Gezer városának története jóval a Salamon előtti korba nyúlik vissza.
Ezt a vidéket már az i. e. negyedik évezredben, a rézkőkorban is lakták, 3400 évvel ezelőtt kánaánita népek éltek a településen, melynek lakossága szoros kapcsolatban állt a távoli egyiptomiakkal, amit egy, az előző ásatási szezonban talált, III. Amenhotepet ábrázoló kártus, vagyis hosszúkás keretes kép is bizonyít.
Hasonló kerámiaalakokra bukkantak korábban Asdódban, Timnában, Ekrónban vagy Askelonban, más filiszteus vidékeken végzett ásatásokon is. Ortiz szerint ugyanakkor az is lehetséges, hogy kereskedés révén kerültek a filiszteus kerámiák a kánaániták lakta Gezerbe, hiszen a város fontos kereskedelmi útvonalak kereszteződésében állt.
A régészek szerint az ásatások döntő bizonyítékokat szolgáltattak arról, hogy a Biblia szövege történeti tényekre épült. Ugyanis a leletek alapján a kései vaskorban, Kr. e. 1200-1000-ben lerombolták a várost és a romokon egy új, erődítménnyel védett, palotával ékesített várost építettek a Kr. e. 10. század második felében, Salamon király korában.
No Comment