Seregélyek égi tánca


Olvasási idő: 3 perc

Talán ez a tánc a világ egyik legérdekesebb természeti jelensége.

Eddig még egy kutatónak sem sikerült megfejtenie. Mi lehet a seregélyek titka? A hideg elől menekülnek vagy ragadozók ellen próbálnak védekezni?

Mit tudunk a seregélyekről?

A seregélyek (Sturnus vulgaris) testhossza mintegy 20 cm, tollazata fényes és fekete, amit fehér pettyek tarkítanak az év bizonyos szakaszaiban. Az intelligens madarak közé sorolhatóak mivel különböző hangok utánzására képesek, köztük az ember beszédére is. Állandó élőhelyük Dél- és Nyugat-Európa, illetve Délnyugat-Ázsia. Eredetileg eurázsiai elterjedésű faj, de betelepítették Észak-Amerikába és Ausztráliába is. Az erősebb téli időjárással bíró vidékeken élő populációik vándormadárnak számítanak ezért, télen délre és nyugatra vándorolnak, és akár egészen az Ibériai-félszigetig vagy Észak-Afrikáig is elrepülnek.

Kifejezetten társaságkedvelő madarak, ezért akár több ezres csapatokban is vonulhatnak. Általában a ligetes, rétekkel tarkított tájat, erdők szegélyeit választja fészkelő helyéül. Akár homok- és löszfalakban kialakult gyurgyalag telepeken is fészkel. (Évente egy vagy két fészekaljat nevel fel.) Fészküket többnyire száraz fű, növényi szálak, falevelek és kevés szőr vagy toll alkotja. Általában 4-5 tojást találhatunk egy fészekben, amin éjszakánként csak a tojó ül, napközben viszont a hímmel felváltva kotlik.

A seregélyek (Sturnus vulgaris) testhossza mintegy 20 cm, tollazata fényes és fekete, amit fehér pettyek tarkítanak az év bizonyos szakaszaiban.

A vetési varjúhoz hasonlóan mezőgazdasági szempontból ellentmondásos megítélésű madár. A gerinctelen kártevők nagyfokú irtásával képesek segíteni a gazdákat, ugyanakkor ők maguk is kártevőnek számítanak, mivel a földeken legtöbbször a terméseket (többnyire gyümölcsöt, szőlőt) is megdézsmálják. Főleg bogyókkal táplálkozik, de a városok közelében előszeretettel fogyasztja dísznövények termését is.

A seregélyek teljes populációját a BirdLife International 2004-ben több mint 310 millió egyedre becsülte. Egy régebbi 2015-ös kutatás szerint a globális populáció 55 százalékát teszi ki az európai seregélyállomány, ami becslések szerint körülbelül 105 000 000-191 000 000. 2019-ben a 26. Európai Madármegfigyelő Napon nemzetközi viszonylatban 309 306 ilyen példányt figyeltek meg szerte Európában. Hazánkban szám szerint 163 587 darabot figyeltek meg. A hazai fészkelő állomány 710 000-990 000 párra volt tehető 1999-2002 között, de a következő években mérsékelt növekedést mutatott 2002 és 2015 között. Ez ahhoz vezetett, hogy a veréb- és cinegefajok után egyes területek leggyakoribb fészkelője lett Magyarországon.

Hazánkban szám szerint 163 587 darabot figyeltek meg
A seregélyek magyarországi elterjedése (2019.10.09)

Seregélyek tánca

A seregélyek égi tánca lélegzetelállító látvány. Közvetlenül alkonyatkor láthatjuk, amikor összegyűlnek az alvóhelyükön, ahol madarak ezrei harmonikusan mozogva, különböző alakzatokban táncolnak az égbolton. Repülés közben úgy tűnhet, mintha a seregélyek összefonódnának egymással és egy kidolgozott mintát követnének. Azonban a kecses mozgásuk nem minták alapján történik, hanem különböző külső körülmények – például ragadozó megjelenése – hatására. A táncuk olyan viselkedési séma, amelyet sok állatfajnál vehetünk észre. (Vadon élő állatok falkában, a halak rajban, míg a szarvasmarhák csordában közlekednek).

