A vízipók tényleg csodapók


A vízipók tényleg csodapók
Olvasási idő: 2 perc

Az ötödik gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztiválon, a Kárpát-medencei Filmszemle keretében

Kriska György, az ELTE TTK Biológiai Intézet docensének alkotása, A vízipók tényleg csodapók bizonyult a legjobbnak.

Az először 2015-ben, Gödöllőn megrendezett Nemzetközi Természetfilm Fesztivál mára a régió egyik legnagyobb filmes, természet- és környezetvédelmi tematikus rendezvénye lett. Legfontosabb üzenete, hogy a természet- és környezetvédelem hatékonysága a civilizációnk fennmaradásának alapja. A fesztivál pályázataival minden művészeti ágban igyekszik megszólítani a profi és amatőr művészeket annak érdekében, hogy alkotásaikkal a környezetvédelem szempontjából mutassák be a körülöttünk lévő világ hétköznapi jelenségeit. A rendezvény ad otthont a Nemzetközi Természetfilm Szemlének és a Kárpát-medencei Filmszemlének is. A programot emellett minden évben művészeti produkciók, kiállítások színesítik. Az idei év kiemelt témája a víz volt, a fővédnök tisztét Áder János köztársasági elnök töltötte be.

A Kárpát-medencei Filmszemlén a természetfilmek kategóriájában Kriska György A vízipók tényleg csodapók című filmjének ítélték oda az első díjat.A Kárpát-medencei Filmszemlén a természetfilmek kategóriájában Kriska György A vízipók tényleg csodapók című filmjének ítélték oda az első díjat. A film a Magyar Média Mecenatúra program keretében készült és a Duna Televízión 2018. december 16-án mutatták be. A film rendező-operatőre az édesvízi gerinctelenek nemzetközileg elismert kutatója, az ELTE Biológiai Intézet docense. Saját búvárpók-tenyészetet hozott létre és erre alapozva több évig készített speciális akváriumi felvételeket a különös pók életmódjáról. A felvett akciójelenetek nem csak látványos, hanem gyakran kifejezetten mulatságos vagy drámai pillanatokat örökítettek meg.

Kriska György az ELTE Biológiai Intézetének docense, az MTA ÖK Duna-kutató Intézet tudományos főmunkatársa. Az egyetemen több mint 20 éve tanít biológia tantárgypedagógiát és édesvízi gerinctelen állatismeretet. Számos publikációja jelent meg a vizuális ökológia tárgykörében, szerzője a Springer kiadó gondozásában megjelent Freshwater Invertebrates in Central Europe című monográfiának. Tudományos érdeklődése elsősorban a poláros fényszennyezés és a poláros ökológiai csapdák vizsgálatára irányul.

A vízipók tényleg csodapók c. film, kétszer 25 percben, a búvárpók (Bundás és Csibész),

teljes fejlődési periódusát bemutatja a petéből való kibújástól egészen az ivaréretté válásig. Ez az időszak kora tavasztól késő őszig tart, melynek végén a pókok egy üres csigaházban elrejtőzve telelnek át. Tavasztól őszig a búvárpók élőhelye, a tó és ennek sokszínű gerinctelen élővilága is folyamatosan átalakul. Ez lehetőséget ad arra, hogy a „főszereplő” szemszögéből nyerjünk bepillantást az állóvízi életközösség állandóan változó varázslatos világába is.

A búvárpókkal való ismerkedés során felbukkannak a rajzfilmsorozat valóságos mellékszereplői (csibor bácsi, rák apó, hátonúszó, tegzesek, vízicsigák, vízibolhák, kandicsrák, kérészlárva, szitakötőlárva, botpoloska stb.) is, amelyek hol közömbös lakótársakként, hol pedig zsákmányállatként, vagy veszélyes ellenfélként kapnak szerepet a búvárpók kalandos élettörténetében.

A búvárpók sajnálatos módon hazánkban már jelentősen megritkult, természetvédelmi oltalom alatt áll. Életének látványos bemutatása talán hozzájárulhat ahhoz, hogy az élőhelyéül szolgáló tavacskák és lassúfolyású síkvidéki patakok is értékesebbnek tűnjenek a laikus nézők számára.

A természetfilm a Filmdzsungel honlapjáról elérhető.



Previous Szombathely lesz a Múzeumok Éjszakájának központi helyszíne
Next Új baktériumnemzetséget izoláltak és írtak le 

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.