Az avarok Belső-Ázsiából jöhettek Magyarországra


A debreceni Déri Múzeum kiállításának sírrekonstrukciója egy Derecske-Bikás-dűlőn feltárt páncélos lovas harcos sírjáról (Hága Tamara ásatása és felvétele)
A debreceni Déri Múzeum kiállításának sírrekonstrukciója egy Derecske-Bikás-dűlőn feltárt páncélos lovas harcos sírjáról (Hága Tamara ásatása és felvétele)
Olvasási idő: 2 perc

Az avar kori elit genetikai kutatása során nyert legfrissebb eredmények arra utalnak, hogy a 6. században az emberiség történetének hihetetlenül gyors, óriási távolságú vándorlása mehetett végbe.

Az avarok csaknem 250 éven át uralták Közép-Kelet-Európa nagy részét. A HistoGenes nemzetközi tudóscsoport most közzétett vizsgálatai újabb bizonyítékkal szolgálnak arra, hogy az avarok inkább családi szerveződésben, és nem katonai alakulatként vándoroltak. Az biztos, hogy Ázsiából érkeztek a Kr. u. 6. században, arról azonban nem sokat tudunk, honnan származhatnak. Felmerült, hogy a Zsuanzsuan Birodalom leszármazottai, akiket Kína félelmetes ellenségeiként ismerünk, de az is, hogy egyes csoportjaik Közép-Ázsiából, illetve Kelet-Európából érkezhettek. A Kr. u. 560-as években létrehozott Avar Kaganátus központja a Kárpát-medencében volt. A tudományos viták ellenére eredeti hazájuk és származásuk máig tisztázatlan. A történelmi források elsősorban ellenségeiktől, a bizánciaktól származnak, akik az avarok hirtelen európai megjelenése után e félelmetes harcosok eredetén tűnődtek.

A történészek azon is töprengtek, hogy az avarok vándorlása egy jól szervezett népmozgás volt-e, vagy pedig a türkök elől menekülő szökevények csoportja telepedett-e le a Kárpát-medencében. A régészeti kutatások már korábban rámutattak számos párhuzamra a Kárpát-medence és az eurázsiai nomád leletek (fegyverek, edények, lószerszámzat) között. A Kárpát-medencét és Mongólia területét például összeköti egy közös hatalmi szimbólum, a nemesfémből készült, lunula alakú mellkasdísz. Azt is tudjuk, hogy a kengyelt az avarok terjesztették el tömegesen Európában. Ám a megegyezések ellenére, az avarokat nem tudjuk pontosan nyomon követni a széles eurázsiai sztyeppéken.

Egy nemzetközi tudóscsoport magyarországi embertani leleteket elemezve az avar elit genetikai eredetét Belső-Ázsia egy keleti régiójára vezeti vissza.

Illetve egyúttal megerősíti a magyar kutatók 2020-ban megjelent archeogenetikai tanulmányának eredményeit. A szélesebb adatbázisra és teljes genomi elemzésre épülő új tanulmány közvetlen genetikai bizonyítékot szolgáltat az emberiség történetének egyik legnagyobb, rendkívül nagy távolságot felölelő, gyors vándorlására. A most megjelent tanulmányban 66 Kárpát-medencei, a 4-8. században élt egyént elemeztek a kutatók, köztük a valaha felfedezett nyolc leggazdagabb, arany tárgyakkal együtt eltemetett avar előkelőségeket. A genetikai elemzések az ELKH BTK Archeogenomikai Intézetében kezdődtek, majd a lipcsei MPI EVA Archeogenetikai Osztályán folytatódtak, kiegészülve a harvardi laboratórium eredményeivel. A kutatók régiónkból az avar kori mintákon kívül más (szarmata és hun kori) csoportokat is vizsgáltak. Az elemzések során kapott genomszintű DNS-adatok határozott információkat szolgáltattak a népesség eredetéről. Az archeogenetikai eredmények történeti kontextusba helyezése pedig lehetővé tette, hogy a kutatók leszűkítsék az avar migráció pontos időrendjét is.

A Derecske-Bikás-dűlőn feltárt páncélos avar harcos sírja, amelyet in situ emeltek ki az ásatáson
A Derecske-Bikás-dűlőn feltárt páncélos avar harcos sírja, amelyet in situ emeltek ki az ásatáson

A vizsgálatok arra utalnak, hogy az avarok néhány év alatt több mint 5000 km-t tettek meg Mongóliától a Kaukázusig. Majd további tíz év múltán a mai Magyarország területén telepedtek le. Ez a migráció az emberiség történetének egyik leggyorsabb, nagy távolságú vándorlása.

Észak-Kelet-Ázsiához való egyértelmű genetikai kapcsolatuk és a Zsuanzsuan Birodalom bukásához köthető eredetük mellett azt is látjuk, hogy a 7. századi avar kori elit további 20-30%-a valószínűleg az Észak-Kaukázushoz és a kelet-európai sztyeppéhez köthető genetikai eredettel bírt. Ami közelebbi területekről is érkező migrációra utalhat – mondja Guido Gnecchi-Ruscone, a tanulmány megosztott elsőszerzője.

Szécsényi-Nagy Anna, a tanulmány másik elsőszerzője hozzáteszi:

A domináns kelet-ázsiai genetikai örökség megtalálható a Duna-Tisza közi központi avar települési terület több temetőjében is.

Az elsődleges települési régión kívül azonban nagy eltérést tapasztaltak a kutatók az egyének közötti keveredés mértékében, különösen a dél-dunántúli Kölked lelőhelyen.

A tanulmányban vizsgált lelőhelyek a Kárpát-medencéből, megjelenítve a vizsgált mintaszámokat temetőnként
A tanulmányban vizsgált lelőhelyek a Kárpát-medencéből, megjelenítve a vizsgált mintaszámokat temetőnként

Ez arra utal, hogy a bevándorló avar elit a heterogén helyi elit segítségével irányította a sokszínű lakosságot.



Previous Lidérc, a magyar démon
Next Iskolakezdés nyuszikkal

No Comment

Leave a reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

tizenöt + 11 =