A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kaposvári Campusának kutatói különleges kutatása szerint az osztálytermekben elhelyezett nyulaknak,

valamint a velük folytatott állatasszisztált foglalkozásoknak köszönhetően jelentős mértékben, átlagosan 8 százalékkal csökkent a vizsgált elsőosztályos kisgyermekek szorongása az iskolakezdés idején. Fontos, hogy a közös munka az állatok számára se okozzon stresszt, ezért egy szelekciós programban az emberrel legbizalmasabb egyedeket tenyésztik tovább.

A MATE Kaposvári Campusa egyedülálló feltételeket teremt a kutatásra, hiszen a gyógypedagógus és állattenyésztő szakemberek, oktatók és kutatók már évek óta folytatnak közös vizsgálatokat különböző állatfajokkal. Arra kíváncsiak, miként lehet az állatjólléti szempontok maximális figyelembevételével bevonni őket az állatasszisztált tevékenységekbe, és hogy ezek a foglalkozások milyen hatást gyakorolnak a gyermekekre, illetve az állatokra – hangsúlyozza Dr. Molnár Marcell, a MATE Állattenyésztési Tudományok Intézetének egyetemi docense.

Az állatasszisztált foglalkozásokon a törpenyulak és a lovak nemcsak „eszközként”, hanem hasznos és aktív résztvevőként szerepelnek. A gyermekek számára csökkentik a stresszt, érdekesebbé és izgalmasabbá teszik a feladatokat, növelik a motivációt. A programba bevont nyulak stressz-szintje a kiindulási generációhoz képest jelentős mértékben csökkent, szívesen veszik fel a kapcsolatot a gyermekekkel.

A lovakkal végzett vizsgálatok szintén ígéretesek.

Kiderült, hogy az iskolakezdés idején a foglalkozáson részt vevő gyermekek pulzusa – a fizikai megterhelés, a lovaglás ellenére – a foglalkozások végére lecsökkent, sőt, ezzel párhuzamosan a lovak izgatottsága is alacsonyabb volt. Bebizonyosodott tehát, hogy a jól kiképzett terápiás egyedek számára a foglalkozás nem okoz stresszt.

Mint a szakértő rámutatott, az állatasszisztált tevékenységek során az ember és az állatok közötti kötődés hatását használják ki. A biofília elmélete szerint az ember genetikai állományának döntő része a természethez alkalmazkodott. Mivel kezdetben az ember együtt élt a természettel, körülvették az állatok, támaszkodni tudott azok kifinomult érzékeire. Az állatok időben figyelmeztették a közelgő veszélyre, így amíg azok nyugodtak voltak, neki sem kellett aggódnia a biztonságáért. Ez a hatás tovább él a modern emberben is, a természet és az állatok közelsége stresszoldó, nyugtató hatással van ránk. Ez bizonyosodott be a Kaposvári Campus kutatása során is.