Honnan ered a Halloween? Miért ünneplik?


Honnan ered a Halloween? Miért ünneplik?

A Halloween eredetileg az ősi kelta ünnepből, a samhain-ból ered, amelyhez két elméletet is kapcsoltak a történészek.

Az első szerint a Halloweenkor a pogány kelta törzsek a halál istenét ünnepelték. Ezen a napon, október 31-én a druidák, (kelta papok) emberáldozatot mutattak be istenüknek, akit a feltételezések szerint Cromnak hívhattak. Azért mutattak be áldozatot, mert úgy vélték, ha elnyerik istenük szimpátiáját cserébe az megvédi őket az ártó, gonosz lelkektől. Ezt pedig emberáldozat bemutatásával, többnyire rabszolgák kivégzésével kívánták elérni.

A teória szerint ezen az estén a druidák sorra járták a falvakat azért, hogy a települések lakói felajánljanak egy leányt vagy nőt, akit Cromért kivégezhetnek. Azokban a falvakban, ahol ezt megtették, ott egy emberi arcra emlékeztető, kifaragott töklámást hagytak hátra, amelynek belsejébe emberi faggyúból készült gyertyát helyeztek el. A töklámpás az együttműködést jelentette, amiért cserébe a helyiek számíthattak az isteni oltalomra az ártó lényekkel szemben. Azonban azon falusiak, akik ezt megtagadták, senkit át nem adtak a kelta papoknak, azoknak házait megjelölték. Vérrel felfestett hatágú csillaggal hívták fel a gonosz lények figyelmét arra, hogy közülük valakit rémisszenek halálra az éjjel.

Mára ez az elmélet megdőlni látszik, ugyanis a történészek szerint sem a véres história létezése, sem pedig a kifaragott töklámpások története nem támasztható alá, nem ebből eredeztethető bizonyíthatóan. Valószínűsíthetőbbnek tartják, hogy a kelta népek a téli napfordulót ünnepelték október 31. éjjeléről november 1. hajnalára, békés eszközökkel, kegyetlen gyilkosságok nélkül. Ezt támasztja alá magának a szónak a jelentése is: sam, az az nyár és fuin vég.

A kelta népek úgy tartották, hogy október végén a világ rendje felborul, elmosódik a túlvilág és az élők világa közti határ.

Megnyílnak a sírok, a holtak az élők közé merészkednek.  Azonban a kelták, a keresztényektől eltérően abban is hittek, hogy ilyenkor az élők is ellátogathatnak a holtak birodalmába, és élve haza is térhetnek onnan. (A keresztény kultúrkör szokásairól és hiedelmeiről, azon belül is a magyarokról korábbi cikkükben már írtunk.)

Samhain idején a hazatérő holtak különböző alakokban jelenhettek meg. Ezért a kelták úgy vélték, ha szellemnek vagy szörnynek öltöznek, az ártó lények azt hiszik ők is egyek közülük, és nem fogják elvinni a lelküket. (Ebből a hiedelemből ered a mai napig, leginkább az USA-ban népszerű beöltözés.)

„Trick or treat”, ma már igen népszerű kifejezés. Szó szerint finomságot vagy csínyt jelent. Általában csokit vagy csalunk-ra fordítják. Eredete arra vezethető vissza, hogy a kelták szerint október 31-én a halottak, amikor visszatérnek közénk házról házra járnak élelmet keresve. Azt a házat, ahol nem találnak megátkozzák. Ezért a lakosok ételt készítettek ki és állat áldozatokat mutattak be az elhunytaknak. Ebből a tradícióból eredeztethető, a ma már szinte a felismerhetetlenségig átdolgozva az, amikor a gyerekek házról házra járnak csokit és cukrot gyűjtve.

A téli napfordulóhoz számos egyéb pogány szokás is kapcsolódott. Számukra október 31-e az év egyik legmágikusabb napját jelentette. Ezért sok helyen örömtüzeket is gyújtottak, melyeket a családok körbe ülve rémisztő történetekkel, gonosz szellemekről szóló kitalációkkal szórakoztatták, ijesztgették egymást. Halloweenkor máig szokás félelmet kelteni, megrémiszteni a másikat, aminek valószínűsíthetően ez az ősi szokás a háttere.   

