A Gaia Kollaboráció elnyerte a 2023. évi Berkeley-díjat
A CSFK kutatóit is a tagjai között számon tartó Gaia Kollaboráció a Tejútrendszer forradalmian új háromdimenziós térképének elkészítéséért elnyerte a 2023. évi Berkeley-díjat. Számos magyar kutató képviseli hazánkat abban a konzorciumban, amelynek a 2023-as Lancelot M. Berkeley − New York Community Trust „Érdemes Munka a Csillagászatban” díjat odaítélték. Az elismerést a Gaia-projekt megvalósításáért felelős konzorcium …
Az űridőjárást vizsgálják az ELTE kutatói
Többek között a Nap mágneses aktivitásának és a napkitörések előrejelzésének vizsgálatára nyert csaknem 3,2 millió eurós támogatást a Space Weather Awareness Training Network projekt (SWATNET). Ebben a projektben az Eötvös Loránd Tudományegyetem is részt vesz. Az űridőjárás fizikai folyamatait vizsgáló, fiatal kutatók bevonásával zajló nemzetközi program négy évig tart majd. Az ELTE Természettudományi Karának Csillagászati …
Az óraátállítás érdekességei
Az óraátállítás története egészen az 1700-as évekre vezethető vissza. Az óraátállítás gondolata először Benjamin Franklin fejében született meg 1784-ben. Majd 100 év elteltével George Vernon Hudson arra is rájött, hogy az óraátállítással pénzt, valamint energiát is meglehetne spórolni. Az ő elképzeléseik szerint van egy évben kétszer óraátállítás. Eszerint megkülönböztetünk nyári, illetve téli időszámítást. George Vernon …
Két robottávcső épül Magyarországon
Csillagászati jelenségek megfigyelésére két új, 80 centiméter tükörátmérőjű automatizált távcső épül Magyarországon. A távcső többek között alkalmas lesz szupernóva-robbanások, gammakitörések és fekete lyukak okozta csillagpusztulások vizsgálatához a Magyar Tudományos Akadémia közleménye szerint. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által meghirdetett Stratégiai kutatási-fejlesztési műhelyek kiválósága című pályázati felhívásban az MTA …
Korszakalkotó égi mechanikai eredmény az ELTE-n
Az ELTE kutatói, Newton és Lagrange kétszáz esztendőnél is régebbi eredményei után, először találtak új egzakt megoldást a csillagászat és az űrkutatás egyik, központi jelentőségű kérdésére. Az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Csillagászati Tanszékének kutatói – Érdi Bálint professor emeritus és Czirják Zalán doktorandusz – először találtak explicit, egzakt analitikus megoldást az égi mechanikai …
Tolvaj lenne a Nap? – avagy a kilencedik bolygó történetének folytatása
Amerikai csillagászok, Michael Brown és Konstantin Batygin idén januárban jelentették be, hogy meggyőző bizonyítékokat találtak egy, a Naprendszer szélén megbúvó kilencedik bolygó létezésére. A meggyőző érvek után több tudós és csillagász is kapcsolódott a projekthez, így láttak napvilágot a legújabb feltételezések is. A svédországi Lund Obszervatórium egyik kutatója, Alexander Mustill és munkatársai úgy vélik, sőt …
Magyarországra hoznák a kozmikus fület
Ez a terve a gravitációs hullámok felfedezésén dolgozó magyar tudósoknak. Az évszázad egyik tudományos világszenzációjában, a gravitációs hullámok februári felfedezésében részt vevő, és ezzel világhírűvé vált magyar tudósok (Márka Szabolcs, Mára Zsuzsa, Bartos Imre) Magyarországon építenék fel az újabb nagy jelentőségű érzékelőt, az úgynevezett kozmikus fület. Bartos Imre arról beszélt, hogy ez az eredmény csak a …
Agóra – Tudományos élményközpont Debrecenben
Éppen ideje volt, hogy valami elkezdődjön. Bár soha nem volt probléma a debreceni tudományos élettel, de egy ekkora város igenis tudatosan kell, hogy figyeljen a tudományos utánpótlásra a legkisebbek, a fiatalok körében is. A debreceni Agóra Tudományos Élményközpont megépítéséhez 1 milliárd 637 millió forintot nyert az önkormányzat, amihez 195 millió forint önrészt kellett még hozzátennie …
A Nap a Tejútrendszer gyermeke
A Nap a Tejútrendszer kései gyermeke mondják a Texasi A&M Egyetem csillagászai, akik csaknem kétezer, a mi galaxisunkhoz hasonló csillagvárost térképeztek fel. A kutatásról a The Astrophysical Journal legújabb számában jelent meg egy tanulmány, amely arról számol be, hogy a projekt keretében egyaránt végeztek vizsgálatokat a látható fény, az ibolyántúli és az infravörös tartományban, a felvételeket …
Petra csillagászati naptár is volt
Nem csak esztétikai jelentősége miatt egyedülálló az ősi jordániai sivatagi romváros, Petra, a sziklákból kifaragott épületeit alapítói úgy tájolták, hogy a nap sugarai a szent helyekre vetődjenek, azaz az épületek egyfajta csillagászati naptárként is szolgáltak – derítették ki spanyol és olasz szakemberek több éves kutatás során. „Petra homlokzatai nemcsak gyönyörűek, hanem másfajta jelentőségük is van” – …
