Láthatóak lesznek a pécsi mamut maradványai


Láthatók lesznek a „pécsi mamut” maradványai
Olvasási idő: 2 perc

Évezredekkel repít vissza az időben a pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM) Természettörténeti Osztályának kiállítása.

1928. március 6-án az Első Duna Gőzhajózási Társaság pécsbányatelepi homokbányájának Széchenyi István-aknája közelében az addig és azóta legteljesebbnek számító magyarországi mamut-leletanyag került elő, ugyanis akkor a mamutcsontváz 75 százaléka került elő. Az ősállat becsült hossza 5,1 m, magassága 3,1 m lehetett, bár más tudósok egyéb következtetésre is jutottak. Az akkori felfedezők a súlya mellett (6-8 tonna) próbáltak következtetni a mamut korára is. Fogazata alapján és más jellemzőket figyelembe véve, a jellegzetes „S”-bordákkal (is) rendelkező állat körülbelül 35-40 éves lehetett. A megmaradt bal- és jobboldali agyardarabokat egy-egy nagyobb (1,5-1,8 m) egész darabbá sikerült összeragasztani a restaurálás során. Bár a megtaláláskor Ozanich Gyula bányamérnök és Rihmer László üzemmérnök egyből leállították a termelési munkát és megkezdték a szakszerű leletmentést. De a kíváncsi bányászok, mikor megpróbálták engedély nélkül kiemelni a nagy csontokat, a lelet egy részében jelentős károkat okoztak. Például egy nagyobb csontdarab apró darabokra tört.

„pécsi mamut” maradványainak ásatása

Arról nem található érdemi emlék, hogy bevontak-e a feltárásba, a leletkonzerválásába régészt, vagy őslénykutatót. Csak a körülmények mutatják, hogy alaposan tanulmányozták, mit kell ilyenkor tenni. Koordináta-rendszert jelöltek ki a területen, méretarányos lelettérképeket készítettek és a leleteket is feliratozták. Még egy leletmentő labort is felhúztak a helyszínen, ahol a maradványok konzerválásához és megszilárdításához szükséges anyagokkal dolgoztak. Az ásatások 1932 szeptemberéig tartottak. A csontváz darabjainak beazonosítását, összeállítását nehezítette, hogy a mamuttetem közelében más ősállatok (gyapjas orrszarvú és egy ősszarvas) is elpusztultak.

A március 1-jén 13.30-kor nyíló tárlat a 90 évvel ezelőtt feltárt pécsbányai mamutleletek fellelhető preparátumait mutatja be, részben újra restaurált példányokkal. De nemcsak a Rihmer László által feltárt pécsi mamut, illetve a JPM munkatársai által fellelt összes maradványa, hanem a kortárs állatok ősmaradványai is megtekinthetők lesznek. Sőt, a kiállítás Rihmer László (1904-1982) bányamérnök, geológus, jogász munkásságára is emlékezik.

a kiállítás Rihmer László (1904-1982) bányamérnök, geológus, jogász munkásságára is emlékezik.

A jégkor pécsi vándora – A „pécsi mammut” című kiállítás

interaktív elemekkel, játékokkal (összerakható mamutcsontváz makett) egészül ki. Emellett életnagyságú nyomtatásban (3 x 5 méter) csodálható meg Rihmer rajza a „mammut” csontvázáról, valamint a feltárás térképről.

A 2019. március 1-től 2019. május 30-ig a JPM Természettörténeti Osztályán (Pécs, Szabadság u. 2.) megtekinthető kiállítás kiegészítő témái a jégkorszakok, valamint a klímaváltozások kutatása lesznek.

 



Previous Medve Matek Élménynap
Next A halhatatlanságot a természet már feltalálta

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.