Azok, akik már maguk mögött hagyták az iskolák padjait, nyilván tudják, hogy a kréta mennyire egyszerű, nagyszerű és (geometriailag) sokoldalú eszköz.
Azt azonban nem is gondolnák, hogy mennyi különbség van kréta és kréta közt! Felhasználóbarátság tekintetében bizonyára örök a vita arról, hogy a hagyományos kréta, a filctoll vagy valamilyen okostábla képezi-e az iskolákban és céges meetingeken a jövő útját. Ugyanakkor egészen biztos, hogy a jól bevált, porladó fehér téglatest még jó pár évig velünk marad. Használata olyan evidencia, mint a gipsz az orvoslás gyógykezeléseiben vagy a szemüveg a látás javításában, noha már létezik kontaktlencse és lézeres szemműtét. Igaz ugyan, hogy utóbbiakat nem mindenki használhatja. Honnan ered a kréta és használata, mióta van velünk? No, meg miért lenne jobb az egyik, mint a másik?
Minekután gyorsan kizártuk a krétát, mint földtörténeti kort és online tanulási alkalmazást, utunkat az íróeszközök világában folytatjuk. A kréta a latin creta szóból származik, ami az ikonikus kultúrájú szigetet jelenti, azon belül is annak iszapos földjét. Az oktatásban használt kréta legjellemzőbb alapanyaga a mészkő, vagyis a kalcium-karbonát (CaCO3), de felhasználnak ezen kívül dehidratált gipszet és zsírkőt is az elkészítés során. Hasonló, mégis külön kategória a zsírkréta, amely viaszból, faszénből és kalcium-szulfát (CaSO4) mészkőből áll. Bársonyosságukat és tartósságukat a hozzáadott agyagnak és olajoknak köszönhetik. Utóbbiak egyben tartják a zsírkrétát és színstabilitást eredményeznek.
A kréta előállításához mindenekelőtt szükség van egy mészkőbányára. A kinyert mészkövet acéldobozokba helyezik, majd centrifugaszerűen – víz adagolásával – felőrlik. Erre azért kerül sor, mert adott mennyiségű mészkőhöz adott mennyiségű szennyezés tartozhat, amit a tiszta anyag előállításakor feltétlenül szükséges eltávolítani. Mivel a megtisztított anyag nem lehet vizes, a dehidratáció munkafolyamata következik. Ennél a résznél, speciális kamrákban, körülbelül 120 fokos hőmérsékleten történik a dehidratáció. A víz eltüntetésével a maradék anyagot 200 fokra hevítik. A végeredményt még egyszer átmossák és szárítják és csak a legfinomabb szemcséjű meszet küldik a krétakészítőknek.
Természetesen ezúttal sem színtiszta meszet kapnak a mesteremberek eredményül.
A kréta továbbra is tartalmazhat – pár mikronnyi, elhanyagolható mennyiségű – csontváztörmeléket, algatöredékeket és egyéb, a környezeti üledékben lebomlott állat- és növénymaradványt. Ráadásul az anyag ezen kívül tartalmaz még oldhatatlan ásványi anyagokat, kalcitokat, kaoliniteket, glaukonitokat, földpátokat, de kvarcot, opált, kalcedont és piriteket is. A kovakő és a foszforit ezeknél is ritkább, de egyáltalán nem elképzelhetetlen. Ezek miatt egy kréta igazi földtörténeti múzeum! Ugyanakkor a nagyobb térfogatú szemcsék miatt, még ha ez csak pár mikront tesz is ki, repedezetté válhat a kréta felülete.
A repedéseket, amelyek a felszín felé egyre sűrűbben jelentkeznek, őrölt krétaporral töltik ki.
