Avar kori társadalom szerveződése családfakutatással

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatói az avar kori társadalom rokonsági szerveződését kutatták. A kutatók négy alföldi lelőhely temetkezéseit vizsgálták több mint 400 genetikai minta segítségével. A korábbi archeogenetikai témájú tanulmányokhoz képest jelentős újdonságnak számít, hogy az egyes lelőhelyeken teljes (valamennyi feltárt sírra, vagyis korabeli egyénre kiterjedő) mintavételre …

0 69
Share

Kora középkori temetőket vizsgáltak az Obtól a Volgáig a Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) kutatói. Az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézetében folytatott legújabb magyar őstörténeti vonatkozású archeogenetikai kutatások keretében a szakemberek a magyarság feltételezett vándorlási útvonalán található, különböző – régészeti, történeti, földrajzi – szempontok alapján a magyarokhoz kapcsolható temetkezéseket vizsgáltak. A legfrissebb eredmények szerint számos egyértelmű genetikai kapcsolat …

0 388
Share
A debreceni Déri Múzeum kiállításának sírrekonstrukciója egy Derecske-Bikás-dűlőn feltárt páncélos lovas harcos sírjáról (Hága Tamara ásatása és felvétele)

Az avar kori elit genetikai kutatása során nyert legfrissebb eredmények arra utalnak, hogy a 6. században az emberiség történetének hihetetlenül gyors, óriási távolságú vándorlása mehetett végbe. Az avarok csaknem 250 éven át uralták Közép-Kelet-Európa nagy részét. A HistoGenes nemzetközi tudóscsoport most közzétett vizsgálatai újabb bizonyítékkal szolgálnak arra, hogy az avarok inkább családi szerveződésben, és nem …

0 501
Share
A nyári viola titka: a szignáleffektus

Számtalan esetben rácsodálkozhatunk a természet, így a növényvilág jelenségeire. Ezek közül mindig az átlagostól, a megszokottól eltérők azok, melyek szinte biztosan megragadják a figyelmünket és beindítják a fantáziánkat. Ez a változatosság a mozgatórugója, már több évszázada, a nemesítők munkájának is. Mely jól bizonyítja, hogy nem mindig van szükség zárt, modern laboratóriumokra ahhoz, hogy valami újat, …

0 851
Share
Az ősi DNS-vizsgálatokra vonatkozó etikai irányelvek

Az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) kutatói is részt vettek az emberi maradványokon végzett az ősi DNS-vizsgálatokra vonatkozó etikai irányelvek megalkotásában. Az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont két kutatója, Bánffy Eszter és Szécsényi-Nagy Anna is részt vett abban a multidiszciplináris műhelymunkában, amelynek célja egy etikai útmutatás kialakítása volt. Ezek az etikai irányelvek világviszonylatban érvényesíthetők az emberi maradványokon végzett …

0 209
Share
Ikeradatbázis a Semmelweis Egyetemen

A világ egyik legnagyobb, orvosi vonatkozású, ikeradatbázisa jöhet létre a Semmelweis Egyetemen. Eddig ezer egy- és kétpetéjű, azonos vagy különnemű ikerpár csatlakozott a Semmelweis Egyetemen létrehozott Magyar Ikerregiszterhez. A cél az, hogy felvegyék a kapcsolatot Magyarország összes ikerpárjával. A populáció alapú hazai ikeradatbázis kialakításával tudományos területeken nyílik lehetőség új megfigyelések, eddig feltáratlan összefüggések felderítésére. Ezek …

0 204
Share
A kacsacsőrű emlős genetikai térképe

A kacsacsőrű emlős genomja pont ugyanolyan érdekes, mint maga az állat. Az nem újdonság, hogy a Föld egyik legkülönösebb állatának, a kacsacsőrű emlős genomját, azaz a teljes örökítő állományát már régóta vizsgálják. 2008-ban tudósok az ausztráliai Új-Dél-Walesből származó, Glennie nevű nőstény kacsacsőrű emlős (Ornithorhynchus anatinus) genomját elemezték. A kacsacsőrű emlős genetikai térképe már akkor is …

0 724
Share
A magyar mudik bundájuk változatos színe és mintázata miatt is különlegesek a genetikusok számára is.

A magyar kutyafajták közé tartozó mudik bundájuk változatos színe és mintázata miatt is különlegesek. Ez teszi őket nem csak a kutyatartók, de a genetikusok számára is érdekessé. A magyar mudik örök kíváncsi, rendkívül tanulékony ebek. Tekintetükkel és ugatásukkal határozottan képesek irányítani a rájuk bízott nyájat, ám igazi energiabombaként hűséges társat jelentenek a biciklisek, természetjárók számára …

0 843
Share
A halhatatlanságot a természet már feltalálta

Tudósok úgy vélik, ha megismerjük az öregedési folyamat elsődleges genetikai faktorait, az öregedési folyamat mechanizmusát, akkor befolyásolhatjuk a rátáját is. Az ELTE Genetikai Tanszékén folyó kutatások arra engednek következtetni, hogy elképzelhető az akár több száz éves emberi életciklus is. Vellai Tibor tanszékvezető egyetemi tanár szerint az öregedést a sejtes károsodások – például rossz szerkezetű, és ezért …

0 1.2k
Share
Magyarok és a földi evolúció

Az MTA-ELTE Lendület Evolúciós Genomika Kutatócsoport vezetője, Szöllősi Gergely János és kutatótársai DNS-szekvenciákban tárták fel az evolúció lenyomatait. Az örökítőanyag fajok közti átadásának emlékei olyan korokról is tudósíthatnak, melyekből nem maradtak fenn ősi élőlények fosszíliái. A földi élet történetéről kézzelfogható bizonyítékokkal egy nevezetes esemény, a körülbelül félmilliárd évvel ezelőtt bekövetkezett „kambriumi robbanás” utáni időszakból rendelkezünk. Ekkor jelentek …

0 555
Share