El tud-e tartani 11 milliárd embert a Föld fertőző betegségek nélkül?


El tud-e tartani 11 milliárd embert a Föld fertőző betegségek nélkül?
Olvasási idő: 2 perc

Tudósok azt vizsgálták, hogy a népesség növekedése és az emberek eltartása hogyan függ össze az emberi fertőző betegségek kialakulásával.

Ez a 21. század legfélelmetesebb ökológiai és közegészségügyi kihívása. A következő 80 évben ugyanis a világ népessége várhatóan 11 milliárd főre növekszik. Ez növeli a globális élelmiszer-igényt és elkerülhetetlen kihívást jelent az élelmiszer-előállítás és -elosztás szempontjából.

A mostani gondolatsor az első, amely összekapcsolja a jövőbeli népességnövekedést, a mezőgazdasági fejlődést és a fertőző betegségeket.

„Ha azt vizsgáljuk, hogy a népesség és a mezőgazdaság növekedése hogyan fogja befolyásolni az emberi betegségeket, fel tudunk készülni ezekre a hatásokra és enyhíthetjük azokat – mondta Jason Rohr az amerikai Notre Dame Egyetem biológia professzora. Előre kell számolnunk néhány olyan problémával, amelyek az emberi népesség robbanásszerű növekedéséből következnek a fejlődő világban.”

A tudósok szerint a 2100-ra várható gyors népességnövekedés a fejlődő világban történik majd,

ahol a betegségek elleni küzdelem, azok megfigyelése és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés is jelentős kihívásokkal néz szembe. Jelenlegi becslések szerint a fertőző betegségek a halálozási okok 75%-áért felelősek a trópusi régiók fejlődő országaiban. Az Egyesült Államokban évente 48 millió ember szenved élelmezésben előforduló fertőzésektől a becslések szerint. Az élelmiszerrel terjedő betegségeket összekapcsolják a fejlődő országokból származó importált élelmiszerekkel. Ugyanis ezekben az országokban a higiénia és az élelmiszerbiztonság hiányzik vagy rosszul érvényesül. A 48 millió emberből közel 128 000 kórházba kerül és évente körülbelül 3000 ember hal meg élelmiszer miatti fertőzés miatt.

A világ népességének növekedésével a vidéki gazdaságok állapota, az agrokémiai anyagok használata és a természeti erőforrások kiaknázása várhatóan hozzájárul a fertőző betegségek számának növekedéséhez. A tanulmány kimutatta, hogy 1940 óta a mezőgazdaság az összes fertőző betegség több mint 25%-ával, a zoonózisos betegségeknek pedig 50%-ával hozható kapcsolatba.

„Sok mai példa van rá, hogy a haszonállatokkal vagy vadon élő vadállatokkal fennálló közeli, nagy számú kapcsolat valószínűleg oka egy új emberi betegségnek. Amelyek pandémiássá váltak, például a madárinfluenza és a sertésinfluenza, valamint a kergemarha-kór” – emlékeztet Rohr.

Jason Rohr az emberi sisztoszomiázist tanulmányozza, amely a csigákról az emberekre terjedő féregfertőzés a világ sok trópusi és szubtrópusi részén. 

E kutatás eredményeként először látta, hogy a gazdálkodási gyakorlatok miként befolyásolhatják a betegségeket. Rohr és munkatársai számos lehetséges megoldást kínálnak a kihívásokra, például a higiénia javítására vagy az antibiotikumok túlzott mértékű felhasználása elleni küzdelem érdekében. Azt is javasolják a gazdáknak, hogy a növények és állatok genetikai változékonyságát vegyék figyelembe annak érdekében, hogy csökkentsék a járványokat, amelyeket részben a monokultúrák és a túl sok rokon állat okoz.

További megoldás lehet az oktatás és az egészségügyi ismeretek fejlesztése, amelyet a fertőzések csökkentésének egyik fő tényezőjeként dokumentáltak. A kutatók azt is javasolják, hogy fektessenek be olyan prediktív matematikai modellekbe, amelyek integrálják a mezőgazdasági gyakorlatok és a fertőző betegségek közötti összefüggéseket. Ezek a modellek előre jelezhetik a kockázatot.

E kutatás eredményeként először látta, hogy a gazdálkodási gyakorlatok miként befolyásolhatják a betegségeket



Previous Oroszországnak előnyös lehet a globális felmelegedés
Next Emlékezés alapfolyamatát szabályozó ősi idegpálya

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.