A vizesedést ezután sem hagyhatjuk magunk mögött. A magas páratartalom éppúgy végzetes lehet a kréták szerkezetére nézve, mint a szobahőmérsékletnél alacsonyabb állapot. Többszöri fagyasztás és szárítás után egy kréta szerkezete egyszerűen darabokra esik. Mindezek mellett gyengének tűnhet, ugyanakkor anyaga, a tévhitekkel szemben, igenis erős. Nyomószilárdsága 1000 és 4500 MPa, sűrűsége 2700 kg/m3. Természetesen ezek az adatok átlagos értékek, a valós értékek ekörül szóródnak. A bányákban feltárt krétalerakódásokból kitermelt anyagok tulajdonságai széles spektrumon változnak, akár ugyanabban a bányában is.
A leggazdagabb lelőhelyek mind Európában találhatóak és a legnagyobb exportőrök is többségében európaiak. De Nyugat-Európától egészen Közép-Ázsiáig vannak jó hozamú bányák. Az üledék hasonló mintázatot követ, mint a kőszén. Több száz méter vastag lelőhelyek húzódnak Anglia partjaitól, Franciaországon át egészen Ukrajnáig. A közép-ázsiai isztánoknak be kell érniük az üledék a hajdani lemeztechtonikus kiszorulásaival is csakúgy, ahogy ez az észak-afrikai Líbia és közel-keleti Szíria esetében is történt. A földmérők és bányamérnökök arra jutottak, hogy csak Oroszországban 3300 millió tonnás készletek vannak a mélyben. Mindezek a késő Kréta-korszakban alakultak ki, 60-100 millió évvel ezelőtt.
Ennek ellenére egy japán márka világhírű kréta-termékei azok, amelyek igazán lázba hozzák a matematika professzorokat!
A fenti videó jól szemlélteti, milyen szentimentálisan tudnak nyilatkozni a japán Hagoromo krétáiról a reáltudományok szakavatott ismerői. Mi, a cikkünkben nem szándékozunk marketing szakirányt venni, de tény, hogy ez a brand rendelkezik a legnagyobb presztízzsel, ami az írószereket illeti. Az anno Nihon Chalk Seizosho nevet viselő céget 1932-ben alapították Japánban, Nagoya városában nem éppen szerencsés csillagzat alatt. A háborúban szétbombázták a gyárat, ami Ryuzo Watanabenek köszönhetően újraalakult és vezetését követően 1965-től Hagomoro Bungu néven szárnyalni kezdett.
A 90-es évekre igazi sikertörténetet tudhatott magáénak. Ekkorra már a cég évente 90 millió darab krétát adott el világszerte, amelyből csak a hazai piac részesedése 30 százalék volt. A terjeszkedés könnyen ment, hiszen az általános iskoláktól kezdve a neves kutatóintézetekig mindenki krétát és táblát használt, hogy megörökítse gondolatmenetét addig, amíg az fontos volt a nagyobb egész szempontjából. David Eisenbud, a kaliforniai Matematikai Tudományok Kutatóintézetének igazgatója fedezte fel amerikának a csodát. Saját bevallása szerint addig nem is tulajdonított nagyobb jelentőséget kréta és kréta közötti különbségnek, amíg a Tokioi Egyetemre nem vitte útja.
Miután megbizonyosodott, hogy a Hagomoro Fulltouch névre keresztelt terméke a legjobb, Eisenbud igazi amerikaiként rögtön kiváló üzleti lehetőséget látta. Persze ravasz volt, elsőként aziránt érdeklődött, hogy a cég miért nem szállít többet exportra, mikor a termékük ilyen jó és ennyi potenciál rejtőzik benne. A vállalat képviselője ezt azzal magyarázta, hogy az angolszász üzleti kultúra más és idegenkednek tőle és a hazai piac eredményei bőven elegek számukra. Eisenbud nem sokkal később kijárta, hogy ő lehessen a termékek amerikai redisztributora. Próbaképpen hazavitt az útjáról egy nagyobb csomagnyi árut. Nem volt nehéz dolga, hiszen remek kapcsolatai voltak a tudományos világban és az üzlet annak rendje és módja szerint be is indult. Satyan Devadoss alkalmazott matematika professzor, aki korábban a San Diego-i Egyetemen oktatott,
2010-ben ódát is írt a krétához, amelyben annak kvalitásait Michael Jordanhoz, illetve a Rolls-Royce-okhoz hasonlította!
