Új baktériumnemzetséget izoláltak és írtak le 


Új baktériumnemzetséget izoláltak és írtak le Siculibacillus lacustris néven, meghatározva annak teljes génállományát.
Olvasási idő: 1 perc

Új baktériumnemzetséget izoláltak és írtak le Siculibacillus lacustris néven, meghatározva annak teljes génállományát.

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem mikrobiológusai a Szent Anna-krátertóban találták a fent nevezett baktériumot. A Sapientia EMTE csíkszeredai Biomérnöki Tanszékén a mikrobiológiai kutatásokba bevont hallgatók több, a tudomány számára eddig ismeretlen új baktériumnemzetséget, illetve -fajt tenyésztettek ki és azonosítottak DNS vizsgálatok alapján, Máthé István egyetemi docens vezetésével.

A krátertóból most előkerült új nemzetség leírásához szükséges széleskörű biokémiai, molekuláris biológiai vizsgálatokat Felföldi Tamás mikrobiológus, az ELTE TTK Mikrobiológia Tanszék adjunktusa irányította. Az eredményeket pedig a szakterület egyik vezető tudományos folyóiratában közölték. Az új baktérium latin elnevezésében a „Siculibacillus” arra utal, hogy a pálcika alakú baktériumot, azaz bacillust Székelyföldről izolálták, a „lacustris” szó pedig a tavi eredetre vonatkozik.

Érdekesség, hogy a baktériumsejtek különleges csoportokat,

úgynevezett rozettákat képesek formálni, amelyek átlagosan 5–25 sejt által alkotott csillagszerű szerkezetet jelentenek.

Újdonságnak számít, hogy meghatározták a baktériumtörzs teljes génállományát. Ez elsőként történt meg Romániában izolált, újként leírt baktériumfaj esetében. A genetikai adatokat úgynevezett génbankokba, míg a baktériumtörzset nemzetközi (német és japán) törzsgyűjteményekbe helyezték el. Így mindezek a legszélesebb tudományos közösség számára is elérhetőek további vizsgálatok számára. A Szent Anna-tóból a tavalyi évben újként leírt Rhizobium aquaticum baktériumfajhoz hasonlóan a Siculibacillus lacustris baktérium is sokféle szerves anyag lebontására képes. Így minden bizonnyal szerepet játszik a krátertó tápanyag-körforgalmában, részt vesz a tóban lévő szerves anyagok szervetlen anyagokká való lebontásában (mineralizációjában).



Previous A vízipók tényleg csodapók
Next Debrecen - Tudományos kikapcsolódás a nyárra

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.