Űrkutatás a Szegedi Tudományegyetemen


Űrkutatás a Szegedi Tudományegyetemen
Forrás: ha5mrc.bme.hu
Olvasási idő: 2 perc

A Szegedi Tudományegyetemen már korábban is zajlottak űrkutatáshoz kapcsolódó projektek.

A mikrogravitációban végzett kísérletek és az űr-orvoslás mellett most az informatika területén, egy műholdon az űrbe juttatott eszköz fejlesztésében vettek részt az SZTE kutatói. A BME projektjéhez kapcsolódva, annak jelentős anyagi támogatásával, egy űrkutatási projekthez kapcsolódnak az SZTE TTIK informatikusainak fejlesztései. Így a Szegedi Tudományegyetemen készült önálló kísérletek is a világűrbe kerülnek azzal a kisműholddal, amelyet az amerikai üzletember, Elon Musk rakétája visz majd a világűrbe. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával elkészült, és az űrkutatás érdekében útjára indult az MRC-100, a legújabb műegyetemi zsebműhold.

2021 novemberében kapcsolódott be az SZTE az MRC-100-as projektbe.

Dr. Mingesz Róbert, az SZTE TTIK Műszaki Informatika Tanszék adjunktusa tájékoztatása szerint először a BME kollégái megismertették az általuk eddig elért eredményeket, valamint az aktuális projekt célját. Majd tisztázták, milyen módon kapcsolódhatnak a meghívott felsőoktatási intézmények. Ezt követően egy saját kísérlet létrehozása volt a célja az SZTE-n kialakított csapatnak.

Egy eléggé sokoldalú „dobozról” beszélünk. Egyrészről számos, a BME által kidolgozott kísérlet kapott rajta helyet, másrészről ez az első olyan magyar műhold, melynek fedélzetére számos egyetem fejleszthetett kísérletet. Az MRC-100, a magyar egyetemek kísérleteit emeli az űrbe. Oldalak kellenének a rövid bemutatáshoz is. De pár kulcsszót a teljesség igénye nélkül kiemelhetünk: hőmérséklet-mérés, időzítés-mérés, rezonáns radar reflektor, flash-memória megbízhatóság mérése.

A Mérnöki Kar és a Természettudományi és Informatikai Kar együttműködése során először egy olyan modul készült el, amely a hőmérsékletmérés megbízhatóságát vizsgálja az űrbéli körülmények között. Alapvetően mindkét esetben egy 3 x 3 cm-es áramkör elkészítését kapta az SZTE feladatként. Ez összemérhető egy gyufásdoboz felével, azzal a nehezítéssel, hogy csupán pár milliméter magasságig építkezhettek a mérnökök. Ez a kis modul beszélget a műhold központi számítógépével, ami az űrbe feljuttatott mérések eredményeit a Földre visszajuttatja rádióhullámok segítségével. Az első modul áramkörének tervezése, építése és átadása már tavaly megtörtént. A második modul az ipari támogatók nélkül nem valósulhatott volna meg ilyen rövid idő alatt, sem a beszerzés, sem a gyártatás terén.

Várhatóan júniusban fogja a SpaceX elindítani azt a rakétáját, ami a mi kísérleteket űrkutatás céljából az űrbe fogja juttatni.

A mérések adatai a műholdon megszületnek, majd a műhold rádióhullámok segítségével azokat a Földre sugározza. Az MRC-100 műhold esetén ezeket az adatokat különböző földi állomások fogadják, majd egy közös helyre juttatják, ez a BME egyik internetes szervere lesz. Annak érdekében, hogy az űrkutatás sikeres legyen és minél több adat jusson el az SZTE-re, illetve a műhold küldetését is segítsék a többi kísérlet adatainak fogadásával, egy szegedi vevőállomás terve fogalmazódott meg. A projekt az SZTE IKIKK berkeiben és a Csiha Zrt. anyagi támogatásával elindult. A tervek alapján az állomás nemcsak műholdak vételére, hanem úgynevezett magaslégköri ballonok követésére is alkalmas lesz. Ez számos űrrajongó szakdolgozó előtt nyit lehetőséget egy műholdnál jóval olcsóbb űrkutatási formára.



Previous Katt(anj) a tudományra! – kilencrészes videósorozat
Next Sárga kokárdavirág - Ha szereted a természetet, ne ültess ilyet!

No Comment

Leave a reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

tizenhét − kettő =