Milyen ünnep a pünkösd?


Pünkösd a húsvét utáni 50. napon kezdődik és két napig tart.
Olvasási idő: 2 perc

Pünkösd a húsvét utáni 50. napon kezdődik és két napig tart.

Mivel a húsvét sem egy pontos dátum, azaz mozgóünnepnap, ezért a pünkösd is mindig máskor van minden évben, de ez csak a niceai zsinat (i. sz. 325) határozata óta van így. Bár mindig vasárnapra és hétfőre esik, a húsvét utáni 7. vasárnapra. Idén június 9-10-ére esik ez az ünnep. Beszélünk pünkösdvasárnapról és pünkösdhétfőről. Bár maga az ünnep tart egész héten, ennek ellenére csak ez a két nap a nyilvános ünnep.

A pünkösd elnevezés is utal a húsvéti kapcsolatra. A név a görög pentekosztész, azaz „ötvenedik” szóból származik. Pünkösdöt a húsvét utáni 50. napon annak emlékére tartja a keresztény egyház, hogy ezen a napon szállta meg a Szentlélek Jézust, Szűz Máriát, valamint az apostolokat. Ennek hatására az apostolok más-más nyelven kezdték el szónokolni azt, amit a lélek sugallt nekik.

Az ószövetségi zsidó ünnepből eredő pünkösd, héberül Sávuót, a törvényadásnak vagy tóraadásnak és az új kenyérnek az ünnepe. Az Ószövetségben három fő ünnep rendeltetett el a zsidók számára az Úr által. Ezek közül a pünkösd, az 50. nap, a középső ünnep. Ebből következően pünkösdvasárnap a nyugati kereszténységben legkorábban május 10-re, legkésőbb pedig június 13-ra eshet.

Az ókori keresztény írók a II. században tesznek először említést a pünkösdről mint ünnepről. Viszont a pünkösdöt már az egyház kezdetétől, az apostolok ideje óta ünneplik. A bérmálás szentségének kiszolgáltatása a hagyomány szerint pünkösdtől veszi kezdetét a római katolikus egyházban. Az ünnep nevéről májust pünkösd havának is szokás nevezni.

Magyarországon a pünkösdi szokásokban keverednek a keresztény szokások az ősi, pogány hagyományokkal.

Azaz ezek olvadtak egybe egy közös ünneppé. Az ünnephez rengeteg játék és szokás kapcsolódik. A hagyományőrző helyeken a pünkösdi király és királyné választását, a hagyományok szerint minden évben megtartják. Annak, aki pünkösdi király szeretne lenni, ügyességi versenyeken kell helyt állnia. A verseny legjobbját választják a legények királyuknak, aki egy héten keresztül minden lakodalomba, ünnepségre hivatalos.

A legszebb lányt pedig megválasztják királynénak, ami nagy tisztesség. Mise után házról házra járnak jókívánságokkal, versekkel, énekekkel köszöntve a háziakat, virággal szórják be a szobát. Fellebbentve a díszes kendőt megcsiklandozzák a lány állát. És, ha a királyné mosolyog, de a fogát a világért sem villanthatja ki, megnyugszanak a háziak, mert jó lesz a termés.

Ezen kívül még több szokás is van, amit többen is csinálnak ilyenkor. Pünkösd reggelén nyitva kell hagyni az ablakokat, és akkor a házat átjárja a Szentlélek, a pünkösdi rózsa levelét oda kell adni a beteg tehénnek. A pünkösdi bodza leveléből és virágából teát kell főzni, és az mindent meggyógyít. Várandós asszony fürdővízébe pünkösdi szárított virágot kell rakni, hogy ő és a gyermek is egészséges legyen és a pünkösdi esővíz jó szemborogatásra.

A májusfát napjainkban már általában csak május 1-én állítják, de ez régebben akár egész hónapban megtörténhetett.

A szokás lényege, hogy a legény összegyűjti a család férfitagjait vagy a barátait, és a szeretett lány kapuja elé egy feldíszített fát helyeznek. Szalagokkal, édességgel díszítik a magas, sudár fát, mely általában fiatal nyárfa, de lehet akár fenyő is. Napjainkban a fára már egészen extrém tárgyak is felkerülnek, melyet a család együtt bont le pünkösd alkalmával.

Az ünnep szimbolikus növénye a pünkösdi rózsa, ami szirmával a Szentlélek tüzének lángnyelveit jeleníti meg.  A néphagyomány pünkösdkor köszönti az élet megújulását. A legények pünkösdi rózsát vittek régen a kiválasztott lány ablakába. A lányok pedig koszorút fontak belőle és azt adták át a fiúknak.



Previous Van Magyarországon honos mérges pók?
Next Beolvadtunk a baskírokba és a volgai tatárokba

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.