A Fulltouch krétájának különlegessége nagyrészt a japán precizitásban rejlett. Odaadó módon, nagy gonddal készítették őket és szállították a megrendelőknek, mindig az elvárt minőségben. Amellett, hogy a Hagomoro a legjobb alapanyagokból dolgozott, egy speciális, műanyag védőréteget is alkalmazott, ami miatt a kréta nem vált porózussá és a fogása is kellemesebbé vált. Sőt az egyszerű lelemény a szállítás közben bekövetkező sérülések ellen is védelmet adott. Nem beszélve a tanárok kezéről, továbbá a valószínűleg jelentős mértékben csökkenő mosodai számláról – nadrágba törlések híján. A nagy nyomáson, precíziós műszerekkel összenyomott anyag akkor sem hullik, ha nedves textillel törlik a táblákat, mint Európában vagy száraz szivaccsal, mint Amerikában.
Azonban a cég és a kréta története itt nem ér véget.
Miután Eisenbud körbehaknizta a nyugati partot a szerzeményeivel, egy dél-koreai üzletasszony, Kyung Lee is érdeklődni kezdett az üzlet iránt. Megbeszélést kezdeményezett a japán cég tulajdonosával, Takajaszu Watanabe-val, hogy ő is kaphasson disztribútori jogokat. 2014-ben Takajaszunak egészségügyi problémái jelentkeztek, ráadásul tartott attól, hogy a kréták napjai meg vannak számlálva a digitális megoldások térhódítása miatt. Szóval a hagyományos táblára írós módszer az utolsókat rúgja, akár tetszik akár nem. Végül a márkát eladta a koreai Sejongmall vállalatnak, aki a licenc mellett a gyártás jogát is megszerezte. 2015-ben a Hagomoro bezárt, de rögtön újjá is éledt Dél-Koreában.
Uma-jirushi, egy másik üzleti vállalkozás, ami pont a termékszimbiózis másik feléről jött – táblákat gyártott – végkiárusításon megvett egy eredeti Hagomoro gépet és azzal állította elő DC Chalk Delux nevű krétáit. Természetesen az a mennyiség a nyomába sem érhet az új dél-koreai cégnek. Az akvizíció mindenképpen sikeresnek mondható, hiszen a piacok átvétele megvalósult. Eisenbud bár a bezárás hírére egy életre való mennyiséget beszerzett az eredetiből, az újat is kipróbálta és nem talált különbséget. Szerinte a Stanfordon oktató Tadashi Tokieda képes csak megkülönböztetni az eredetit a licencelt terméktől, mivel ő hiperszenzitív érzékeléssel rendelkezik. Minden bizonnyal van különbség a kettő között, ez kétségtelen. Mindazonáltal az új cég tartja magát a megszokott minőséghez, persze most már magasabb áron.
A termékpaletta az anyagok terén nem változott.
Továbbra is kaphatók a hagyományos Fulltouch csomagok, a kalciummal adagoltak és a gipsz felhasználásával készültek. A Sejongmall csakúgy, mint elődje színes krétákat is árul, amelyek a gyerekek rajzművészetén kívül, a bonyolultabb differenciál-egyenletek felrajzolásához és szemléltetéséhez is elengedhetetlenek. Egy csomagban 72 kréta rejlik, ami 28-35 dollár körül szokott lenni az Amazonon, mivel a cég jobbára azon keresztül kínálja termékeit.
S, hogy mi lesz a hagyományos csúsztatható táblás, krétaporral telített levegőjű, oldschool atmoszférájú előadótermekkel? Takajaszunak nem lesz igaza, nem fog eltűnni, jó ideig még nem. A gazdaság résztvevői alapvetően behavioristák: ragaszkodnak. Olyan emberek – akik munkájuk minden percét a létező legprecízebben kell, hogy működtessék – szükségük van egy érzékeny és emberi oldalra. Mi más felelne meg ennek, ha nem a kréta, továbbmegyek, a kréták Rolls-Royce-a?!
Forrás:
No Comment