A gímszarvas teljes genomjának leírása


Orosz László, az ELTE Genetikai Tanszékének professor emeritusa bejelentette, hogy elkészült a gímszarvas genomjának leírása.

Orosz László és Horn Péter, a Kaposvári Egyetem professzorának vezetésével, kizárólagosan hazai erőforrásokból, sikerült meghatározni a gímszarvas (Cervus elaphus) DNS teljes szekvenciáját. Ez csaknem az összes, körülbelül húszezer gén meghatározását, valamint a gének kromoszómák szerinti rendjét jelenti.

Ezzel a teljes DNS-szekvenálással elkészült a gímszarvas teljes genomjának leírása.

A genetikai mintát egy kapitális szarvasbika szolgáltatta, ami a Kaposvári Egyetem Vadgazdálkodási központjának telepén, Bőszénfán élt, természetközeli körülmények között. A tisztított DNS-t 74-szeres lefedettséggel szekventálták meg, majd átfedő szakaszokba rendezték.

Bana Nóra szerint az általuk készített gímszarvas genom szekvenciahelyességét a napokban egy független vizsgálat is megerősítette. Egy angol-újzélandi kutatócsoport által meghatározott, 38 ezer SNP (egyedi nukleotid polimorfizmus) rekombinációs elemzését tartalmazó nagy sűrűségű gímszarvas géntérképet hoztak tökéletes fedésbe a magyar kutatók által készített géntérképpel.

A kutatócsoport már rendelkezett a gímszarvas genom rekombináció alapú géntérképével, és ezt kombinálták egy közel rokon faj (a szarvasmarha, Bos taurus) teljes genom szekvenciájával. A térképezés során kiderült, hogy a géntérképi markerek sorrendje a gímszarvas és a szarvasmarha számos kromoszómájában megegyezett. Viszont más nagy szakaszokon szintenikus (a gének sorrendje azonos), megint másutt a közös Pecora őstől történt evolúciójuk elválása során rögzült inverziókat és transzlokációkat jelzett.

A képen elől az a 7 éves hím gímszarvas (Crot3016) látható, amelynek DNS-e alapján elkészült a faj genetikai térképe (Fotó: Orosz László).
A képen elől az a 7 éves hím gímszarvas (Crot3016) látható, amelynek DNS-e alapján elkészült a faj genetikai térképe (Fotó: Orosz László).

 

Az új ismeretek függvényében a genomtérkép folyamatosan bővíthető,

ami lehetővé teszi a hazai gímszarvas-populáció dinamikájának nyomon követését, további evolúciós vizsgálatok elvégzését is. De segíti a természetvédelem és a vadgazdálkodás munkáját is.

Vellai Tibor, az ELTE Genetikai Tanszékének vezetője szerint a kutatással olyan genetikai asszociációs vizsgálatok elvégzésére is lehetőség nyílik, amelynek révén felderíthető egyes gének szerepe az agancs egyes tulajdonságainak (pl. trófea értéke) meghatározásában. Az orvostudomány is profitálhat a kutatásból, hiszen az agancs növekedésének genetikai szabályozása közelebb vihet minket a csontritkulás, a szervfejlődés, a szöveti regeneráció vagy egyes tumoros folyamatok molekuláris hátterének pontosabb megértéséhez.

A gímszarvas genomjának feltárása több más hasonló, természetvédelmi célú kutatás sikeres elindításához jelentett és jelent bátorítást. A szarvas esetében alkalmazott genomdiagnosztika a vaddisznó állományok nyomon követésére is alkalmas lehet.

A szarvasokra jellemző hatalmas agancs mindig is kivívta az emberek tiszteletét és kíváncsiságát, nem véletlenül vált több nép mitológiájának szereplőjévé, köztük a magyar mitológiának is központi alakja a csodaszarvas.

 



Previous Magyarok és a földi evolúció
Next Április 11. a Magyar Költészet Napja

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.