Nők a Tudományban Kiválósági Díj


Nők a Tudományban Kiválósági Díj
Olvasási idő: 2 perc

Agrártudományok, információs technológia és műszaki tudományok területén kiemelkedő kutatónők kaptak Nők a Tudományban Kiválósági Díjat.

A Nők a Tudományban Egyesület 2013-ban alapította a Nők a Tudományban Kiválósági Díjat, amelyet idén a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szakmai közreműködése mellett az Unesco Magyar Nemzeti Bizottság védnökségével ötödik alkalommal adtak át. Az elismerés odaítéléséről egy tudományos szakmai bizottság döntött, a pályázatok elbírálását az MTA Testületi Titkárság segítségével végezte el az egyesület. Nőnap alkalmából a Nők a Tudományban Egyesület életműdíjjal tüntették ki Barnabás Beáta Széchenyi-díjas kutatót, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettesét is a Magyar Tudományos Akadémián.

A Nők a Tudományban Kiválósági Díjat olyan fiatal kutatónők nyerhették el, akik kimagasló tudományos eredményeik mellett részt vállalnak a műszaki és természettudományos pályák népszerűsítésében, illetve inspiráló példát mutatnak a pályaválasztás előtt álló lányoknak.

Az idei díjazottak balról jobbra: Gazdag-Tóth Boglárka, Halász Júlia, Barnabás Beáta, Stenger-Kovács CsillaFotó: mta.hu / Szigeti Tamás
Az idei díjazottak balról jobbra: Gazdag-Tóth Boglárka, Halász Júlia, Barnabás Beáta, Stenger-Kovács Csilla  Fotó: mta.hu/Szigeti Tamás

Gazdag-Tóth Boglárka, a Szegedi Tudományegyetem Számítógépes Optimalizálás Tanszékének tudományos főmunkatársa a megbízható globális optimalizálási módszerek fejlesztése terén végzett információs technológiai kutatásaiért vehette át a díjat. A kutatónő főként versenyhelyzetben lévő vállalatok és vállalatláncok elhelyezésének optimalizálásával foglalkozik, de eredményei nem csak az ipari szereplők számára hasznosak, hiszen az optimalizálás átszövi az élet minden területét.

Agrártudományok kategóriában Halász Júlia, a Szent István Egyetem Kertészettudományi Kar Genetika és Növénynemesítés Tanszékének egyetemi docense lett díjazott. Munkája során a gyümölcstermő növények genetikai vizsgálatával foglalkozik és a gyümölcsfák – kajszi, mandula, alma, cseresznye – termékenyülési viszonyainak molekuláris hátterét vizsgálja. Az általa azonosított mutációk megismerésével és egy ez alapján kidolgozott speciális eljárás 4-5 évvel korábban segít eldönteni, hogy a leendő kajszifajta önmeddő vagy öntermékenyülő lesz-e. Az ilyen növénynemesítési kérdések világszerte gazdasági és élelmezési szempontból is kiemelt jelentőségűek.

A ünnepélyes eseményen a Nők a Tudományban Egyesület életműdíjjal tüntette ki Barnabás Beáta Széchenyi-díjas kutatót, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagját és főtitkárhelyettesét a magyar tudományos életben betöltött tevékeny szerepéért. Életműdíjat eddig egyetlen alkalommal ítélt oda a szervezőbizottság, akkor Hargittai Magdolna akadémikus vehette át az elismerést.

Műszaki tudományok kategóriában Stenger-Kovács Csilla munkásságát ismerték el a díjjal. A Pannon Egyetem Mérnöki Kar Környezettudományi Intézetének egyetemi docense a kovaalgák szakértője. Ezek a mikroszkopikus szervezetek kiváló indikátorai a környezetben bekövetkező változásoknak, így folyamatos vizsgálatuk kiemelt fontosságú. A korábban Mestertanár Aranyéremmel is kitüntetett kutatónőnek különösen a szikes tavakban előforduló kovaalgák és az összetételüket meghatározó környezeti tényezők vizsgálatában vannak elévülhetetlen érdemei. (A kovaalgák jelentőségéről ebben a cikkünkben is lehet olvasni.)

A díjazottakat Bokor József, az MTA rendes tagja és természettudományi alelnöke, Groó Dóra, a Nők a Tudományban Egyesület elnöke, Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke, illetve Hargittai Magdolna akadémikus, a Nők a Tudományban Kiválósági Díj 2017 fővédnöke köszöntötte.



Previous Programok március 15-ére
Next Csimpánzok tanítják a gépeket

No Comment

Leave a reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

17 − 5 =