Híres tudós édesanyák


Híres tudós édesanyák
Olvasási idő: 4 perc

Május első vasárnapja anyák napja. Cikkünk egy rendhagyó megemlékezés, amelyben olyan híres tudós édesanyák szerepelnek, akiknek kiemelkedő teljesítményt nyújtottak a gyermekeik is.

Először is fontos tisztázni, hogy a régebbi évszázadokban oktatásban általában csak az egyházi hierarchia tagjai, illetve az arisztokrácia fiú gyermekei részesültek. A nőknek többnyire sem a középkorban, sem később nem volt hivatalos lehetőségük arra, hogy tanuljanak. Hogyan is lehettek volna így tudós édesanyák? A társadalom a hagyományos szerepvállalást, az otthoni asszonyi munkát és a családi élettel való foglalkozást preferálta. Azok a nők, akik tanulni akartak vagy tudtak, általában magánoktatást kaptak, esetleg különböző szerzetesrendeknél tanultak, de közel sem mindig felsőfokon.

Ráadásul a lányok iskoláztatásának története világszerte nagyon eltérő.

Továbbá az iskoláztatás a férfiak és a nők esetében is csak az elmúlt néhány évszázadban vált általánossá. A fellelhető dokumentumok is elég vegyesek e tekintetben. De mindig akadnak kivételek már akár az ókortól is, mint az alexandriai Hüpatia. (De a sztorinak csúnya vége lett. Brutális gyilkossággal meg minden.) A középkorban állítólag Christine de Pizan volt az első női udvari írnok, aki 1364-ben született Velencében. Taníttatási lehetőségét apja biztosította és a későbbi férj is támogatta. Olykor az első feministaként emlegetik, aki A Három erény könyve c. művében gyakorlati útmutatót ad a nők számára önmaguk, otthonuk, férjük földjének és üzleti ügyeinek gondozásához.

Bettisia Gozzadiniről azt tartják, hogy ő az első nő a történelemben, aki egyetemi tanári posztot töltött be. A legenda szerint férfinek öltözve álruhában járt a bolognai egyetem jogi karára, de aztán – nem igazán világos hogyan – mégis nőként tanított. Vicces, hogy az írások szerint függöny mögül tartott előadást, nehogy elvonja hallgatói figyelmét. Egyesek szerint megdöbbentően szép volt és Bologna városa szerint 1242-re Gozzadini szónoki képességeit széles körben ünnepelték.

De sem ő, sem mások, sem az első olyan írónő, aki saját szerzőségű nyomtatott könyvvel rendelkezett (Julian of Norwich 1342(?)-1416) esetében nem tudunk gyerekekről. Ami nem meglepő, mert az apácazárdákban és szerzetesrendeknél való tanulás ezt nyilvánvalóan nehezen tette volna lehetővé.

A tudós édesanyák ünneplése érdekében azonban térjünk gyorsan vissza azokba a korokba, amikor már legalább tanár lehetett egy nő és a tudományos karrierje mellett arra is képes volt, hogy felismerje gyermeke zsenialitását és segítse annak előmenetelét. Igazi híres tudósasszonyt, híres tudós gyermekkel ebben az esetben sem egyszerű találni, de azt feltételezzük, hogy az idő előrehaladtával egyre könnyebb lesz majd.

Természetesen a legismertebb sikeres anya és sikeres gyerek kapcsolat Marie Curie és idősebbik lánya.

Bizonyára mindenki által tudott, hogy Marie Curie kétszer kapott Nobel-díjat. Először 1903-ban fizikai Nobel-díjjal tüntették ki, amit férjével, Pierre Curievel és Henri Becquerellel együtt kaptak az uránium spontán sugárzásának felfedezéséért. A második Nobel-díjat 1911-ben kapta, ezúttal a kémiai Nobel-díjat, amit a rádium és a polónium felfedezéséért ítéltek oda.

Marie Curie és lányai, Irène és Eve, egy padon ülve a kertben, 1905 © Curie Joliot-Curie Egyesület, Ismeretlen fotós
Marie Curie és lányai, Irène és Eve, egy padon ülve a kertben, 1905 © Curie Joliot-Curie Egyesület, Ismeretlen fotós

Az elsőszülött Curie-lány, Irène 1925-ben doktorált a szülei által felfedezett polónium alfa-sugárzásának témakörében, atomfizikus és fizikakémikus tudós vált belőle. 1937-ben a Sorbonne Természettudományai Karán lett előadó, majd professzor, mint édesanyja. De már 1935-ben kémiai Nobel díjat kapott. Ismert mondása: „Egy zseni gyermekének lenni sem könnyű, de kettőének…”

Marie Curie és Irène Joliot-Curie a Radium Intézetben, 1922 © Curie Joliot-Curie Egyesület
Marie Curie és Irène Joliot-Curie a Radium Intézetben, 1922 © Curie Joliot-Curie Egyesület

Marie Skłodowska-Curie és lánya, Irène Joliot-Curie az egyetlen anya-lánya páros a történelemben, akiket Nobel-díjjal jutalmaztak. Mindketten tudós édesanyák. De ez a szülői lánc nem állt meg. Irène lánya Hélène Langevin-Joliot francia atomfizikus, aki még 96 évesen is aktív, és fia Yves is asztrofizikus.

A sorsok összefonódnak.

Az életnek pedig igenis van humora, hiszen Hélène Langevin-Joliot férje Michel Langevin, a híres fizikus Paul Langevin unokája. Ez elsőre nem lenne akkora izgalom. De, ha tudjuk, hogy Marie Curie a férje tragikus halála után szerelmi viszonyba bonyolódott a boldogtalan házasságban élő négygyerekes Paul Langevinnel, na akkor már egészen más a helyzet. Hangos vircsaft volt ez az akkori sajtóban és még egy érzelmes, de vértelen párbajra is sor került.

Folytathatjuk? Pierre Joliot-Curie (Párizs, 1932) Marie Curie unokája, a fotoszintézisre szakosodott biológus – nagyanyját idézve – azt mondja, hogy a kutatás az utolsó kalandforma, amely az ember számára megmarad. Érdekesség, hogy Marie Curie nem volt elégedett a párizsi iskoláztatással, ezért eleinte lányai otthoni oktatásban részesültek. A hatékonyság érdekében csatlakozott egy olyan tudósokból álló csoporthoz, akik egymás gyerekeit oktatták. Ő fizikát tanított. De emellett arról is gondoskodott, hogy lányai mindenféle fizikai tevékenységet végezzenek (túrázástól az akrobatikáig) az egészségük érdekében.

A Nobel-díjas Dorothy Crowfoot Hodgkin 2020-ban meghalt fia, Luke Hodgkin matematikus volt és a londoni King’s College matematika tanszékén dolgozott ötven évig. Topológiával, kohomológiával és a differenciálegyenletek globális elméletével foglalkozott.

Rosalyn Sussman Yalow volt a második nő, aki elnyerte az orvosi Nobel-díjat. Állítólag nem hitt abban, hogy „kiegyensúlyozza karrierjét az otthoni életével”. Ehelyett, inkább az otthoni életét vitte a munkahelyére. Bár a hagyományos háziasszonyi szerepet prioritásnak tekintette, illetve az anyasággal és a feleség szereppel kapcsolatosan is hagyományosan gondolkodott, azt is lépten-nyomon szorgalmazta, hogy több nő legyen a tudomány területén. „Csak az esélyegyenlőséget kérem, hogy azok, akik szeretnének, elérhessék a csillagokat.” Fia Benjamin Yalow programozó, míg Dr. Elanna Yalow Ph.D. fokozattal rendelkezik oktatáspszichológiából.

A tudományban az egyetlen különbség a férfiak és a nők között az, hogy a nők szülik a babát. Ez megnehezíti a nők dolgát a tudományban, de… ez csupán egy újabb leküzdendő kihívás. Rosalyn Sussman Yalow

Rosalyn Yalow, aki kifejlesztette a radioimmunoassayt, a vérben lévő anyagok koncentrációjának mérésére szolgáló módszert. Fotó: US Information Agency
Rosalyn Yalow, aki kifejlesztette a radioimmunoassayt, a vérben lévő anyagok koncentrációjának mérésére szolgáló módszert. Fotó: US Information Agency

Nos, roppant elgondolkodtató, hogy az irodalmi és béke Nobel-díjakat leszámítva, hány nő kapott tudományos területen Nobel-díjat, és közülük hány volt gyermektelen (legalább a fele).

Bátran kijelenthetjük, hogy a tudós édesanyák ritkák. A gyereknevelés és az anyaság tehát nehezített pálya, de nem lehetetlen, ha van hozzá erő, idő vagy partner. Mindenesetre ezek az anyák (és az összes többi is) akkor is rendkívüliek, hiszen a szeretet, az anyai példa és támogatás elengedhetetlen egy inspiráló szülő-gyerek kapcsolat esetén.

Ugyan, nem kell mindenkinek tudósnak lennie, de azt jó tudni, ha a világ számára valaki csak egy egyszerű anya, az a gyerekei számára – legalább tinédzserkorig – akkor is maga a világ. Tehát boldog anyák napját minden édesanyának.



Previous Business Intelligence alapú döntéstámogató rendszer
Next Gépi tanulás algoritmusok használata a sportfogadási stratégiákhoz

No Comment

Leave a reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

4 × három =