Egyik résztvevő sem határozhatja meg, pontosan merre haladjanak, azonban vannak olyan hatások, melyeket mindannyian éreznek valamelyik irányból, és a hozzá közelebbi madarak próbálnak a csapat belseje felé menekülni, ami végül hatással lesz a többiekre is.

Nem minden évben repülnek ugyanarra a helyre és az se biztos, hogy nagy számban találkozhatunk velük. De az Egyesült Királyság területén rengeteg olyan hely található, ahova évről évre újra visszatérnek. Például a Shapwick Heath Nemzeti Természetvédelmi Területen, Belfast környékén, Nyugat Wales-ban, Skóciában, az Attenboroughi természetvédelmi területen.

A seregélyek égi tánca lélegzetelállító látvány.

Miért alakul ki a madaraknál és állatoknál rajzásbéli viselkedés?

Az etológusok már régen tudják, hogy a csapatba rendeződés gyakorta komoly előnyt jelenthet gyengébb állatfajok számára. Elsődleges okai a ragadozókkal szembeni védelem, az éjszakai melegedés és a jó táplálkozási területekre vonatkozó információk megosztása. Mivel sok egyed van együtt, mozgásuk nehezebben választható el a többiekétől ezért a becserkészésük is nagyobb feladat. Ezenkívül rengeteg együtt mozgó állat a puszta tömegével is elbátortalaníthat egy támadót.

Az ilyen hatalmas, „önvédelemből” spontán létrejövő csapatokban azonban nincsenek irányító játékosok. Az egyedek saját fejük után mennek, miközben figyelik a többieket, és megpróbálnak a csapat védelmében maradni.

Az etológusok már régen tudják, hogy a csapatba rendeződés gyakorta komoly előnyt jelenthet gyengébb állatfajok számára.

A tudósokat évek óta elgondolkodtatja ez a jelenség.

De még mindig nem biztosak benne, hogyan tudnak a madarak ilyen egységesen repülni. Az utóbbi időszakban kamerák és számítógépek segítségével kezdték vizsgálni a jelenséget. A kutatások során meglepő felfedezést tettek, mert kiderült, hogy a repülési mintázat közelebb áll a fizikához, mint a biológiához. Azonban rengeteg rejtély maradt még tisztázatlan. A tudósok a vizsgálatok után úgy vélik, hogy az ilyen seregélycsapatok mozgása meglepően egyszerű modellel leírható. A résztvevőknek mindössze három alapvető szabályt kell betartania:

  • távolságtartás a szomszédoktól,
  • igazodás a szomszédok irányához,
  • igazodás a szomszédok sebességéhez.

Egy másik tanulmány szerint a seregélyek 6-7 társuk mozgását figyelik és a változásokra akár 100 milliszekundum alatt képesek reagálni. Ez egyensúlyt teremt az egyéni erőfeszítés és a csoport összetartása között. Arra is rájöttek, hogy az így kialakult rendszer méret független, vagyis végeredményben minden madár minden másik egyed mozgására reagál, akármekkora is a csapat. A rendszer mintha minden pillanatban kész volna az ugrásszerű változásra.

Az elmúlt néhány évtizedben óriási mértékben kibővült a seregéllyel kapcsolatos tudása a kutatóknak. A következő lépes, hogy megértsék mozgásuk működését, amit akár a közeljövőben felhasználhatnak majd robotrendszerek autonóm irányításának javítására is. Valószínűleg a jövő automata autóinak viselkedése a seregélyeken és azok táncán fog alapulni.



Previous Luciano Pavarotti, a világ egyik valaha volt legnagyobb tenorja
Next Nyerj ötven fát az egyetemednek!

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.