Cickányok – Amit mindig tudni akartál, de nem merted megkérdezni


Cickányok – Amit mindig tudni akartál, de nem merted megkérdezni
Olvasási idő: 6 perc

A cickányok (Soricidae) több okból is kilógnak az apró, rágcsálótermetű emlősök sorából.

Aranyos, ártalmatlan kinézetük egy telhetetlen gyilkost takar! Mindössze 6-8 cm hosszú gerinces állatról van szó, ami egész Eurázsiában előfordul. De regisztráltak már belőlük példányokat Észak-Amerika keleti vidékein is. Kisebb részt Kanadában, nagyobb részt az Egyesült Államok új-angliai részén. A partvidék benépesedése, a túlzott mocsarasodás és homokdűnék képződése azonban egyre lejjebb űzi őket, egészen a Yucatán-félszigetig. A cickány fajainak képviselői minden országban védettek!

A kisméretű gerinces állatok a vakondok rokonainak számítanak, közös rendbe, az Eulipotyphlába tartoznak. Ennek megfelelően pofájuk az egész koponyarésszel együtt megnyúlt. Szemeik aprók, ezért főleg orrukkal, illetve bajuszszálaik segítségével tájékozódnak. Sokat segít nekik, hogy az orruk minden irányban, teljes körben mozdítható. Füleik szintén kicsik, testhez simultak, azonban a látásukkal ellentétben kitűnően hallanak. A fajok többségének viszonylag nagy és hosszú szemfogaik vannak, rágcsálókhoz hasonlatosak. Az északi, Rövidfarkú cickányé viszont sötét árnyalatú vörös, a vastartalom miatt!

Cickányok hazánkban is előfordulnak!

A hazánkban élő mind a hét fajtája természetvédelmi oltalom alatt áll. Gera Pál munkája alapján a következő fajtákat találhatjuk meg Magyarországon:

  1. Közönséges vízicickány  – Neomys fodiens (Pennant, 1771); természetvédelmi értéke 10 000 forint, nemzetközi védettsége: Berni Egyezmény, III. függelék.
  2. Miller-vízicickány – Neomys anomalus (Cabrera, 1907); természetvédelmi értéke 10 000 forint, nemzetközi védettsége: Berni Egyezmény, III. függelék.
  3. Törpe cickány – Sorex minutus (Linnaeus, 1766); természetvédelmi értéke 2000 forint, nemzetközi védettsége: Berni Egyezmény, III. függelék.
  4. Erdei cickány – Sorex araneus (Linnaeus, 1758); természetvédelmi értéke 2000 forint, nemzetközi védettsége: Berni Egyezmény, III. függelék.
  5. Havasi vagy Alpesi cickány – Sorex alpinus (Schinz, 1837); természetvédelmi értéke 10 000 forint, nemzetközi védettsége: Berni Egyezmény, III. függelék, valamint az IUCN Európai Vörös Könyv besorolása szerint: veszélyeztetettséghez közeli.
  6. Kerti vagy Keleti cickány – Crocidura suaveolens (Pallas, 1811); természetvédelmi értéke 2000 forint, nemzetközi védettsége: Berni Egyezmény, III. függelék.
  7. Mezei cickány – Crocidura leucodon (Hermann, 1780); természetvédelmi értéke 2000 forint, nemzetközi védettsége: Berni Egyezmény, III. függelék.

Apró termetük, barnás, illetve sötétszürke bundájuk miatt nehezen észrevehetőek. A biológusok és erdészek bagolyköpetelemzésekből következtetnek az állomány nagyságára. A Hortobágy-Berettyó és a Hármas-Körös vidékén továbbá a Körös-Maros közén gyűjtött bagolyköpetekben a cickányok aránya megközelítőleg 20 százalék volt. Magyarországon a nyílt füves területeket kedveli, de előfordulnak hegyvidékeken is. Előbbi területeken a mezei cickány, míg utóbbiakon az erdei cickány fordul elő nagyobb számban.

Magyar nyelvterületen népszerű szólásmondás, hogy aki sokat dolgozik és hajtja magát, olyan, mint a güzü.

