki a gurigáról. Indiában viszont még mindig a bal kezüket és egy vödör vizet használnak az emberek, ha tisztálkodni akarnak. A környezetvédők szerint ez sem igazán környezetkímélő megoldás, mert nagy vízhasználatot igényel, akárcsak a toalettpapír-gyártás. Állítólag egy tekercs WC-papír gyártásához közel 150 liter vizet használnak fel. Olyan kalkulátor is van, amellyel a gyártás és a környezetvédelem problémáira világítanak rá.
A WC-papír szegmens bevétele Európában 2020-ban 14 583 millió eurót tesz ki. Magyarországon várhatóan 273 millió EUR lesz. A piac Európában várhatóan évente 1,6% -kal növekszik (CAGR 2020-2023), Magyarországon csak 0,02%-kal.
Ha túlélésre kényszerülünk vagy nem találunk a boltokban WC-papírt, akkor van néhány alternatív helyettesítő. Ha hiszi, ha nem a folyami kavicsokat a szakértők is jó választásnak tartják, ami bár nem különösebben nedvszívó, de állítólag jobb, mint egy kukoricacsutka. Emellett a Douglas, azaz a duglászfenyők rügyei is puhák, de szóba jöhet egy maroknyi fűcsomó is, ami szorosan összefogva egyfajta kefét alkot, így használható tisztálkodási célra. Mielőtt bárki száját cifra károm hagyná el, a szakértők adnak néhány más ésszerű ötletet is!
A molyhos ökörfarkkóró hasonló a gyapjas tisztesfűhöz, de a levelei még puhábbak, még nedvszívóbbak. A történelem folyamán az ökörfarkkórót szinte mindenki és mindenre használta. Egyes indián törzsek „elszívták” a mentális betegségek kezelésére. Más népek, a növényben található kumarin miatt, a leveleket megfázás, hörghurut és asztma kezelésére használták. A korai európai telepesek a növény magvait használták a halak megbénításához. Manapság az ökörfarkkóró leveleit fáradt túrázók használják talpbetétként. A növényben található nyálkaanyag csökkenti az enyhe gyulladást. A szaponinoknak köszönhetően gyulladáscsökkentő, illetve a szaponinok és a flavonoidok együttes hatása gátolja a hisztamin kiválasztását, így gyulladásgátló és antihisztamin tulajdonsággal rendelkezik.
A vörös szil vagy más szilfák levelei ugyan nem lágyak és nedvszívóak és olyanok, mint a csiszolópapír. Viszont jól tisztítanak, ez is valami. Bár mi eddig csak arról hallottunk, hogy a rügyeit az úgynevezett rügyterápia hasznosítja. Illetve, hogy a vörös szil kérgének belseje mézgát tartalmaz, amely hatásos gyomorrontásra, megfázásra, torokfájásra, sebgyógyulásra, gyomorfekélyre, égési sebekre.
Aki nem akar zöldeket beszélni és használni, annak az ökotudatosok a textilből készült, mosható WC-papírt ajánlják. De ha gáz van, akkor a régi pólók nem takarítórongyok lesznek? Azt azért kevesen mondják el, hogy csak pisilés után használják ezeket.
A COVID-19 miatt volt para Hongkongban, ahol február 17-én egy fegyveres banda 600 tekercset lopott el. Japánban állítólag egy Twitter-bejegyzés indította el a lavinát. Ausztráliában a Northern Territory News március 4-én nyolc oldalas vécépapír-melléklettel jelent meg, azaz WC-papírként használható üres lapokat fűztek az újságba.
BREAKING NEWS: WE JUST HAD IT CONFIRMED THAT OUR FAMOUS TOILET PAPER LIFTOUT LAST WEEK INCREASED PRINT CIRCULATION BY 17% ON THE WEEK BEFORE!!!
YES, 17%!!!#ToiletPaperEmergency pic.twitter.com/xw3T58F84C
— The NT News (@TheNTNews) March 12, 2020
A bidéforgalmazók viszont biztos örülnek a járványnak, mert megnőtt a forgalom a világban.
A duguláselhárító szakemberek szerint a többrétegű papírok okozzák a legtöbb háztartási problémát,
mert ezek lassabban oldódnak fel a vízben, így a lefolyóban is sokáig ott maradnak. Emiatt jön létre a dugulás. De, sokan papír helyett is nedves törlőkendőt használnak, ami még nagyobb eséllyel növeli a “drágám nem folyik le a trutyi” kockázatát. Ha eljön a vég és természetes alapanyagokkal próbálkozunk, azzal is vigyázni kell, honnan szedjük a növényeket, mert hát a permezett törlőpapír az alfelünknek sem jó.
No Comment