Emlékezés alapfolyamatát szabályozó ősi idegpálya


Emlékezés alapfolyamatát szabályozó ősi idegpálya
Olvasási idő: 2 perc

A Nemzeti Agykutatási Program támogatásával magyar kutatók felfedeztek egy az emlékezés alapfolyamatát szabályozó ősi idegpályát.

A felfedezés alapkutatási jelentősége mellett segíthet a memóriaproblémák, a szorongás és a poszttraumás stressz szindróma kezelésében. Memóriánk tartalma jelentős mértékben meghatározza, kik is vagyunk. Azonban a kutatók előtt még ma sem teljesen világos, mi dönti el az agyban, hogy valamiből tartós emléknyom lesz, vagy gyorsan elhalványul az idő múltával.

Nyiri Gábor és az MTA KOKI-ban működő kutatócsoport nem régen publikált eredménye ezen a téren hozhat tudományos áttörést. A kutatók ugyanis egy olyan idegpályát találtak a kísérleti egerek agyában, amely az agy ősi, részben ösztönös érzéseket kezelő részéből, az agytörzsből indul. Emellett alapjaiban befolyásolja, hogy egy eseményt megjegyez-e az állat, vagy sem.

Amikor a kísérletek során egy fontos esemény (például egy apró ijesztő inger) átélése közben aktiválták ezt az idegpályát az egér agyában, az állat másnap semmire nem emlékezett az egészből. Míg, ha gátolták a pályát, az egér eseményről alkotott emlékei igen élénken megmaradtak benne. Szinte szorongásos rohamokat élt át, amikor legközelebb hasonló körülmények közé került.

A kutatók pontos, sejtszintű modellt adtak e rendszer működésére.

Vagyis a memóriaszabályozás e módjára. Ez azért is számít jelentős eredménynek, mert korábban még egyetlen olyan memóriaszabályozó idegpálya működését sem írták le nagy pontossággal, amely az agytörzsből a memóriáért felelős agyterületre, a hippokampuszba vezet. A kutatók szerint a pálya a memórianyomok rögzítésében résztvevő sejtek (azaz engramsejtek) számát befolyásolja. Továbbá pillanatszerűen, tudat alatti állapotunk függvényében lényegében azt határozza meg, hogy mit érdemes tárolni a memóriában, és mit nem.

Az agytörzsből induló, felszálló idegpályák általában evolúciósan igen jól megőrzött rendszerek. Így jó eséllyel hasonló működésre lehet számítani az embernél is. A most felfedezett idegpálya számos különböző agyterülettől kap bemenetet. Ha emberben is sikerül igazolni a működését, különféle, a memóriával és a stresszel kapcsolatos megbetegedések kezelésében játszhat szerepet.

A memóriaproblémák, az emlékezés diagnosztikájában gyakran odáig sem jutnak el, hogy melyik agyterület okozhatja a gondokat. Ráadásul a szorongásos megbetegedések, illetve a poszttraumás stressz szindróma (PTSD) fontos jellemzője, hogy a betegeknek kórosan erős emlékeik alakulnak ki, melyektől nem tudnak szabadulni. S ezek vissza-visszatérve folyamatos stresszt váltanak ki. Ha sikerülne megérteni az újonnan felfedezett idegpálya szerepét ezekben a folyamatokban, az feltehetően lendületet adna e terület gyógyszerkutatásnak is.

Az idegrendszeri megbetegedések az egyik legnagyobb egészségügyi terhet jelentik a társadalomnak. Ezért az agykutatásban világszinten egyre nagyobb ütemű verseny folyik a megfelelő gyógymódok kifejlesztéséhez alapot adó alapkutatási eredményekért. Jelen felfedezés mintegy négyéves alapkutatási jellegű csapatmunka eredménye, melynek létrejöttéhez a legmodernebb technológiák ötvözésére volt szükség. Az ezekben való jártasság elengedhetetlen a gyógyászati alkalmazásokat majdan előkészítő kutatók képzéséhez is.

 



Previous El tud-e tartani 11 milliárd embert a Föld fertőző betegségek nélkül?
Next A lepkeszárnyak mutatják a levegőszennyezést

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.