A güzü jelentése a köznyelvben egérrel rokon, kisebb mezei állat. Leírása teljes mértékben passzol az Erdei cickányokra (Sorex araneus), akit a népnyelv vicsoknak – nem csak rá vonatkoztatva – is nevez. Rovarokkal táplálkozik, földbe vájt lyukakban vagy szénakazlakban, faodvában él. Télen végzi az úgynevezett güzü hordást, amiben lakóhelyéhez gyűjti, amit csak tud, felkészülvén a hidegekre. Az ómagyar güzü kifejezés tehát pontosan illik rájuk, ugyanakkor kár lenne elvitatni, hogy más egyéb kis termetű, főleg rágcsálófajokra is passzolhat. Mindazonáltal ebben az esetben a felfokozott munkatempóról van szó, ami hatványozottan illik címadó állatunkra.

Crocidura leucodon, mezei cickány. Eurázsiában honos fajta. Forrás: Saxifraga
Crocidura leucodon, mezei cickány. Eurázsiában honos fajta. Forrás: Saxifraga

Igazán jól az alacsonyabb hegyvidéki, erdős területen érzi magát. Ahol a talaj még elég puha, hogy lyukakat áshasson, valamint a táplálkozásának megfelelő ízeltlábúakra leljen. Bár a cickány rokonságban áll a vakondokkal, az alagútásásban meglehetősen lusta. Jellemző módon más állatok már meglévő ,,bunkereit” foglalja el. Számára azok a lyukak, járatok, alagutak ideálisak, amelyek legalább 2,5 cm átmérővel rendelkeznek, hogy apró teste kényelmesen beférhessen. Maga az alagúthossz a többi prérilakó rágcsálóhoz képest nem jelentős, mindössze 0,5 és 1,5 méter. Az viszont létkérdés számára, hogy a járatok jórésze kellően mélyen, minimum 20 cm-rel legyen a föld alatt. Ez nem csak védettséget biztosít számára, de éléskamraként is szolgál.

Akár az Európában elterjedt mezei (Crocidura leucodon) vagy házi cickányról (Crocidura russula), akár az Ázsiában lakó erdei cickányról (Sorex araneus) és az amerikai rövidfarkú (Blarina brevicauda) vagy apró cickányról van szó, táplálékuk szinte azonos. Bár sokáig egyszerű dögevőnek hitték, prédái nagyon is élők! Rovarokkal, gilisztákkal és lárvákkal tömi a hasát, vagy tölti meg az éléskamráját. Ezenfelül mindent megeszik, amit csak talál, így csigákat és egyéb férgeket is előszeretettel fogyaszt. Nagyobb testű cickányfajták az egerekre is rámennek. Éjjeleit és nappalait a táplálékszerzés teszi ki. Rengeteget fal! Naponta testsúlyának – ami néhány grammtól 20 grammig terjedhet – háromnegyedét, vemhesség alatt akár másfélszeresét is elfogyasztja.

Miért eszik ilyen sokat egy ilyen kis állat?

Az állatvilágban törvény, hogy minél kisebb egy állat, annál gyorsabb az anyagcseréje! Ez hatványozottan igaz a cickányra. Mivel kicsi, testfelülete a tömegéhez képest nagy, ezért folyamatosan, nagyobb mértékben ad le hőt, vagyis dolgoztatja a szervezete gyárait, a sejteket. Ennek megfelelően folyamatosan ennie kell, hogy megfelelő mennyiségű kalóriát juttasson be a szervezetébe, különben meghal. Ráadásul a raktározás is fontos, hiszen nem mindig talál kellő mennyiséget a prédáiból. Sőt, mivel nem alszik téli álmot, az élelemben igen csak ritka időszakokat is ki kell bírnia. Szerencséjére vagy szerencsétlenségére ilyenkor bevackolja magát például mezőgazdasági raktárépületekbe és ott próbál túlélni. Az anyatermészet mindössze annyiban segíti ilyenkor, hogy az anyagcseréje a hideg időben némileg lelassul.

Sorex araneus, erdei cickány. Eurázsiában honos fajta. Forrás: Saxifraga
Sorex araneus, erdei cickány. Eurázsiában honos fajta. Forrás: Saxifraga

Télen a cickányok nem egyszerűen csak lelassítanak! A csigolyái összébb húzódnak, nagyobb szervei úgy, mint szív, tüdő, lép pedig összemegy. Még az agytömege is csökken 20-30 százalékkal. Ennek megfelelően a kalóriafelhasználás jelentősen lecsökken, mert nem csak a szervezet használ kevesebbet, de az ingereket összegző és elemző agy is jelentős mértékben kevesebbet fogyaszt.

Erre a jelenségre tudósok is felfigyeltek. Kíváncsiak voltak, hogy a téli lelassulás hátráltatja-e a cickányok kognitív funkcióit. Javier Lazaro tanulmányában arra a következtetésre jutott, hogy mindezek ellenére a hagyományos működési funkciók érintetlenek!

A cickányok gyors anyagcseréjüknek köszönhetően nagyon gyorsan mozognak.

Mindezt egyenetlenül és cikk-cakkban, hogy a rá vadászó bagoly-, róka- és menyétféléknek nehezebb dolguk legyen. Egy adott természetes területen ezekből viszonylag kevés van, viszont az emberlakta településeken a gyors reflexű, általában túlszaporodott házimacskák a halálos ellenségei. Az sem javít a cickányok életesélyein, hogy külsőre patkányszerű élőlény, ezért sok ember megpróbálja nem csak elijeszteni, de meg is ölni. Mindezek miatt a gyorsaság lételeme a cickányféléknek. Pont emiatt a pulzusa, azaz a szív percenkénti összehúzódása – emberek számára egészen hihetetlen – 800-1000 között mozog. Az etruszk cickány (Suncus etruscus) egészen elképesztő, 1500 szívdobbanásra is képes, lekörözve ezzel a kolibri 1260-ját.

Eszerint 12 testrészét mozgatja meg egyetlen másodperc alatt, éjjel-nappal!

Ez a 0-24-re rendszeresített perpetuum mobile állatka, ellenségei miatt főleg éjszaka vadászik. Bár nappal is szorgalmasan járja körbe a területét hiszen, mint korábban írtuk, ha nem visz be legalább 10-20 százaléknyi táplálékot a testtömegéhez viszonyítva, a teste a kalóriaégetés miatt felfalja magát, végkimerül és az állat elhullik. A vadászatban teljes mértékben a szaglására kell támaszkodnia, ugyanis szemével nagyon rosszul lát. Hosszúkás pofája végén pisze, bajszos orr ül. Mivel járomcsontja hiányzik arca ennek megfelelően lapított. Mozgása során, illetve adott terület felfedezésekor inkább a hangjára hallgat: sajátos szonárként használ egy vijjogó, csipogáshoz hasonló hangot.

Blarina brevicauda, rövidfarkú cickány. Észak-Amerikában honos fajta. Forrás: Wikiwand
Blarina brevicauda, rövidfarkú cickány. Észak-Amerikában honos fajta. Forrás: Wikiwand

Ha a prédakeresés sikerrel jár, nem engedheti meg magának, hogy elhibázza a zsákmányállatot. Sokat és pontosan tervez, hiszen egy-egy hiábavaló támadással csak felesleges kalóriafogyasztást érhet el. Hatékonyságát viszont nagyban növeli, hogy néhány fajtájuk üreges szemfogakkal, agyarakkal rendelkezik, amelyen keresztül idegmérget juttathat az áldozatába. Mivel alapvető érdeke a felhalmozás és nem is lenne tanácsos rögtön elkezdenie habzsolni, gyakori taktikája, hogy a mérget a nyálával keveri. Emiatt a paralízis nem öli meg a zsákmányállatot, hanem bénultan tartja, a test pedig friss élelemforrásként elraktározható!

Hírhedt mérgező a rövidfarkú cickány, melynek mérge akár 200 egeret is megölhet!

