Funkcionális retina laboratóriumi körülmények között


Funkcionális retina laboratóriumi körülmények között
Olvasási idő: 2 perc

Érik az a Nobel-díj. A dr. Roska Botond vezette kutatócsoportnak sikerült mesterségesen olyan retinát létrehoznia, mely az egészséges felnőtt ember szervének megfelelően funkcionál.

Az úgynevezett retina organoid segítségével a későbbiekben személyre szabott, látást érintő terápiák is elérhetővé válhatnak. A szemben található retina a fény érzékeléséért és a vizuális információk feldolgozásának kezdeti lépéseiért felelős idegszövet. Bár elhelyezkedése miatt könnyen hozzáférhető szervnek tűnik, sejtszintű működése részleteiben ma sem tisztázott. Ismereteink a látás folyamatáról alapvetően állatkísérletekből származnak, de dr. Szabó Arnold szerint bebizonyosodott, hogy az állatokon elért eredményekből levont következtetéseket nem lehet közvetlen módon az emberen alkalmazni. Az emberi retina vizsgálatát nagyban nehezíti a szövet érzékenysége, mert a testből eltávolított szövet a táplálék- és oxigénellátás megszakadása miatt néhány percen belül visszafordíthatatlan károsodást szenved.

A dr. Roska Botond – aki az egyetemen végzett és tavaly elnyerte az intézmény legnagyobb presztízsű nemzetközi díját, a Semmelweis Budapest Award-ot – által vezetett Institute of Molecular and Clinical Ophthalmology Basel munkatársainak most sikerült perifériás szövetből – kötőszöveti sejtekből, illetve vérből – mesterségesen olyan fényérzékeny retina organoidot létrehozni, amelynek tulajdonságai gyakorlatilag megfelelnek az egészséges felnőtt emberi retina tulajdonságainak. Az eljárással felnőtt donorok bőréből vagy véréből izolált, már differenciált sejteket juttatják vissza őssejt állapotba, melyekből aztán a testen kívül, az eredetivel nagyban megegyező, korlátlan számú retina szövet növeszthető.

A kutatóknak emellett a világon elsőként sikerült szervdonorokból származó izolált emberi retinán elektrofiziológiai módszerekkel fényválaszt mérni, ami közelebb vihet a szerv működésének megértéséhez.

A kísérletek során szervdonációból származó retinaminták és a szövettenyészetben növesztett retina organoid egysejtes transzkriptóm analízisét is elvégezték. A molekuláris biológiai eljárással a szövetminták többezer sejtjének génaktivitását vizsgálták sejtszinten. Majd a kapott adatok alapján a sejteket csoportokba, úgynevezett klaszterekbe rendezték. A szervdonációból származó és a mesterségesen növesztett retinaszövet a sejtek génaktivitás mintázata alapján is nagyfokú egyezést mutatott. Sőt, sikerült több genetikai eredetű szemészeti betegség esetén az adott kórkép kialakulásában kulcsfontosságú sejttípust is azonosítani.

A felfedezést több éves kutatás előzte meg, melyben többek között a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet Retina Laboratóriuma is részt vett. Dr. Szabó Arnold, a laboratórium vezetője, a Semmelweis Egyetem egyetemi tanársegédje dr. Kusnyerik Ákossal, az egyetem Szemészeti Klinikájának tudományos munkatársával együtt közreműködőként szerepel a cikk szerzői között. Dr. Szabó Arnold szerint a kutatás eredményei előre vetítik, hogy a jövőben akár a személyre szabott terápia kidolgozása is lehetővé válhat a betegek számára. Hiszen a beteg sejtjeiből növesztett organoid tulajdonságai a betegre jellemző betegséget is hordozzák, így a szövettenyészetben növesztett mesterséges retina szöveten a terápiás eljárások hatásai közvetlenül vizsgálhatóvá válnak.



Previous A Naprendszer gyarmatosítása
Next Hogyan került az arany a világűrbe?

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük