Műtrágya vagy lombtrágya? Új irányok a tápanyag-utánpótlásban


Műtrágya vagy lombtrágya? Új irányok a tápanyag-utánpótlásban
Olvasási idő: 2 perc

A mezőgazdaság folyamatosan kihívásokkal néz szembe, különösen a növények tápanyagellátásának biztosításakor.

A műtrágyák mellett egyre nagyobb figyelem irányul a lombtrágyákra. Vajon melyik lehetőség kínálja a jobb megoldást? Cikkünkben erre a kérdésre keressük a választ. A lombtrágya és a műtrágya közötti különbség alapvetően az alkalmazás módjában és hatásmechanizmusában érhető tetten. Előbbit a levelekre juttatják, a növény pedig a levélfelületen keresztül veszi fel a tápanyagokat. Utóbbit a talajra juttatják, ahol a növény gyökerei szívják fel a tápanyagokat. A lombtrágya gyors és célzott pótlásra alkalmas, míg a műtrágya hosszabb távú, átfogó ellátást biztosít.

A műtrágyák használata

Az érintetlen természetben folyamatosan termőképes a talaj, mivel a növények a felhasznált ásványi anyagokat a szerves anyagaik révén visszajuttatják a földbe. Azonban ez a haszonnövények esetében nem mondható el, ugyanis csak kis részük jut vissza a szántóföldbe. Ennek az a következménye, hogy a talaj ásványianyag-tartalma folyamatosan csökken. Emiatt a gazdákra fontos feladat hárul, hogy a természetes biológiai körforgást trágyázással reprodukálják. Ha időben történik a hiányzó elemek pótlása, akkor a növények egészségesek lesznek, és megfelelő mennyiségű termést adnak. 

A műtrágya által kizárólag olyan minőségi tápanyagok jutnak a talajba, amelyek már ott eleve vannak, azonban nem megfelelő arányban. Olyan tápanyagokat tartalmaz, mint például nitrogén, foszfor és kálium. A mono-műtrágyák ebből a háromból csak egyet, a kevert műtrágyák a legszükségesebb anyagokból kettő vagy több komponenst, a komplex műtrágyák pedig a három elsődleges anyag kombinációit tartalmazzák. A megfelelő alkalmazással helyre lehet állítani a talaj tápanyag arányának egyensúlyát.

A lombtrágyák használata 

A lombtrágyázás alkalmazása elengedhetetlen a növénytermesztésben. A hiánybetegségek megszüntetéséhez a legjobb módszer, azonban nem helyettesíti a fejtrágyázást. A kalászosok esetében például a foszfor pótolható lombtrágyázással. Ez történhet az őszi gyomirtással vagy egyéb kezeléssel egyszerre. A zöldségek esetében is orvosolható a tápanyaghiány lombtrágyázással. Bármelyik tápanyag pótolható a levélzeten keresztül, de igazán nagy jelentősége a vas, a magnézium, a bór, a cink, a molibdén, a mangán és a réz pótlásában van. Továbbá a segítségével biztosítható a palánták számára a foszfor. De kiültetést követően a kalciumos kezelés és a trágyázás is megvalósítható ezzel a módszerrel.

Azt is érdemes megemlíteni, hogy a gyümölcsösök esetében a lombtrágyázással számos hiánybetegség gyógyítható, mivel a növény számára gyorsan hasznosuló formában juttatható el így a tápanyag. Gyorsan hat és az eredmény pár nap múlva már látható.

A kettő kombinálása

A legjobb választás mindig a növény igényeitől, a talaj minőségétől és a környezeti tényezőktől függ. A műtrágyázás és a lombtrágyázás kombinálásával lehet a legjobb eredményeket elérni, hiszen a műtrágyák tökéletes alapot adnak a növekedéshez, míg a lombtrágyákkal „finomhangolhatóak” a növények szükségletei.



Previous Kutatók éjszakája 2024
Next Új felfedezés a szuperbaktériumok elleni küzdelemben

No Comment

Leave a reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

tizenhét + 16 =