A kelták földjeit később a rómaik hódították meg, aminek következtében a különböző kultúrák és vallások keveredtek. A samhain kihatással volt a rómaiak már meglévő, Lemuralia elnevezésű, a holtak tiszteletére szentelt napjára és viszont. A rómaiak ekkor különböző rituálékat tartottak annak érdekében, hogy elűzzék az ártó szellemeket, és a rosszindulatú, gonosz lelkeket, akik haláluk után térnek vissza a Földre.

Tehát a Halloween azért is jött létre, azért kellett különböző rituálékat elvégezni, hogy az ártó lényeket távol tarthassák.

Ez a tradíció tovább öröklődött a következő évszázadokra is. A Római Birodalom bukása után, a keresztény kultúrkör népszerűségével új szokások, hiedelmek terjedtek el a pogány kelták között. A keresztény világ egy nappal Halloween után tartja a mindenszentekre való megemlékezést. A kereszténység elterjedésével ez az ősi, kelta szokás nem került betiltásra, beleépült a keresztény ideológiai tanokba.

A Halloween szó az All Hallows’ Eve kifejezésből, „mindenszentek éjszakája” ered.

A kifejezés Szent Patrik munkássága nyomán alakulhatott ki, aki az ötödik században először utazott ki, a mai Írország területére az ottani keltákat keresztény hitre téríteni. A druida tanításokon alapuló vallás megfért az új hittel, Szent Patrik misszionárius küldetésének hatására jött létre a Culdee-i kelta kereszténység is.

A Halloween hagyományát eleinte az angolszász országok, végül szinte az egész világ átvette. Valószínűleg azért lehetett ilyen népszerű ez a szokás más kultúrák körében is, mert az október vége, november kezdete jelentette a nehéz mezőgazdasági munkák végét, a munkák négy fal közé szorulását, ami egy pihentetőbb, könnyedebb munkafolyamatot hozott magával, amit az emberek egy egész éjjelen át tartó mulatozással kívántak megünnepelni.

Az angolszász országok munkásai, főleg a skót, ír, valamint walesi közösségekből kivándorolva vitték magukkal a hagyományt Észak-Amerikába is, ahol rövidesen nagy népszerűségre tett szert. Később, főleg az amerikai filmeknek köszönhetően az európai országokban is elterjedt.

Mára már azt láthatjuk, hogy egész iparág épült a Halloweenre. Már szinte egészében tűnt el a mögöttes tartalom. A beöltözés, az édesség gyűjtés, továbbá a töklámpás faragás is más célokat szolgál ma, mint régen. Napjainkban az ünnep leginkább valóban csak a szórakozásáról, az élvezetekről szól.  

Hazánkban hivatalosan nem ünnepnap október 31., nem része a hazai szokásainknak sem.

Sokan kifejezetten gyűlölik, „amerika majmolásnak” tartják. Azonban, ha tetszik, ha nem azt tapasztalhatjuk, hogy népszerűsége megállíthatatlanul nő, évről évre és egyre jobban beépül a köztudatba. Eleinte Halloweenkor még csak néhány szórakozó helyen tartottak különleges bulikat, partikat. Ma már azt láthatjuk, hogy a Halloween itthon is egyre több előkészületet igényel, egyre több időt szánnak rá az emberek. A partikba sok esetben beöltözve mennek, sőt egyesek vagyonokat is képesek költeni extrém halloweeni sminkekre. Mások felvásárolják a legújabb édes és sós ropogtatni valókat a szupermarketekből, melyek erre a napra speciális „szörnyes” csomagolást kapnak. Az sem ritka, hogy otthon tartanak a családok, barátok halloweeni bulikat, ahol maguk készítik el a legkülönfélébb rémségesnek tűnő ennivalókat.

Ami számomra a legmegdöbbentőbb volt, hogy hétvégén egy csapat fiatal kislány állított be hozzánk (családi házas övezetben lakunk) vödrökkel azt kiabálva, hogy „csokit vagy csalunk”. Így állunk ma jelenleg Magyarországon a Halloween ünneplésével. Miközben farsangkor, amely hagyományosan a magyar népszokások szerint az ártó szellemek elűzéséről szólna egyre kevesebben öltöznek be, jut egyáltalán eszükbe, a busójárásról nem is beszélve.

Mindenki döntse el maga, hogy örül-e népszokásaink megváltozásának, az új behozatalának vagy sem!



Previous Honnan ered a „Fénylik, mint Salamon töke” mondás?
Next Bővül a szelektíven gyűjthető hulladékok köre

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.