A rekorder csodás képességeinek sora itt még nem ért véget. Egyes, vízközeli életmódot folytató cickányok képesek a vízen járni. Persze egy kis csalással! Alsóteste merev szőrszálakkal tűzdelt, ami a nem túl súlyos testét visszatartja attól, hogy lesüllyedjen. A bundája szőrszálai közti levegőbuborékok, illetve a gyors mozgás és viszonylag nagy méretű talpa a fő eszközei. Egy tiszta vizű tóban ezért fordul elő az emberek számára meglepő krisztusi séta. Azonban a tavon történő átkelés nem csak a helyváltoztatás miatt van, sokszor kényszerül bemenni a vízbe esett lárvákért, csigákért. Ilyenkor le is merül a lehetséges zsákmányért, bár továbbra is óvatosnak kell lennie, hiszen a pisztráng előszeretettel fogyasztja ezt az apró ragadozót.

Cryptotis parva, apró cickány. Észak-Amerikában honos fajta. Forrás: iNaturalist
Cryptotis parva, apró cickány. Észak-Amerikában honos fajta. Forrás: iNaturalist

Szerencsére szaporasága miatt nem kell az adott populációnak az eltűnéstől tartania. Fajta szerint eltérően, de összességében elmondható, hogy a cickányok vemhessége körülbelül 1 hónapig tart. Szüléskor 3-10 utódot hoznak a világra. Természetesen a kicsik rendkívül sebezhetőek: kicsi, egy gramm alatti tömeggel jönnek világra, csupaszon, vakon és süketen. Hallójárataik, illetve szemeik később, körülbelül egyhónapos korukra tisztulnak ki, addig szüleikre vannak utalva, akik karaván formában, egymás farkába „harapva” vezetgetik őket. Bár agresszivitásuk idővel nő, néhány faj mindig számíthat az egyazon területen élő cickányokra bizonyos kooperációkban, például vadászatban, alagútásásban. Mindez azonban csak rövidtávon, családon belül érvényes, a cickányok általában magukra vannak utalva!

Ritkán élnek egy évnél tovább a ragadozók miatt, bár nemegyszer ők kerülnek ki a párviadalokból győztesen, főleg a hüllőkkel szemben. Szerencsés esetben három évig is elélnek. Szokás szerint esélyeiket rontja a mezőgazdasági tevékenység, ennek nyomán pedig a növényvédő vegyszerek. Továbbá a tény, hogy nemrég hozták kapcsolatba az agyvelőgyulladást előidéző BoDV-1-es vírustörzzsel. Az enchefalitist okozó vírusos esetből eddig 20 németországi megfertőződésről érkeztek hírek.

Félnünk azonban nem kell tőlük!

Neomys fodiens, vizi cickány jár a vízfelszínen. Főleg Európában honos fajta. Forrás: NPS/April Henderson
Neomys fodiens, vizi cickány jár a vízfelszínen. Főleg Európában honos fajta. Forrás: NPS/April Henderson

A cickányok nagyon hasznosak is tudnak lenni. Az amerikai fajtát már évek óta használják a rákkutatásban. THC-tartalmú anyagokat juttatnak a szervezetébe és vizsgálják, hogy a szer hogyan akadályozza meg az orrfolyást és hányingert a kemoterápiás betegeknél. A mérges emlősök ritkák, de a cickány mérgének összetétele és mennyisége teljesen ártalmatlan az emberre, sőt akár egy macskára is! A nyálukból kinyerhető szoricidin és blarina toxinok segítenek levinni a hipertóniások magas vérnyomását. Megoldás a Raynaud-szindrómára is, amikor a kézfejek extrém fagyási tüneteket mutatnak. A toxinok beszűkítik a bőr felsőbb rétegeinek hajszálereit, kitágítva ezzel a lejjebbieket, ami a normális hőháztartást biztosítja ezzel.

Ezért és még sok másért is kár lenne tehát ezért a kis jószágért, amely evolúciós eszközök ilyen érdekes és hasznos tárházával rendelkezik!



Previous Amerikában lévő magyar vonatkozású helyek, helyszínek
Next Fekete lyuk – Stephen Hawkingnak igaza volt

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük