Információk a nem-kódoló DNS-ről - TUDOMÁNYPLÁZA

A nem-kódoló DNS vizsgálata segít a gyógyszer-rezisztens prosztatadaganatok kialakulásának pontosabb megértésében. Ezt mutatták ki többek között az ELTE Fizikai Intézetének kutatói. Két nemzetközi kutatócsoport eltérő módszerekkel, de egymást megerősítve mutatott rá egy olyan mechanizmusra, amely fontos szerepet játszik előrehaladott prosztatadaganatokban, illetve a gyógyszeres kezelésekkel szembeni ellenálló képesség kialakulásában. Az egyik tanulmány vizsgálataiban az ELTE Fizikai Intézetének …

0 101
Share
Webszerverrel a gének nyomában - TUDOMÁNYPLÁZA

Az ELTE kutatói új géneket keresnek extrém élőhelyeken egy új eszközzel. Az ELTE PIT Bioinformatikai Csoportjának kutatói, Szalkai Balázs doktorjelölt és Grolmusz Vince professzor a „Genomics” folyóiratban megjelent cikkükben hozták nyilvánosságra a MetaHMM nevű ingyenes eszközt, amely nagy metagenomokban képes adott funkciójú, még ismeretlen géneket azonosítani, a mesterséges intelligencia eszközeit használva. A biotechnológia és az …

0 82
Share

Orosz László, az ELTE Genetikai Tanszékének professor emeritusa bejelentette, hogy elkészült a gímszarvas genomjának leírása. Orosz László és Horn Péter, a Kaposvári Egyetem professzorának vezetésével, kizárólagosan hazai erőforrásokból, sikerült meghatározni a gímszarvas (Cervus elaphus) DNS teljes szekvenciáját. Ez csaknem az összes, körülbelül húszezer gén meghatározását, valamint a gének kromoszómák szerinti rendjét jelenti. Ezzel a teljes DNS-szekvenálással …

0 90
Share
Magyarok és a földi evolúció

Az MTA-ELTE Lendület Evolúciós Genomika Kutatócsoport vezetője, Szöllősi Gergely János és kutatótársai DNS-szekvenciákban tárták fel az evolúció lenyomatait. Az örökítőanyag fajok közti átadásának emlékei olyan korokról is tudósíthatnak, melyekből nem maradtak fenn ősi élőlények fosszíliái. A földi élet történetéről kézzelfogható bizonyítékokkal egy nevezetes esemény, a körülbelül félmilliárd évvel ezelőtt bekövetkezett „kambriumi robbanás” utáni időszakból rendelkezünk. Ekkor jelentek …

0 144
Share
Az MTA egyik legfontosabb megállapítása, hogy a genomszerkesztés mint precíziós nemesítés alapvetően különbözhet a genetikailag módosított organizmusok (GMO) létrehozásától.

Ellenszavazat nélkül fogadta el a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöksége azt az állásfoglalást, amelyet a három élettudományi osztály, a biológiai, orvosi és agrárosztály, készített napjaink egy legfontosabb tudományos módszeréről, a gyógyítás és a mezőgazdaság előtt is óriási lehetőségeket nyitó genomszerkesztésről.  Az MTA egyik legfontosabb megállapítása, hogy a genomszerkesztés mint precíziós nemesítés alapvetően különbözhet a genetikailag módosított …

0 149
Share
Egyetlen farkaspopulációtól származnak a mai kutyafajták?

Amerikai kutatók szerint egyetlen farkaspopulációra vezethetőek vissza a mai kutyafajták, és az érintett farkasok nagyjából 40 ezer évvel ezelőtt léptek először interakcióba az emberrel. Egy tavaly megjelent tanulmány szerint a kutyák háziasításában két külön (egy európai és egy ázsiai) farkaspopuláció játszott szerepet. Egy másik elmélet szerint a háziasítás folyamata nagyjából 15 ezer évvel ezelőtt zajlott le Európában, …

0 261
Share
Macska evolúció és térhódítás - TUDOMÁNYPLÁZA - Élővilág

Az emberiség, történelme és fejlődése során, kétszer szelídítette meg a vadmacskát. Legalábbis ezt mutatja az eddigi legnagyobb léptékű genetikai kutatás. Az egyik a Közel-Keleten, a másik Egyiptomban történt. A közel-keleti termékeny félhold, a mezőgazdaság bölcsőjének lakói lehettek az elsők mintegy 9 ezer éve, akik a vadmacskát sikerrel háziasították, majd néhány ezer évvel később a macskák az ősi Egyiptomból terjedtek …

0 300
Share
Óriásvírusok vizsgálatát végzik az ELTE kutatói

Az Antarktisz száraz völgyeiben, Alaszkában és a Mojave sivatagban is találtak az ELTE kutatói óriásvírusokat. Ezeket az általuk fejlesztetett bioinformatikai eszközzel vizsgálják, mert van néhány nagyon száraz, hideg, hó és jég nélküli völgy az Antarktiszon, ahol állandóan erős szél fúj. Az innen származó talajmintákban találtak az ELTE PIT Bioinformatikai Csoportjának kutatói óriásvírusok jelenlétére utaló jeleket. A 0,5 …

0 124
Share
Eltérő DNS-szakaszok kínai és európai emberek bélflórájában

Az ELTE PIT Bioinformatikai Csoport kutatói olyan rövid DNS szakaszokat találtak, amelyek gyakorisága jelentősen különbözik kínai és európai emberek bélflórájában. A különbségek leírásával lehetőség nyílhat a bélflórát osztályozó egyszerű diagnosztikai eszközök kifejlesztésére. Az eredményeket bemutató tanulmány a BBA General Subjects folyóiratban jelent meg. Néhány évtizeddel ezelőtt a kutatók úgy gondolták, hogy az ember génállománya önmagában határozza …

0 114
Share
Emberi embriók - A génszerkesztés a DNS, az összes genetikai információt tároló makromolekula manipulációja.

Emberi embriók génszerkesztéséhez kaptak engedélyt brit kutatók. Az első bejelentett génszerkesztéseket Kínában végezték, ahol a vérképzési rendellenességgel kapcsolatos problémákat orvosoltak. A BBC hírportáljának tudósítása szerint a londoni Francis Crick Intézetben induló munka célja az emberi élet legelső napjainak komolyabb megértése. A kutatók a megtermékenyítés utáni első hét napban végzik a kutatásokat, de a szerkesztett, génmódosított embriókat nem ültethetik …

0 131
Share