Salamon király korabeli hatalmas palotát találtak


Salamon király korabeli hatalmas palotát találtak
Olvasási idő: 2 perc

Salamon király korabeli hatalmas palotát találtakSalamon palotájának nevezték el az épület maradványait, mert bár nincs bizonyíték rá, hogy maga Salamon vagy más király megszállt volna a palotában, de Salamon a Biblia szerint hatalmas építkezéseket folytatott Jeruzsálem mellett Hacorban, Meggidóban és Gezerben is. A gezeri palota – akárcsak korábban a Hacorban, vagy Meggidóban kiásott korabeli épület – nagy központi udvar köré épült. Az újonnan felfedezett palota az úgynevezett Salamon kaputól, egy már korábban feltárt, hatkamrás belső kaputól nyugatra fekszik. A Salamon név a kapu esetében is megtévesztő lehet, mivel kétséges, hogy maga a király járt-e valaha Gezerben. A Biblia szerint egy egyiptomi uralkodó ajándékozta Gezer városát hozományként Salamon feleségének (egyik asszonyának, hiszen a legenda szerint hétszáz felesége és háromszáz ágyasa volt), a király újjáépítette a várost.

Salamon király korabeli hatalmas palotát találtakAz ásatásokat vezető Steve Ortiz, a texasi Fort Worth Délkeleti Baptista Teológiai Szeminárium Tandy Múzeumának kutatója elmondta, hogy az épület hatalmas méreteivel eltér egy szokásos korabeli háztól. Emellett – ellentétben egy átlagos épülettel –terméskő burkolta a falát, valamint a sarkokba hatalmas faragott köveket raktak, amilyeneket csak palotáknál alkalmaztak.

Gezer városának története jóval a Salamon előtti korba nyúlik vissza.

Ezt a vidéket már az i. e. negyedik évezredben, a rézkőkorban is lakták, 3400 évvel ezelőtt kánaánita népek éltek a településen, melynek lakossága szoros kapcsolatban állt a távoli egyiptomiakkal, amit egy, az előző ásatási szezonban talált, III. Amenhotepet ábrázoló kártus, vagyis hosszúkás keretes kép is bizonyít.

Salamon király korabeli hatalmas palotát találtakAz egyiptomi írásos emlékek is többször említik a várost: III. Thotmesz a karnaki templom falán bemutatta elfoglalását, és az Amarna-táblák is legalább kilencszer írnak róla. A régészeti leletek ezzel egybehangzóan jelzik, hogy az egyiptomiak a települést feldúlták. A Biblia szerint Dávid király a filiszteusoktól foglalta el a várost. A bibliai szövegek történeti hitelességét alátámasztják  az egyik rétegben talált kétszínű filiszteus kerámiatöredékek, melyeket az amerikai régészcsoport tárt fel. Az archeológusok filiszteus eredetűnek tartanak egy Gezerben talált hosszúnyakú, madárarcú nőalakot is, amely egy égei-tengeri istennőt ábrázolhatott.

Hasonló kerámiaalakokra bukkantak korábban Asdódban, Timnában, Ekrónban vagy Askelonban, más filiszteus vidékeken végzett ásatásokon is. Ortiz szerint ugyanakkor az is lehetséges, hogy kereskedés révén kerültek a filiszteus kerámiák a kánaániták lakta Gezerbe, hiszen a város fontos kereskedelmi útvonalak kereszteződésében állt.

A régészek szerint az ásatások döntő bizonyítékokat szolgáltattak arról, hogy a Biblia szövege történeti tényekre épült. Ugyanis a leletek alapján a kései vaskorban, Kr. e. 1200-1000-ben lerombolták a várost és a romokon egy új, erődítménnyel védett, palotával ékesített várost építettek a Kr. e. 10. század második felében, Salamon király korában.

Salamon király korabeli hatalmas palotát találtak

Salamon király korabeli hatalmas palotát találtak



Previous Holdraszállítási szerződést kötött a Puli Space
Next A kutyák agya az emberéhez hasonlóan dolgozza fel a beszédet

No Comment

Leave a reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1 × 5 =