A tökfaragás és töklámpás eredete


Töklámpás faragása
Olvasási idő: 3 perc

A töklámpás szó hallatán mindenkinek a Halloween jut eszébe, de vajon honnan ered a tökfaragás?

Kezdjük rögtön egy kis érdekességgel! Talán nem mindenki tudja, de a Halloween óangol eredetű szó. A hallow szent, „szent ember” szó és az even, „rég, este” szó összetételéből származik. Az égő gyertyát rejtő töklámpás pedig ma már a Halloween szimbóluma. A kibelezett sütőtök hajdanán az aratási idény jelképe volt, először az Egyesült Államokban tették meg a Halloween szimbólumának, mivel Írországban még takarmányrépát használtak erre a célra.

A faragott töklámpás másik neve a Jack-lámpa (jack-o’-lantern). Eredetileg kettős célt szolgált. Távol tartotta a gonosz szellemeket, illetve ez világított a halottak szellemeinek, hogy azok hazatalálhassanak. De azért jó, ha tudjuk, hogy Európában már 1663-ban egy lámpást vagy éjszakai őrszemélyt jelentett a „jack-o’-lantern” kifejezés és nem a töklámpást.

Jack, aki után a lámpás a nevét kapta a hiedelem szerint, egy részeges, de leleményes és éles eszű naplopó volt (sokszor kovácsként említik), akinek még magát az ördögöt is sikerült átvernie. Mikor az ördög eljött érte, Jack felzavarta őt egy hatalmas fa tetejére, majd keresztet vésett a fa törzsére. Mivel az ördög irtózik a kereszt érintésétől, nem tudott lejönni a fáról. Jack végül elengedte az ördögöt, de megígértette vele, hogy nem kísérti őt többé.

Nem ez az egyetlen történet.

Egy másik történet szerint Jack – amikor az ördög eljött érte – meghívta azt egy utolsó italra, de az ördög nem tudott mivel fizetni, ezért átváltozott pénzérmévé. Ám Jack nem fizette ki a számlát vele, hanem betette az érmét a zsebébe egy ezüst kereszt mellé. Ez fogva tartotta és az ördög öt és nem engedte, hogy visszatérjen eredeti alakjához. Jack végül elengedte az ördögöt, aki cserébe megígérte neki, hogy nem fog bosszút állni és nem fogja követelni a lelkét, amikor meghal. Az ezt követő mese már ugyanaz, mint az előző, azzal a csavarral, hogy Jackhez a következő évben újra eljött az ördög, akit ekkor is becsapott a leleményes ember. Ugyanis ezúttal utolsó vacsoraként egy almára vágyott, ezért az ördög felmászott egy almáért az almafára. Ezután jön a keresztvésés és az ismert mese.

Azonban a végén, amikor Jack meghalt, iszákossága és csínytevései miatt nem engedték be a mennyországba. De mivel az ördög haragudott rá, a pokolba sem találhatott otthonra, így örök száműzetésre ítéltetett.

Az ördög csak egy izzó fadarabot engedett neki elvinni a pokolból, ami annyira volt elegendő, hogy nem vaksötétben kell az idők végezetéig kóborolnia. Jack az izzó fadarabot egy kivájt fekete retekbe, más források szerint répába tette (melyet időközben az amerikaiak sütőtökre cseréltek), és azóta is bolyong a mennyország és a pokol között riogatva a gyerekeket. A faragott töklámpás pedig lassan a Halloween szimbóluma lett.

Az már csak hab a tortán, hogy az írek foggal körömmel ragaszkodnak hozzá, hogy Jack az ő népük gyermeke (csak persze évszázadokkal későbbi kivándorlók a leszármazottjai). De mivel nekik anno nem volt sütőtökük, ezért répába, burgonyába, esetleg céklába faragtak félelmetes arcokat és az ablakba helyezve ijesztgették vele a gonosz szellemeket.

Azok számára, akik a tökfaragással együtt magát a Halloween ünnepét is utálják rossz hírünk van.

Nincsen rá adat, hogy magyar nyelvterületen mikor, hogyan alakult ki a töklámpás faragásának hagyománya, de az egészen biztos, hogy már száz évvel ezelőtt is szokás volt, legalábbis Erdélyben. A mai Szatmár megye környékén például az 1920-as években a halottak napi világításkor töklámpást készítettek, ebbe tették a gyertyát, hogy el ne fújja a szél, mikor a temetőbe mentek.

Azt is nagyon fontos tudni, hogy a zöldségek faragása a világ számos részén népszerű dolog, de Amerikában erre egy egész iparág épült. Évente 680 ezer tonna tökmagot termelnek. De a művészet, a vendéglátás mellett még csapatépítő-tréningek is vannak a tökfaragás piacán.

A világ legnagyobb töklámpását 2005. október 31-én faragták az akkori legnagyobb sütőtökből Pennsylvaniaban, ami 2005. október 1-jén 1 666,33 kg súlyú volt.

A hagyomány szerint az igazi lámpást Halloween éjszaka előtt kell faragni, a gonosz szellemek megfélemlítésére. A gyertya is azért kell a belsejébe, hogy kiemelje a szemét, az orrát és a száját, hogy fényes és ijesztő hatású legyen. A faragott tök a kifaragás után körülbelül 5-6 napig jól tartja magát, utána elkezd penészedni. De, ha ecetes vízzel öblítjük át a tök belsejét, ezt az időt további napokkal tolhatjuk ki. Egyesek esküsznek rá, hogy ez a módszer két hétre hosszabbítja meg a töklámpás élettartamát.

A rövid élettartam teszi a sütőtök faragásának művészetét hasonlatossá a jégszobrászok, a mandalakészítők tevékenységéhez. Az egyik jeles képviselőjük Jon Neill, aki ezekkel a szerszámokkal dolgozik:

Halloween szerszámok Jon Neill

Fotó: John Calpin

 

Az egyik legrégebbi tökfaragásról szóló videó pedig ez:



Previous Mindenszentek és halottak napja a magyar hiedelemvilágban
Next Honnan ered a „Fénylik, mint Salamon töke” mondás?

No Comment

Leave a reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

18 − tizennyolc =