Érettségi tételek: Vajda János – Tájköltészet, allegorikus költészet


Érettségi tételek: Vajda János - Tájköltészet, allegorikus költészet
Forrás: oszk.hu
Olvasási idő: 3 perc

Újabb magyar érettségi tételt kaptunk, amit kollégánk szerkesztése után adunk közre.

Vajda János (Pest, 1827. május 7. – Budapest, Erzsébetváros, 1897. január 17.) Vajda János eredetileg hírlapíró, de költészete hidat képez Petőfi és Ady költészete között. Petőfihez köti a kor, mivel a XIX. században élet, a szabadságharc és bukásának megélése. Továbbá Vajda Jánosról tudhatjuk, hogy Petőfi volt a példaképe. Ady Endrét pedig hasonlóan modern világlátásával és nyelvezetével előzi meg, így a szimbolizmus előfutárának tekinthető. De még nem nevezhető teljesen szimbolista költőnek, mivel verseit megmagyarázza. Költői képekben gondolkodik.

Végigélte a tipikus magyar költői sorsot. Költészetéről és magánéletéről is sokáig a sikertelenség mondható el. Magánéletében a viszonzatlan szerelem teszi sikertelenné, hiszen élete egyetlen szerelme Gina, nem is tudott a szerelmes poéta érzelmeiről. Elvesztése ürességet hagy életében, soha senkit nem tud már úgy szeretni, mint őt. 53 évesen ugyan feleségül veszi a 19 éves Bartos Rozáliát, de a házassága maga volt a pokol, noha a költő a megváltást várta tőle. A nő könnyelmű életet élt, ezért Vajda kiutasította lakásából. Költészetének sikertelensége abból ered, hogy az elmélkedő költő, más eszméket vall. A polgári haladást, fejlődést helyezi előtérbe, ami szintén Ady Endre előfutárává teszi. Forradalmi a költészetét talán ez utóbbiak miatt nem ismerik el. Szerelmi, természeti és filozófiai költészete is jelentősen eltér korának uralkodó ízlésétől. A valláserkölcsi megfontolások idején megteremtette a felfokozott érzéki vágy líráját, amiben álmokat, látomásokat festett. Útkeresése a keresztény, pozitivista, materialista, panteista felfogások között vívódó kétellyel van fűszerezve. Nyelvezete, képei olyan eredeti személyiségre vallanak, aki vállalta a túlzást, a szélsőséges megfogalmazásokat. Nem véletlen, hogy világa a szimbolizmus előfutárának bizonyul és Ady joggal látja benne elődjét.

Modernség jelenik meg Vajda János tájköltészetében.

Eddig a táj idézett meg egy érzést, amit a költő versbe foglalt, most azonban az érzéseihez kapunk egy tájat, ami nem valóságos, hanem lelki táj. A vaáli erdőben című verse ifjúságát, gyermekkorát idézi, a soha vissza nem hozható boldogság jelképeként. A táj a békét sugározza, ahova menekülhet a társadalom elől. Megjelenik a versben a magány is, amire a lelke vágyik. A költői én belesimul a természetbe, szeretne a körforgásban részt venni. Eufémizmussal fejezi ki a halált, ami így az elalvással lesz egyenlő. Az élet kettős célja, hogy tudjuk miért éltünk és megbarátkozzunk a halállal. A versben önmagát akarja meggyőzni, hogy a halál nem rossz, hanem megváltás. Létösszegző versnek tekinthető, melyben önmagát, magányosságát jellemzi. Nem adatik meg neki, hogy nyugalomban éljen, nem jött el a megváltás.

A Nádas tavon egy szép, valóságos tájból indul ki, majd átmegy egy látomásos tájba. Közben a költő felteszi a nagy kérdést, hol a földi élet vége. Amit látunk az valóság, vagy álom? A vers elején a csónak mozgása, a lengés a vers végén a költő lelkének mozgásába megy át, „ring egy méla sejtelemben” mely egy másik dimenziót és a halált jelenti. Nem tudja eldönteni, hogy mi az igazi, a valóság, és mi az, ami visszatükröződik.

A Sirámok című versében a táj a lélek bánatának kivetülése.Az érzéseit képekben jeleníti meg. A legnagyobb filozófiai kérdést teszi fel: miért kell megszületni, ha úgyis meghalunk? „Mért születni, minek élni?…” A „rejtett bánat” az életben a halál, amivel mindenki tisztában van, de nem meri kimondani. A költő szerint az élet: születés, szenvedés és halál. A vers és Vajda egész költészetének kulcsszava a bánat.

Allegorikus költészete legegyszerűbben úgy magyarázható, hogy másról szól a vers, mint amit konkrétan olvasunk.

Mindig van egy jelentés és egy mögöttes jelentés. A virrasztók is egy ilyen vers. A vers jelentése, hogy a hivatalos virrasztók virrasztanak a halott mellett, mert attól félnek, hogy a tetszhalott felébred, és nem tudnának segíteni rajta. A mögöttes jelentése viszont az, hogy a költők virrasztanak a nemzet felett, nem adják fel a reményt. A magyarok nem törődnek azzal, hogy megbukott a szabadságharc, csak a költők harcolnak a hazáért és próbálják feléleszteni.

Az üstökös című verse majdnem szimbolista, csak a végén magyarázza, hogy mi az üstökös. Az üstökös egyenes pályán fut, a totális magányt és kitaszítottságot jelenti, senkihez sem tartozik és ez Vajda életérzése is. Vannak olyanok, akik képesek kiszakadni a tömegből, önállósodnak, de ennek magány és pusztulás a vége. Vajda meri vállalni az önállóságot, a társtalan egyedüllétet, de nagy költővé válik, mert ki mer törni, mert más, mint a többi.

Vajda életében a legutolsó esztendők meg is hozták az elismerést.



Previous Vajon léteznek (még) fekete tigrisek?
Next A tengerek rejtelmeiről mit tudsz? Kvíz

No Comment

Leave a reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.