Az első magyar hangyanév-katalógus


Az első magyar hangyanév-katalógus
Olvasási idő: 2 perc

„Aminek nincs neve, az nem is létezik, vagyis nem tudunk róla beszélni. Ez volt a fő indoka a magyar hangyanév-katalógus megalkotásának” – vallja a vállalkozásban részt vevő Csősz Sándor, az ELKH Ökológiai Kutatóközpontjának (ÖK) Ökológiai és Botanikai Intézetének kutatója.

Mindeddig a hazai hangyafajok csak egy kis részének volt magyar megnevezése, és ezek között is zavar uralkodott. Hiszen e nevekkel többnyire alkalomszerűen ruházta fel őket valaki, ráadásul számos esetben ugyanaz a faj több különböző néven is ismeretes volt. Rendet kellett tehát tenni a hangyafajok elnevezései között, hogy végre magyar nyelven is ökológiai jelentőségéhez méltó szakszerűséggel lehessen értekezni a rovarok e népes családjáról! Méghozzá közérthetően.

Ezért az ÖK kutatói elkészítették az első magyar hangyanév-katalógust

Hazánk területén ma már nemcsak hogy 126 különböző hangyafaj képviselőivel, köztük zsellér- és szultánhangyával találkozhatunk, de mostantól valamennyi fajt a tudományosan hitelesített elnevezésen túl magyar névvel is illethetjük. A hangyafélék családja talán a legismertebb, a legtömegesebb és az egyik legnagyobb ökológiai jelentőségű rovarcsoport. Ennek ellenére a legtöbb magyarországi fajnak eddig nem volt egyedi és következetes megjelölése nyelvünkben. Az ELKH Ökológiai Kutatóközpontjának (ÖK) munkatársai most orvosolták ezt a hiányosságot: a korábban magyarul el nem nevezett fajoknak nevet adtak, továbbá felülvizsgálták és szabadon elérhető katalógus formájában összegezték az összes hazai hangyafaj köznyelvi nevét.

A magyar nevek kiválasztásakor fontos szempont volt az egyszerűség, ugyanakkor a tudományos névadás szabályait is figyelembe vették.

Az élőlénynek tudományos (latin) megnevezése rendesen két tagból áll: az első tag a faj feletti rendszertani kategóriát, tehát növényeknél a nemzetséget, állatok esetében a nemet azonosítja, míg a második tag nevezi meg a fajt. Ugyanez jellemző az újonnan megalkotott magyar hangyanevekre is, csakhogy nyelvünk sajátosságai miatt éppen fordítva. A bütyköshangyák nemén belül például megszületett a közönséges, illetve a hegyi bütyköshangya név is.

Tudományos igénnyel alkottuk meg a magyar hangyanevezéktant, miközben az elsődleges célkitűzésünk a használhatóság és az érthetőség volt – mondja Csősz Sándor. Még a szavak hangtani jellemzőit is figyelembe vettük, hogy a nevek könnyen kimondhatók legyenek.

A katalógus mind a 126 hazai hangyafaj nevét tartalmazza, emellett szerepel benne 238 gyakran említett, de külföldön honos faj új magyar elnevezése is. A kutatók a legkülönfélébb szövegekben igyekeztek felkutatni a hangyafajok valamennyi, magyar nyelven hozzáférhető említését. Ha pedig olyan fajt regisztráltak, amelyiknek még nem volt általánosan elfogadott magyar neve, akkor adtak neki.

A hangyanév-katalógus jelentőségét a hangyák ökológiai fontossága adja.

A hangyák rendkívül dominánsak a természetben. Bár csak 126 fajuk él Magyarországon, de ezek egyedszáma elképzelhetetlenül nagy – érvel Csősz Sándor. Nemcsak sokan vannak, de kis méretük dacára az általuk alkotott biomassza is hatalmas. Becslések szerint, ha képesek lennénk egy élőhelyről begyűjteni az összes rovart, akkor minden tíz kilogramm rovarból három-négy kilót a hangyák tennének ki.

Ebből látszik, hogy milyen sokan vannak: a 126 hazai hangyafaj teszi ki a magyar rovarbiomassza harmadát. Miközben a többi 27 ezer rovarfaj osztozik a maradék kétharmadon. Világszerte több mint 16 ezer hangyafajt írtak már le. De a számuk folyamatosan nő, ahogy napról napra újabb fajokat fedeznek fel. A hangyák minden szárazföldi ökoszisztémában a legtömegesebb rovarcsoportot alkotják. Még a trópusi esőerdőben is, ahol a hozzájuk hasonlóan nagy kolóniákban élő termeszek is igen nagy súllyal vannak jelen. Az újonnan elkészült, tudományos igényű regiszter segítségével immár a magyar nyelven belül is elnyerhetik az őket ökológiai súlyuk szerint megillető helyet.

A hangyanév-katalógus jelentőségét a hangyák ökológiai fontossága adja.



Previous Méhlegelő? Beszéljünk róla szakszerűen!
Next Mi az a body shaming és mit tehetünk ellene?

No Comment

Leave a reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük