Babarózsa, pünkösdi rózsa, bazsarózsa? Melyik az?


Babarózsa, pünkösdi rózsa, bazsarózsa? Melyik az?
Olvasási idő: 4 perc

Habár ezekről a rózsafélékről mindenki sokat hallott már, sokszor megfigyelhető az összetévesztésük. Nagy a kavarodás ezen a téren.

Gyakran tévesztik össze ezt a két rózsafélét azok, akik nem túl otthonosan mozognak a kertészet világában. A lényeg, hogy a bazsarózsát azért hívják pünkösdi rózsának, mert májustól júniusig virágzik és virágzási időszaka általában telibe kapja pünkösd ünnepét. A babarózsa meg a pünkösdi rózsa (bazsarózsa) viszont teljesen különböző növények. Ez a két virág a kertünk ékessége lehet. Ha megfelelően gondozzuk  őket mindenki csodájára járhat szépségüknek.

Cikkünkből megtudhatja, mik a főbb különbségek a két rózsaféle között, és azt is, hogyan kell gondozni őket, hogy igazán színpompássá tegyék a kertet.

Babarózsa (Prunus triloba)

Állítólag a babarózsa Kínából származó, a rózsafélék családjába tartozó, lombhullató cserje, amely április végén, május elején borul virágba. Telt, rózsaszín virágait – még lombfakadása előtt – április végén, május elején hozza a vesszők teljes hosszában. A babarózsa másik ismert neve mandularózsa vagy szilvarózsa. Ez utóbbi a szilvanemzetségbe tartozásra utal. Látványra és illatra is gyönyörű.

Sok pici virága lesz, amik közel helyezkednek el egymáshoz, így messziről egy hatalmas és dús virágáradat látható. Igen, már messziről látható, mert másfél-kétméteres magasságúra is megnő. A babarózsa sötétbarna vesszőin sok-sok háromhasábú levél bújik meg a virágok között. Telepítésekor érdemes nagy és különálló helyet választani neki, hogy maximálisan érvényesüljön páratlan szépsége.

A babarózsa teltvirágú fajtája a legtöbb kertben megtalálható és igen nagy népszerűségnek örvend a kerttel rendelkezők körében. Sarjas szaporodásának köszönhetően akár kis „virágerdőt”, sövényt vagy falat is alkothat. De nyíratlanul is jól tartja a formáját.

Fa vagy sövény alakra is formálható.

Ha a virágzás után levágott hajtásokat földbe dugjuk, azok nagy eséllyel meggyökeresednek. Tőosztással szaporítható. Erre a kora őszi időszak a legmegfelelőbb.

Virágzás után érdemes metszeni. Ekkor az elvirágzott vesszőket metsszük vissza az alsó, zölden kihajtó rügyekig. Így a következő évben majd erős új hajtásokat hoz a növény, amik gazdagon fognak virágozni. A virágait a rovarok is előszeretettel látogatják.

Szereti a napot, a félárnyékot. Árnyékban is megmarad, de nem fog erőteljesen virágozni. A jó hír, hogy a talaj minősége nem fontos számára csak a jó vízáteresztő képesség fontos. Még a meszes talaj sem akadály a babarózsa számára. Sőt, a városi poros, szennyezettebb környezet sem tántorítja el a virágzástól. 

Sajnos előfordulhat, hogy a monília megtámadja, ha az időjárás alkalmas a gombák szaporodására. Ha virágzás idején hideg és nedves az időjárás, a fertőzés veszélye különösen megnő. Ez a betegség akkor ismerhető fel a növényen, ha virágai barnásak lesznek, gyorsan elszáradnak és a hajtásokon is észrevehető a gomba. Érdemes a moníliával fertőzött részeket eltávolítani. Emellett hasznos a virág nyílásakor monília elleni szerrel lefújni a rózsát.

Mivel nem igényel sok vagy különleges törődést, így kezdő kertészeknek is remek választás. 

Bazsarózsa (Paeonia)

Ez a virág is Kínából származik. Sőt Kínában nemzeti virágnak is tekintik, a Virágok királya néven is emlegetik. A késő Csing-dinasztiában a bazsarózsát Kína nemzeti virágának mondták, majd 1985 májusában a pünkösdi rózsát a tíz legszebb kínai virág egyikének választották. Egyedülálló, Kínára jellemző, fás, értékes virág, több ezer éves természetes növekedéssel és több mint 1500 éves mesterséges termesztési történelemmel. Latin nevét Apollón Paionról, az istenek orvosáról kapta. Gyökerének görcsoldó főzetét egykor epilepszia gyógyítására használták.

Úgy tartják, hogy a kínai bazsarózsa már 724-749-ben elkerült Japánba, ahova Kúkai vagy az egyik őt követő szerzetese vitte a virágot. 1330 és 1850 között Franciaország már komoly kínai pünkösdi rózsa termesztést folytatott és számos fajtaváltozatot termesztett. 1656-ban a holland és a kelet-indiai vállalatok vitték a kínai pünkösdi rózsákat Hollandiába, és 1789-ben a britek is rátaláltak a kínai pünkösdi rózsára. Az Egyesült Államokba csak 1820-1830-ban kerül el néhány kínai bazsarózsafajta és vadon élő fajuk. Kevesen tudják, hogy a bánáti bazsarózsa a Mecsek legféltettebb és egyik legszebb lágyszárú növénye. Hazánkban csak itt fordul elő, és, ha ez nem lenne elég, akkor egyes becslések szerint a bánáti bazsarózsa világállományának legalább 90 százaléka él a Zengő gerincén. Magyarországon 1982 óta fokozottan védett faj, eszmei értéke 250 ezer forint.

Nagyon fontos tudni, hogy több fajtájuk van.

Hazánkban általában lágyszárú évelők, egyes fajtái azonban elfásodnak (Paeonia suffruticosa), sőt lombhullató cserjét is találunk köztük. Ez utóbbiak a nagy teret, a védett helyeket, a termékeny talajt szeretik és akár 30-40 évig is pompázhatnak. Sőt az igazi eredeti növényről úgy tartják, hogy a bazsarózsa virágok ehetők. A Ming-dinasztia “Zunsheng nyolc jegyzete” tartalmazza, hogy a Pünkösdi rózsa friss, lehullott szirmait sütni is lehet. A kínai gyógyászat úgy tartja, hogy gyökerének vérhűtő hatása van.

Tulajdonképpen vannak, aki szigorúan veszik a bazsarózsa és a pünkösdi rózsa nevek közti különbséget. Szerintük a pünkösdi rózsa Pünkösd napján nyílik, ha természet megfelelően működik. A bazsarózsa viszont, akár jóval korábban (április végén) is kibontja szirmait. Az igazi Kínából származó ősfajták, azaz a keleti bazsarózsa pedig még korábban is nyílik. A két rózsát az is megkülönbözteti egymástól, hogy a bazsarózsák színvilága, a rózsaszín mellett, kevésbé változatos. Míg a pünkösdi rózsák amellett, hogy nagyon illatosak, színeikben is sokkal gazdagabbak. Ráadásul a kertekben legtöbbször előforduló piros, vörös szirmú pünkösdi rózsa a legalacsonyabb termetű, és egész más a szár sejtfelépítése is.

A bazsarózsák szeretik a napfényt, a meleg helyeket.

Elviseli a félárnyékot, jól bírja a hideget az aszályt és a gyengén lúgos talajt is. De nem szereti a pangó állóvizet és a déli magas hőmérsékletet, illetve a magas páratartalmat sem. A 25 ℃ feletti hőmérséklet a növény nyugalmi állapotát okozza. A virágzáshoz megfelelő hőmérséklet 17-20 ℃, de virágzás előtt 2-3 hónapig alacsony hőmérsékleten, 1-10 ℃ között kell lennie. A minimális hőmérsékleti ellenállás -30 ℃ alacsony hőmérsékleten.

Mivel a bazsarózsák idővel meglehetősen szélesre képesek megnőni, ezért legalább 1 métert érdemes köztük hagyni az ültetés során. Ősszel és tavasszal ajánlott trágyával gazdagítani a talajt, hogy a szükséges tápanyagokat is biztosítsuk. Az igazi termesztők tápanyagpótlást általában egész évben maximum háromszor alkalmazzák. Az első a virágzást megelőző műtrágya, a második alkalom a virágzás utáni műtrágya, ami folyékony szerves műtrágya. A harmadik alkalom az őszi és téli műtrágyák, elsősorban az alapvető műtrágyák alapján, hogy elősegítsék a következő év tavaszi növekedését. Ezen felül figyelni kell a gyomlálásra.

A bazsarózsa állítólag az ültetéstől számított egy éven belül virágzik. Semmi esetre se szakítsuk le a virágot első virágzás után, mert akkor nem fog többé virágozni.

Sajnos mindkét virág 2-3 hét alatt elnyílik.



Previous Anyák napja – éljenek a hétköznapi hősök
Next Országos vizsgálatsorozat - COVID-19

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük